EE-TIPs

EE-TIPS PROJEKT

Az Egyesület történetének eddigi legnagyobb programja, az EE-TIPs projekt volt. Három éven keresztül (1997-2000) sokan, sokszor hallották ezt a nevet: EE-TIPs (ejtsd: í-í-tipsz). Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a projekt történetét és eredményeit

A projekt hivatalos címe igen hosszú volt: „A részvételi készségek fejlesztése az EE-TIPs adaptációs munkálatainak koordinálásán keresztül.” A támogatást elsősorban a demokrácia – a demokratikus együttműködés – erősítésére kaptuk. Mi köze van egy környezeti nevelési szervezetnek a demokratikus együttműködéshez, s mindennek ehhez a rejtélyes EE-TIPs-hez – kérdezhették sokan. Pedig nem tévedés. A munka hivatalos célja végig a demokrácia-fejlesztés volt, s ennek csak tartalmi keretet adott egy környezeti nevelési feladat.

A) A projekt előzményei és kezdete

Megérkeznek a csomagok

Az USA Környezetvédelmi Hivatala (US EPA) és az Észak-Amerikai Környezeti Nevelési Szövetség (NAAEE) anyagi és technikai segítségével 1997-ben 23 példányban megérkezett Magyarországra az EE-TIPs csomag; Environmental Education Technical Information Packages – magyarul Környezeti Nevelési Téka.

Ez lényegében egy kis (kb. 60 tételt tartalmazó) környezeti nevelési tanári kézikönyvtár. Ez két nagy papírdoboz, benne a sok könyv, folyóirat és más tanítási segédanyag.  A 23 készlet cél-szervezeteinek – a Gazdaszervezeteknek – a kiválasztását az Amerikai Békeszolgálat Magyarországi szervezete (Peace Corps Hungary) végezte.

Az alábbi Gazdaszervezetek kaptak egy-egy Tékát.

Könyvtárak térkép

Zöld Könyvtár, Közművelődési Információs Alapítvány
Országgyűlési Könyvtár
REC Könyvtár (Regional Environmental Center for Central and Eastern Europe)

Civil Szervezetek

Magyar Környezeti Nevelési Egyesület
Göncöl Alapítvány
Zöld Szív Ifjúsági Természetvédő Mozgalom
Környezetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetsége
Ormánság Alapítvány
Diószegi Sámuel Erdei Művelődési Ház

Pedagógusképző intézmények

ELTE Tanárképző Főiskolai Kar
Kecskeméti Tanítóképző Főiskola
Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola
Juhász Gyula Tanárképző Főiskola
Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola
Bessenyei György Tanárképző Főiskola Környezettudományi Tanszék
Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Intézet
Veszprémi Egyetem
Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Nemzeti Parkok

Kiskunsági Nemzeti Park
Aggteleki Nemzeti Park

Minisztériumok

Oktatási Minisztérium, Professzorok Háza
Környezetvédelmi Minisztérium

Követség

Amerikai Egyesület Államok, Nagykövetség

A Gazdaszervezetek találkozója és hálózata

A 23 gazdaszervezet képviselői 1997. április 2-án a Békeszolgálat irodájában egy tréningen vettek részt. Ennek a rövid műhelynek az volt a célja, hogy felkészítse a Gazdákat a Téka használatára, valamint arra, hogy a könyvtár használata közben egymással együttműködjenek.

A 23 Gazda elhatározta, hogy egy hálózatot alakít, amely példaként szolgálhat más környezeti csoportok, szervezetek számára az együttműködés tekintetében. Ugyanakkor megbízták Egyesületünket ennek a hálózatnak a koordinálásával. Mindenki úgy gondolta, hogy egy angol nyelvű; kiskönyvtár magyar viszonyokra való adaptációja kiváló keret azoknak a demokratikus készségeknek a fejlesztésére, amelyekre ezeknek a csoportoknak szükségük van a saját helyi közösségükben való eredményes munkához.

Pályázat a USIS-hez

Ezek alapján a MKNE pályázatot nyújtott be az USA Információs Szolgálat (USIS) Demokrácia-fejlesztési Projektjéhez. A pályázat eredményeként 1997 szeptemberében az Egyesület mintegy 23.000 US dollárt kapott a projekt céljainak megvalósítására, azaz: az amerikai környezeti nevelési segédanyagok magyarországi viszonyokra való adaptálásának munkálatai révén magyar környezeti szervezetek demokratikus együttműködési készségeinek fejlesztésére.

