Az első Év beporzói szavazáson 1894-en vettek részt. Köszönjük mindenkinek, aki szavazott! A szavazatok 45%-ával a faliméhek végeztek az első helyen, így
az Év beporzói 2023-ban a faliméhek.
Róluk bővebb információt, valamint egy pedagógusoknak és szülőknek, a faliméhek bemutatásához készített ötletgyűjteményt az Év beporzói 2023 oldalon találnak.
Felhívás
A Magyar Környezeti Nevelési Egyesület – csatlakozva a sok hasonló figyelemfelkeltő törekvéshez – 2023-tól kezdve meghirdeti az Év beporzói szavazást. Nem egyetlen fajt akarunk a társadalom figyelmébe ajánlani, hanem egy állatcsoportot. A közönség által három javaslatból online szavazás útján kiválasztott csoportot és annak részletesebb bemutatását azután minden évben a Beporzók napjára (március 10.) hozzuk nyilvánosságra. Igyekszünk a kiemelt állatokkal kapcsolatos kulturális vonatkozásokat, pedagógiai ötleteket is megosztani. Kezdeményezésünket a Magyar Rovartani Társasággal egyeztetve tesszük közzé (merthogy itthon az állati beporzók szinte kivétel nélkül rovarok).
Három javaslatunk a 2023-as évre
A méhek a virágok legszorgalmasabb és leghatékonyabb beporzói. A méhalkatúak öregcsaládjába tartozó 20 000 faj közül mintegy 700 előfordul hazánkban. Ezek közül egyetlen faj a nagy családban élő háziméh, a többit hívhatjuk vadméheknek. Természetüket nézve egyáltalán nem vadak, sőt, szelídek, ez a jelző mindössze a háziméhtől való elkülönítésre szolgál. Az Év beporzói versenyben első ízben a vadméhek közül választottunk ki három kisebb csoportot, azok valamelyikére lehetett szavazni 2023. március 1-ig.
Bányászméhek
A méhek közül több mint 3000 faj tartozik a bányászméhek (Andrenidae) családjába. Fészkelésük nem feltűnő. Nevüket nem meghazudtolva, a föld alatt ásnak üreget, ott hozzák létre bölcsőiket. Mindegyikbe egy petét raknak, miután meghordták nektárral és virágporral. Számukra a csupasz, nem bolygatott földfelület fontos a fészeképítéshez. Ezek a kis vagy közepes méretű méhecskék magányosan élnek. A virágpor gyűjtésére kialakult „kosárkájuk” van. Azon kevés méhek közé tartoznak, akiknek körében éjjelinek nevezhető (sötétedéskor vagy a koraesti órákban aktív) fajok is vannak.
fotók: Sárga bányászméh (Andrena fulva) Szerző: Nagy Sándor, forrás: izeltlabuak.hu, licenc: CC BY 4.0 és őszfejű bányászméh (Andrena cineraria) fészkének bejárata (Dar, S. A. és mtsai, 2021)
Faliméhek
A méhek közül több mint 4000 faj tartozik a művészméhek (Megachilidae) családjába, és közülük mintegy 350 faliméh (Osmia) fajt ismerünk. Ők eredetileg más rovarok által a fába rágott járatokban, nádszálak üregében, csigaházban, vagy saját maguk által löszfalakba rágott üregekben hozták létre bölcsőiket. A nádtetők uralkodása idején könnyebb dolguk volt, azután a nádtetők is megfogytak, a holt fa is megritkult az erdőkben. A rovarszállókba kitett kifúrt fadarabok és nádkötegek elsősorban ennek a méh-csoportnak segítenek a szaporodásban – ők pedig nekünk segítenek a sok megporzott virág révén. Öröm elnézegetni ezeket a magányosan munkálkodó, szorgalmasan nyüzsgő, dundi, pihés méhecskéket, és hallgatni tavaszi zsongásukat a méhbölcsők körül.
fotók: Szarvas faliméh (Osmia cornuta), Szerző: SmithPetya, forrás: izeltlabuak.hu, licenc: CC BY 4.0, és nádcsomók, amelyeket utódaiknak elfoglaltak, majd sárral lefalaztak a faliméhek, szerző: Vásárhelyi Tamás)
Szabóméhek
A faliméhekkel egy családba tartozó, magányos életmódot folytató vadméhek a Megachile nemzetségből. Nevüket arról a viselkedésükről kapták, hogy növények leveleiből többé-kevésbé szabályos alakú foltokat szabnak ki rágójukkal, és ezeket a kis levéldarabkákat cipelik magukkal, hogy a fészek falát azzal tapétázzák ki. A világon mintegy 1500 fajukat írták már le. A rózsa-szabóméh elsősorban a rózsából rág magának nagyobb lapokat, a kis szabóméh orgonából, a málna-szabóméh málnából, mások akácból, bodzából is kiharapdálják a szükséges darabokat. A lucerna szabóméh a lucerna maghozamának kialakításában fontos szerepet játszik, ugyanis a lucerna sajátságos virágjában is hozzá tud férni a nektárhoz – és a virágporhoz.
fotók: Rózsa-szabóméh (Megachile centuncularia). Szerző: Keresztes Gábor, forrás: izeltlabuak.hu, licenc: CC BY 4.0; Szabóméh rágása Szerző: Nagy Sándor, forrás: izeltlabuak.hu, licenc: CC BY 4.0