Projektek

Futó projektjeink

Örömmel fogadjuk tagtársaink jelentkezését, ha be szeretnének kapcsolódni a munkába. Fiatalok jelentkezését különösen.

Beporzók munkacsoport
A Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia frissítése szélesebb körű társadalmi részvétellel

A folyamat célja: a Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia – Alapvetés ‘2010 (a továbbiakban Alapvetés) megújítási folyamatának bemutatása.

A jelen kihívásainak és a szakmai elvárásoknak megfelelően a Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégiai Alapvetést egymásból megnyíló, rétegzetten bővülő szerkezetben tervezzük. Részei: A. Összefoglaló, B. Stratégiai fejezetek, C. A fejezeteket illusztráló „Jó gyakorlatok”, melyek többféle keresővel segítik a stratégiai fejezetek értelmezését, vagy egy konkrét célhoz megfelelő módszer megtalálását, D. A mindezeket kiegészítő „Forrástár”. A C. részbe bárki készíthet vagy ajánlhat jó gyakorlatot, a megadott sablon szerint. A D. részt a szerkesztők készítik. A C. és D. rész nyomtatását nem tervezzük. Az A. és B. rész nyomtatása jövőbeni forrásainktól függ.

A „B” (stratégiai) tartalom a szokásos ötrészes szerkezethez illeszkedik:

·       Alapok, háttér

·       Magánélet, személyes környezet és életmód

·       Társadalmi környezet – informális tanulás a közösségeinkben

·       Az intézményes környezeti nevelés – oktatás – képzés

·       A megvalósítás felé

Az Alapvetés megújításának módja (folyamata és mérföldkövei):

·       az MKNE Közgyűlési határozata az Alapvetés megújításáról (a további halasztás helyett) 2016 és 2017 május

• szerzők és más érintettek meghívása a 2010-es szövegvéleményezésére, vélemények fogadása (2017 májustól folyamatosan)

·       a Tartalmi Bizottság megalakulása és konszenzusa a vállalkozásról (2017 július),

• műhelysorozat: országos műhelyvita (Zsámbék, 2017 szeptember), régiós műhelysorozat (2017 november– 2018 február), Kárpát-medencei műhelymunka (Kalotaszentkirály, 2018 április)
• MKNE műhelymunka (2018 szeptember)
• szerkesztői vállalás és szerzői felkérésekés felkészülés szerzői műhelymunkára
• szerzői műhely(2019 március)
• kéziratot megvitató konferencia szervezéséről döntés (2019 május)
• környezet- és természetvédő civil szervezetek országos találkozóján bemutatás és hozzászólási lehetőség (2019 május)
• első lektorálási folyamat (2019 június-2019 augusztus)
• Szakmai Bizottság megalakulás
• a kéziratot megvitató nyilvános konferencia (2019 szeptember)
• második lektorálási folyamat a konferencia eredményeinek, és a szakmai lektorok véleményének értékelésével (2019 október)
• jó gyakorlatok gyűjtése
• tudásbázis összeállítása
• szöveggondozás: az elkészült frissített kézirat kötetekbe szerkesztése,
• publikálás: közzététele honlapon és részben kiadványban
• multiplikáció: civil műhelyek, felsőoktatási értékelő események, helyi közösségi alkalmazást szolgáló bemutatás, pedagógus továbbképzés stb. (2020 januártól)

Előzmények:Ld. https://mkne.hu/projektek.php?projekt=9

Korlátok, feltételek

Időbeni korlátok szervezők és közreműködők túlterheltek, a munka forrásigénye miatt az időbeli csúszás állandó

Anyagi korlátok Szervezők, szerzők, lektorok, szekcióvezetők, műhelyvezetők, írnokok szerény díjazására van lehetőség; kiadásra többféle formában, eddig sikertelenül próbálunk forrást szervezni. Több szerzőtárs, és néhány szekcióvezető is felajánlotta önkéntes munkáját, melyet ezúton is köszönünk. A szerkesztőtársak, minimális díjazás mellett maximális idő- és kapcsolati ráfordítással, hatalmas feladatot vállaltak magukra, melyért tiszteletünket fejezzük ki.