B) A projekt magva

A projekt céljai

• 23 magyar szervezet demokratikus részvételi és együttműködési készségeinek fejlesztése egy környezeti nevelési kiskönyvtár adaptálási munkálatainak koordinálása révén.
• A Téka (EE-TIPs) kiválasztott publikációinak fordítása és/vagy adaptálása, valamint megjelentetése.
• ovábbképző műhelyek tartása tanárok (valamint a 23 Gazdaszervezet) részére abból a célból, hogy minél eredményesebben tudják hasznosítani a Téka kiadványait.

A projekt-megvalósulás lépései

A lefordításra/adaptálásra kiszemelt tételek kiválasztása

A Téka legfontosabb publikációinak kiválasztása abból a célból történt, hogy ezeknek a lefordítása illetve adaptálása minta-programként szolgálhasson az egész projekt további adaptációs folyamatához. Különböző; környezeti nevelők véleményét kértük a kiadványok magyar pedagógusok számára várható hasznosságát illetően, majd ezt a véleménykutatást alapnak tekintve végül az alábbi tételeket választottuk ki:

1. Cornell, J.: Sharing Nature with Children
2. Toolbox, Workshop Resources Manual (Volumes 1-8.)

Később kibővítettük a listát:

1. Tbilisi Declaration (Intergovmt. Conference on EE, 1977.)
2. Guide to Curriculum Planning in EE

A fordítók/adaptálók kiválasztása

A gazdaszervezetek fölkészítése az adaptálásra

1997. november 13-16-án Pünkösdfürdőn egy bentlakásos műhelyt tartottunk, melyen 17 Gazdaszervezet képviselői vettek részt. Ennek a következők voltak a céljai:

I.: A fő projekt (azaz a MKNE projektje) vonatkozásában:

1. hogy a résztvevők megismerjék egymást, és munkacsoportot alakítsanak
2. hogy megismerjük egy projektben való demokratikus részvétel lehetőségeit és módjait
3. hogy a résztvevők megismerjék a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület három-éves projektjét, s megértsék annak végső célját, azt, hogy minta legyen más Gazdaszervezetek jövőben indítandó adaptálási projektje számára
4. hogy a résztvevők megismerkedjenek az adaptálás különböző, így pl. tudományos, pedagógiai és egyéb szempontjaival
5. hogy felkészítsük a résztvevőket arra, hogy saját szervezetükben, intézményükben megszervezzenek egy csapatot és valósítsanak meg egy adaptálás és megjelentetés célú projektet

A projektből már az elején kisarjadt egy másik projekt. Az, hogy a Gazdaszervezetek a saját hatáskörükben, saját forrásaikból mely Téka-egységeket szeretnék lefordítani vagy adaptálni. Ennek csak áttételes kapcsolata volt az Egyesület projektjével, de minthogy annak szerves folytatása, ezzel is sokat foglalkoztunk.

II.  A sarj-projekt (azaz a többi Gazdaszervezet projektje) vonatkozásában:

1. hogy megegyezzünk abban, hogy a Téka könyvei közül melyik könyv fordítását/kiadását melyik Gazdaszervezet vállalja; el akartuk kerülni ugyanis az átfedéseket is, meg azt is, hogy valamelyik fontos tétel kimaradjon
2. hogy megbeszéljük a további együttműködés dolgát

Az alkalmazott módszerek az alábbiak voltak:

A résztvevők többnyire 6 fős kiscsoportokat alkottak és aktívan dolgoztak az előadók vagy a csoportvezetők által adott feladatokon.

A műhelyen a következő témák szerepeltek:

1. Csapat-építési technikák
2. Demokratikus részvétel
3. Műhely-tervezés és -vezetés
4. Projekt-tervezés és -vezetés
5. Kommunikációs készségek fejlesztése
6. Tartalmi adaptáció
7. Pedagógiai adaptáció
8. Nyelvi adaptáció
9. Kiadvány-tervezés
10. Az adaptáció jogi vonatkozásai
11. Részvételi értékelés

További – magyar – támogatások

A USIS-tól kapott támogatást alapnak tekintve még 1997-ben pályázatokat adtunk be a Környezetvédelmi Minisztériumhoz, a Központi Környezetvédelmi Alaphoz és a Soros Alapítványhoz. Összesen 11 200 eFt-ot kaptunk kiegészítő támogatásként.

