Keresés
Close this search box.

Az Év beporzói 2024-ben a boglárkalepkék

eporzók napja logó, 3 lepkefaj fotója és szöveg: az Év beporzói 2024-ben a boglárkalepkék

A Magyar Környezeti Nevelési Egyesület által meghirdetett, az Év beporzói 2024 szavazáson 1141-en vettek részt. Köszönjük mindenkinek, aki szavazott!

A szavazatok 52,4%-ával a boglárkalepkék végeztek az első helyen, a pillangók és a fehérlepkék előtt. 

A 2024. évi versenyben a valódi nappali lepkék közül választottunk ki három kisebb csoportot. A hazai mintegy 3500 lepkefajból csak 170 körüli a nappaliak száma. Pödörnyelvük segítségével – melyet általában a laprugóhoz hasonlóan feltekerve, “pödörve” tartanak és csak a táplálkozáskor nyújtanak ki – olyan virágok nektárjához is hozzáférnek, melyekhez más beporzó rovarok nem. Vannak köztük válogatósak, és vannak, amelyek többféle, vagy sok növényfaj virágját látogatják. Ugyanez érvényes a hernyóikra is, csak ők a zöld leveleket, hajtásokat fogyasztják.

Sok színpompás, látványos fajuk van, pedig a szárnyuk színtelen. A csodálatos színek a szárnyakat tetőzsindelyszerűen borító apró pikkelyek optikai tulajdonságaiból fakadnak. A pigment tartalmú pikkelyek a fehér fény bizonyos színű (hullámhosszú) összetevőit visszaverik, ezt a színt látjuk mi. Más pikkelyek finomszerkezete fényinterferenciát okoz, így látszódik a fémesen csillogó szín. A különböző pikkelyek elhelyezkedése adja ki a szárny mintázatát. Különlegességük, hogy ők látják a piros színt is, ellentétben a legtöbb beporzóval, köztük a méhekkel.

Mindhárom családban vannak védett fajok.

Tartalomjegyzék

Valamennyi kép forrása: izeltlabuak.hulicenc: CC BY 4.0 (módosítás: kisebb méretre vágva)

Boglárkalepkék – rövid ismertető

Három boglárkalepke-faj és egy faj hernyójának fotója

A sarkvidékek kivételével valamennyi kontinensen megtalálható boglárkalepkefélék (Lycaenidae) Magyarországon is gyakoriak. A hazai fajok többsége kék színéről ismerhető fel. Már a nevük is árulkodó: ezüstkék boglárka, égszínkék boglárka, tintakék boglárka, palakék ékesboglárka, ibolyás boglárka stb. Leggyakrabban a hímek szárnyának a felszíne kék, a nőstényeké barna. A szárnyak fonákán változatos, színes mintázat van. Vannak köztük olyanok is – például a szerecsenboglárkák, a tűzlepkék –, melyek egészen más színűek. Az élénk színek alapján párválasztáskor a lepke repülés közben is felismeri fajtársait, versenytársait. A boglárkalepkék egyes fajainak hernyója hangyabolyban (a hangyafészekben, a hangyakolónia tagjai által táplálva) fejlődik, másokat hangyák kísérnek éjszakai táplálkozási útjaikon. A hernyó a hangyákéhoz hasonló illatával tévesztheti meg őket. Egyes hernyók és gazdahangyáik ciripelőszerve hasonló felépítésű, így a feltételezések szerint hangjuk is segíti a gazda becsapását. Olykor még a lepkék tápnövénye sem akármi lehet. Az ő szerethető példájukon át is elcsodálkozhatunk az evolúció során létrejött kapcsolatok bonyolultságán, érzékenységén.
Képek  – felső sor: tintakék boglárka  – Balogh Diána; barna tűzlepke  – Balogh Diána; alsó sor: égszínkék boglárka  – Diószegi Károly; nagy tűzlepke hernyója  – Kárpáti Marcell

További jelöltek voltak az Év beporzói 2024 címre

Róluk se feledkezzünk meg, hiszen ők is hasznos és fontos beporzók!

Fehérlepkék

Három fehérlepke-faj és egy faj hernyójának fotója

Káros vagy hasznos? Ez az emberek szemszögéből feltett kérdés egy-egy állatcsoporttal kapcsolatban nehezen megválaszolható. Ilyen csoport a fehérlepkék is. Például a káposztalepkék hernyói valóban nagy kárt tudnak okozni a káposzta-veteményesben, de a kifejlett lepkék beporzó munkájukkal hatalmas hasznot hajtanak! A fehérlepkék (Pieridae) családjába több mint 1000 ismert faj tartozik. Legtöbbjük a trópusokon él. Hernyóik általában többféle növényt fogyasztanak. Néhány fajuk jól alkalmazkodott még a művelt földekhez, konyhakertekhez is, és vannak köztük kifejezetten ritka, csak egy-egy élőhelyen, tápnövényen előfordulók is. A közismert káposztalepke, a répalepke, galagonyalepke, vagy a repcelepke mellett gyakran találkozhatunk a Kárpát-medencében többek között a hajnalpírlepkével, a citromlepkével is. Egykor a Bükkben, a Tornai-karszton gyakori volt a keresztesvirágú növények leveleit kedvelő magyar fehérlepke, melynek állománya az élőhelyek csökkenése miatt napjainkra igencsak megfogyatkozott, ezért hazánkban védett.
Képek  – felső sor: sáfránylepke  – Pászthy Dávid; káposztalepke  – Balogh Diána; alsó sor: magyar fehérlepke  – Dr. Gergely Péter; káposztalepke hernyója  – Ujhelyi Sándor

Pillangók

Három pillangófaj és egy faj hernyójának fotója

A pillangók (Papilionidae) a legnagyobb és leglátványosabb nappali lepkék, szépségükhöz csak a hasznosságuk fogható! Kb. 100 millió évvel ezelőtt jelentek meg a Földön. A sarkvidékek kivételével mindenütt elterjedtek. Többségük trópusi tájakon él. Gyakran közülük kerülnek ki a lepkeházak látványos, lassú röptű példányai.
Hazánkban mindössze négy fajuk honos: a farkasalmalepke, a fecskefarkú lepke, a kardoslepke és a kis apollólepke. Alapszínük sárga vagy fehér; hátsó szárnyukon nemritkán színes szemfoltot találunk. A hirtelen szétnyitott szárnyakon elővillanó erős színek és a szemre emlékeztető foltok elijeszthetik a ragadozókat. Legtöbbjüknek a virágok nektárja a kedvenc eledele, de sok más lepkéhez hasonlóan más folyadékokat is felszívhatnak, például lédús gyümölcsökből, nedves talajból. Van faj, melynek hernyója csak a nevében jelzett növényen él, a többiek többféle növényen, két faj a kertekben is fejlődhet.
Képek -felső sor: kis apollólepke  – Kárpáti Marcell; kardoslepke  – Kárpáti Marcell; alsó sor: fecskefarkú lepke  – Botka Tibor; farkasalmalepke hernyója  – Varga Erika

Visited 621 times, 1 visit(s) today
Oszd meg ezt a bejegyzést az alábbi platformokon:

Kapcsolódó bejegyzések

Sétáló csoport Gárdonyi Géza szobra előtt
Hírek

Újbudai séták

„Újbuda természeti és kulturális értékeinek megismertetése” – 2024-ben 8 helyszínre, mindig a kerület más-más pontjaira szervezünk sétát.

TOVÁBB OLVASOM