Egyéb korlátok A közreműködők felkészültsége – akár a szakterületi, akár a környezeti nevelői, akár a civil kompetenciák szempontjából – sokféle. Ez a sokféleség a megújuló Alapvetésnek inkább erőssége, mint korlátja kell legyen. A közreműködő 48 szerző 36 civil szervezet tudását is magával hozta az Alapvetésbe.

Kormányzati szabályozottság: Meglévő törvények, melyekhez viszonyulnia érdemes az Alapvetésnek: Köznevelési, Önkormányzati, Környezetvédelmi, Természetvédelmi, Közművelődési törvény, NFFK, NAT, Nemzeti Környezetvédelmi Program, NEKAP, NEAP,

Minőségi követelmények

• Érvényesítse általában és részleteiben az elfogadott átívelő szempontokat, mint értékrendet
• Legyen szakszerű
• Széleskörű részvétellel készüljön
• Legyen közérthető
• Törekedjen GO-NGO konszenzusra
• Koncentráljon a megvalósulásra és a multiplikációra
• Legyen széleskörűen ismert

Az átívelő szempontok (az általánosan érvényesítendő értékek) listája, azaz azok az értékek, amelyeket környezeti nevelőként mindig szem előtt tartunk:

• viselkedésváltozás és cselekvés elérése legalább az egyértelműen fenntarthatatlan magatartásformák és folyamatok terén,
• felelősség vállalása,
• a meglévő értékek, eredmények iránti tisztelet és megerősítés,
• objektivitás a stratégiai fejezetben, miközben lehet szubjektív a jó gyakorlat leírása,
• nemzetközi kitekintés az adott témában; és általában is: cselekvés helyben ÉS globális megértés,
• intergenerációs közegben is kell gondolkodni (pl. fiataltól is tanulunk),
• informatikai forradalom, előnyeivel és veszélyeivel,
• megelőzés, mérték és mértékletesség a fejezetek környezeti mondanivalója, és eredménye értelmében is, valamint külön a következő tematikában is: éghajlatváltozás, energia, hulladék, víz, biodiverzitás, nemnövekedés, Fenntartható Fejlődési Célok,
• a reflektivitás, az innovativitás és a reziliencia támogatása (alkalmazkodás a mindig új helyzetekhez, mindig erőforrás-takarékos módon), egyensúlyban a fenntarthatósági szempontból helyes hagyományok továbbvitelével,
• kooperativitás, valamint kölcsönös egymásrautaltság (a szerzői munka folyamata és eredménye, azaz az ajánlások tartalma értelmében is), békeigenlés, szolidaritás,
• inkluzivitás és sokféleség az emberek között és a fejezetekben,
• a társadalmi (hozzáférési) egyenlőtlenség, következményei, csökkentése, feladataink.
• a tanulásszervezés megfelelő (komplex) módjai,
• egészintézményes megközelítés (valamely intézmény tartalmi és működtetési szempontjaiban kongruensen, valamint rövid- és hosszú távú céljaiban is érvényesülő fenntarthatósági értékkör),
• a természetben való jelenlét, a természettel való közvetlen találkozás, érintkezés, élmény és öröm semmivel sem pótolható.

Az Alapvetés különböző részeinek minőségét az alábbiak ellenőrzik:

• a frissítések elkészítésére szolgáló szempontrendszer – szerzőknek ill. új szakértőknek a felkérés, megbízás átadásakor, a TB felelősségével
• a szakértői anyagok, stratégiai fejezet kéziratok vitára bocsátása a széles közvélemény számára konferencia keretén belül, és csatolt kézirat révén is meg kell történjen
• legalább a TB és a SzB szakértelmi körébe nem tartozó fejezetek külső lektorálása szükséges
• a teljes stratégiai tartalom publikálását megelőzően, – forrásoktól függően – átfogó szakmai és nyelvi lektorálásnak kell megelőznie

Szervezet

Projektiroda helye, elérhetőségei: MKNE Iroda, ld. https://mkne.hu/index.php

A projekt végrehajtását a Tartalmi Bizottság irányítja, forrásigényes eseteben az Elnökségen keresztül:
Tartalmi Bizottság: Könczey Réka, Saly Erika, Vásárhelyi Judit, Vásárhelyi Tamás, Victor András.