A fő; projekt költségvetéséből tudtuk támogatni a sarj-projekt fordítási-adaptálási munkálatait is.

Publikáció (1998-ban megjelent)

• J. Cornell Sharing Nature with Children című könyve Kézenfogva gyerekekkel a természetben címmel 3000 példányban (ami egy jó átlagos példányszám Magyarországon); a kiadásban együttműködtünk a Medicina Kiadóval
• a 8 kötetes Műhelyszervezési Kézikönyvek 1000 példányban (ez a KN-Szer-Tár sorozat része); ennek kiadója maga a MKNE volt, csak a nyomdával kötöttünk szerződést.
• Monroe, M.C. – Cappaert, D.: KN-Szer-Tár – Műhelyszervezési Kézikönyvek

• Disinger, John F. – Monroe, Martha C.: A környezeti nevelés fogalma
• Pennock, Margaret T. – Bardwell, Lisa V.: Környezeti témák a tanórán
• Monroe, Martha C. – Cappaert, David: Környezeti nevelés a tantervekben
• Monroe, Martha C. – Cappaert, David: Környezeti nevelés a városban
• Osborn, Nancy A. – A helyi közösség erőforrásai
• Tourtillott, Leann – Britt, Peggy: Környezeti nevelési segédletek értékelése
• W.J. Rohwedder – A. Alm: Számítógép a környezeti nevelésben: multimédia és hálózati tanulás
• Braus, Judy A. – Monroe, Martha C.: Hatékony műhelyek tervezése

A Gazdaszervezetek tapasztalatcseréje

Egy egy-napos találkozót szerveztünk 1998. Dec. 1-én az Egyesület irodájában (Budapest, Hajós u.), hogy áttekintsük a már elvégzett vagy a még csak tervezett munkálatokat és kicseréljük a Téka használatával kapcsolatos addigi tapasztalatainkat.

A találkozón részt vevő Téka Gazdaszervezetek itt megegyeztek a jövendő együttműködés demokratikus alapelveiben. Közös nyilatkozatot fogalmaztak meg („Hajós-Deklaráció”) az alábbiak tekintetében:

• a jövőbeli együttműködés
• a Téka könyveinek fordítása vagy adaptálása
• a lefordított anyagoknak a többi szervezetek általi kontrollálása, kipróbálása

Ennek a nyilatkozatnak megfelelően a Gazdaszervezetek minden lefordított vagy adaptált kéziratot elküldtek a Magyar Környezeti Nevelési Egyesületnek, ők másolatokat készítettek és szétküldték a többieknek. Így tehát minden szervezet rendelkezett minden kézirattal, valamint a lehetőséggel, hogy észrevételeket tegyen.

E mellett minden esetben valamelyik Gazdaszervezet külön feladata volt, hogy az adott egységet alaposan elemezze, s a megjegyzéseit küldje el mindenkinek

Ennek a találkozónak a sarj-projekt segítése is feladata volt. Megvizsgáltuk: hogyan tudnának a Gazdaszervezetek anyagi támogatást kapni az általuk kiválasztott könyv lefordításához, adaptálásához, majd kiadásához.

Műhely a támogatás-szerzésről

Minthogy erre egyértelmű igény jelentkezett a Gazdaszervezetek részéről, egy egy-napos műhelyt szerveztünk – 18 résztvevővel – a támogatás-szerzés különböző módjairól. Ez segítette a résztvevőket egyrészt a fordítási-adaptálási munkában, másrészt hosszú távon a szervezetük számára szóló stratégiai terv elkészítésében.

Tanártovábbképző műhelyek

Öt tanártovábbképző műhelyt tartottunk összesen 112 résztvevővel. Egyet tartottunk Magyarország nyugati, egyet a keleti, hármat pedig a központi részében. A helyszínek, a dátumok és a résztvevők száma az alábbiak voltak:

A résztvevők:

Jellemző vonása volt ezeknek a műhelyeknek a résztvevők sokfélesége. Voltak közöttük tanárok (főleg), erdészek, oktatóközpont-vezetők, civil szervezetek önkéntesei, tanár-szakos hallgatók stb. Nagy kihívás – és nagy öröm – volt csapatot építeni ilyen sokféle emberből.

Külföldről is volt néhány résztvevő pl. Romániából és Ukrajnából

A célok:

1. Fejleszteni a csapatmunkához szükséges készségeket
2. Segíteni az Amerikából származó környezeti nevelési anyagok magyarországi használatát
3. Kidolgozni, kifejleszteni magyar viszonyoknak megfelelő oktatási anyagokat
4. Bátorítani a résztvevőket arra, hogy szervezetükhöz, intézményükhöz visszatérve próbálják megszervezni valaminek az adaptálását

Módszerek:

Csoportmunka, feladatok, játékok, rövid előadások, viták etc. Nagy súlyt fektettünk a tapasztalati alapú és részvételi tanulás személyes megtapasztalására

Program:

A műhely tartalmilag a KN Szer-Tár Műhelyszervezési Kézikönyvek 8 kötetes sorozatára épült, amely akkor már magyarul is hozzáférhető volt, de a műhely fő üzenete a Téka által képviselt módszereknek és látásmódnak a megismertetése és elterjesztése volt.

A műhelyek értékelési folyamata

Minden műhely végén értékeltük a folyamatot; a résztvevőktől gyors értékelést kértünk. Kiértékelő lap használata mellett szóbeli véleményezés is volt. Az űrlap sok kérdést tartalmazott a technikai szervezéstől az előadók kommunikációs készségéig.

A résztvevőktől azt kértük, hogy két hónappal a műhely után küldjenek írásos beszámolót arról, hogy milyen tapasztalataik vannak a műhelyen tanultak alkalmazásával kapcsolatban.

Publikáció

• Tbiliszi Nyilatkozat 2000. májusában megjelent magyarul.
• A Guide to Curriculum Planning in EE Útmutató környezeti nevelési tantervek fejlesztéséhez címmel 2000. augusztusban megjelent.

C) A projekt eredményei

1. A 23 résztvevő szervezet aktív, demokratikusan működő hálózata
2. A projekt résztvevői nagyra értékelték a lehetőséget arra, hogy együtt tanulhattak innovatív módszereket az adaptálás és a hálózatépítés kapcsán
3. Új (a Tékából fordított és/vagy adaptált) környezeti nevelési könyvek jelentek meg magyarul összesen 12 000 példányban
4. A Téka sok tétele – teljesen vagy részlegesen lefordítva – hozzáférhető nyomtatott vagy elektronikus formában
5. 112 környezeti nevelő kapott betekintést a részvételi tanulás lényegébe az 5 sikeres műhely révén
6. A műhelyeknek köszönhetően sok nem-pedagógus is csatlakozott a környezeti nevelők táborához Magyarországon
7. A műhelyek résztvevői bíztatást kaptak arra vonatkozóan, hogy szélesítsék környezeti nevelési munkájukat, foglalkozzanak a demokratikus kommunikáció és együttműködés kihívásaival is
8. Magyar pénzügyi források is megnyíltak, csatlakoztak a USIS-támogatáshoz, s így segítették az új könyvek lefordítását(adaptálását, illetve megjelentetését. A magyar támogatás megháromszorozta az eredeti költségvetést.
9. A megnyílt magyar források lehetővé tették a MKNE számára, hogy a USIS projekt lezárulása után is szervezhessen műhelyeket nevelők számára, s így segíthesse az ő szakmai fejlődésüket azzal, hogy nemcsak a környezeti nevelés módszereiről, hanem a demokratikus részvétel módjairól is kapnak továbbképzést.

D) Tanulságok

A formális értékelés, valamint a résztvevőkkel folytatott informális beszélgetések alapján az alábbi ajánlások, illetve tanulságok fogalmazhatók meg:

• Erősíteni kell a Téka ismertségét
• Jó, ha a tanártovábbképzéseken a résztvevők köre vegyes. Ne csak tanárok legyenek!
• Jó lenne más országok (pl. Ukrajna, Lengyelország, Románia, Szlovákia) Téka Házigazdáival tapasztalatot cserélni

A jövőben is fenn kell tartani, és erősíteni kell ennek a 23 szervezetnek a hálózatát, s velük további projekteket vállalni a magyar környezeti nevelők demokratikus részvételi készségeinek fejlesztése érdekében

2000. augusztus

A projekt vezetői:

Albert Judit és Victor András