Szakmai Bizottság, amely a kéziratok elkészülését, a konferenciát, és az Alapvetés publikálásig vezető folyamatának támogatását végzi:
Szabó Teréz Krisztina (AM), Nemes Csaba (ITM), Zlinszky János (PPKE), Hársas Éva, Timár Geng Csilla, Trescsik Angéla, Könczey Réka, saly Erika, Vásárhelyi Judit, Vásárhelyi Tamás, Victor András (MKNE)Zöld Forrás 2018
Real World Learning Network Projekt

2011 decemberében indult a Comenius program által támogatott, 3 éves Real World Learning Network projekt, amelyben 6 európai ország 1-1 környezeti nevelési szervezete mellett az MKNE is részt vesz.

Mi is az a Real World Learning (RWL)?

A magyar munkaelnevezés egyenlőre “valós környezeti tanulás” (a magyarítási ötletekre nyitottak vagyunk). Ez alatt e projektben az iskolai tantervhez kapcsolódó, tantermen kívül zajló tanulást/oktatást értjük, ahol a diákok maguk tapasztalják a (z elsősorban természetismereti) tananyagot, ahelyett, hogy csak olvasnának, hallanák a róla.

A projektben felmérjük az osztálytermen kívüli oktatás partnerországokbéli helyzetét, majd a szakértők munkacsoportokban dolgoznak és gyakorlati módszereket, útmutatókat készítenek, ajánlanak, és esettanulmányokat mutatnak be.

A projekt eredményeit igyekszünk minél szélesebb körben megosztani, hamarosan elkészül az RWL honlapja, és a tervek szerint létrehozunk egy Európai RWL Hálózatot, amelyhez bárki csatlakozhat. Dolgozni fogunk azon, hogy a projekt eredményei Magyarországon a pedagógiai szolgáltatók mellett az oktatási vezetőkhöz is eljussanak majd.

A projekt folyamatos alakulásáról a KÖR számaiban lehet olvasni:

• 2012 február – https://mkne.hu/kor/1202.pdf
• 2012 május – https://mkne.hu/kor/1205.pdf
• 2012 szeptember – https://mkne.hu/kor/1209.pdf
• 2012 november – https://mkne.hu/kor/1211.pdf
• 2013 február – https://mkne.hu/kor/1302.pdf
• 2013 május – https://mkne.hu/kor/1305.pdf
• 2013 november – https://mkne.hu/kor/1311.pdf
• 2014 május – https://mkne.hu/kor/1405.pdf
• 2014 szeptember – https://mkne.hu/kor/1409.pdf
• 2014 november – https://mkne.hu/kor/1411.pdf
• 2015 február – https://mkne.hu/kor/1502.pdf

LENA Tanulás a természetben

Az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében a környezeti nevelés terén megvalósuló projekt, melynek során az osztrák és a magyar fiatalok testközelben érezhetik a természetet Bécs mellett és Obornak-Csömödér térségében. A környezeti nevelők bilaterális tapasztalatcseréje kiemelt szerepet kap.  A kétoldalú, eseménydús, természeti élményt biztosító kültéri rendezvények sikeres lefolyása ösztönző impulzus a jövőre nézve.

A környezeti nevelési stratégia kapcsán meghatározásra kerül a jelenlegi helyzet, és javaslat készül a jövőbeni fejlesztési perspektívákra.

projektvezető: Újszászi Györgyi