A Magyar Környezeti Nevelési Egyesület által meghirdetett, az Év beporzói 2024 szavazáson 1141-en vettek részt. Köszönjük mindenkinek, aki szavazott!
A szavazatok 52,4%-ával a boglárkalepkék végeztek az első helyen, a pillangók és a fehérlepkék előtt.
A 2024. évi versenyben a valódi nappali lepkék közül választottunk ki három kisebb csoportot. A hazai mintegy 3500 lepkefajból csak 170 körüli a nappaliak száma. Pödörnyelvük segítségével – melyet általában a laprugóhoz hasonlóan feltekerve, “pödörve” tartanak és csak a táplálkozáskor nyújtanak ki – olyan virágok nektárjához is hozzáférnek, melyekhez más beporzó rovarok nem. Vannak köztük válogatósak, és vannak, amelyek többféle, vagy sok növényfaj virágját látogatják. Ugyanez érvényes a hernyóikra is, csak ők a zöld leveleket, hajtásokat fogyasztják.
Sok színpompás, látványos fajuk van, pedig a szárnyuk színtelen. A csodálatos színek a szárnyakat tetőzsindelyszerűen borító apró pikkelyek optikai tulajdonságaiból fakadnak. A pigment tartalmú pikkelyek a fehér fény bizonyos színű (hullámhosszú) összetevőit visszaverik, ezt a színt látjuk mi. Más pikkelyek finomszerkezete fényinterferenciát okoz, így látszódik a fémesen csillogó szín. A különböző pikkelyek elhelyezkedése adja ki a szárny mintázatát. Különlegességük, hogy ők látják a piros színt is, ellentétben a legtöbb beporzóval, köztük a méhekkel.
Mindhárom családban vannak védett fajok.
Tartalomjegyzék
- Boglárkalepkék – rövid ismertető
- A 2024-es Év beporzói a boglárkalepkék – A dokumentumban bővebben olvashatnak a boglárkalepkékről. (PDF)
- Pilleszárnyon – ötletgyűjtemény – Pedagógiai javaslatok pedagógusoknak és szülőknek az 2024-es Év beporzói szavazás győztes és nevezett lepkecsoportjainak bemutatására. (PDF)
- További jelöltek voltak az Év beporzói 2024 címre:
Fehérlepkék és Pillangók – rövid ismertetők - Az Év beporzói oldal
Az adott Év beporzói címre tett javaslatok rövid ismertetőkkel; felhívás szavazásra
Valamennyi kép forrása: izeltlabuak.hu, licenc: CC BY 4.0 (módosítás: kisebb méretre vágva)
Boglárkalepkék – rövid ismertető
A sarkvidékek kivételével valamennyi kontinensen megtalálható boglárkalepkefélék (Lycaenidae) Magyarországon is gyakoriak. A hazai fajok többsége kék színéről ismerhető fel. Már a nevük is árulkodó: ezüstkék boglárka, égszínkék boglárka, tintakék boglárka, palakék ékesboglárka, ibolyás boglárka stb. Leggyakrabban a hímek szárnyának a felszíne kék, a nőstényeké barna. A szárnyak fonákán változatos, színes mintázat van. Vannak köztük olyanok is – például a szerecsenboglárkák, a tűzlepkék –, melyek egészen más színűek. Az élénk színek alapján párválasztáskor a lepke repülés közben is felismeri fajtársait, versenytársait. A boglárkalepkék egyes fajainak hernyója hangyabolyban (a hangyafészekben, a hangyakolónia tagjai által táplálva) fejlődik, másokat hangyák kísérnek éjszakai táplálkozási útjaikon. A hernyó a hangyákéhoz hasonló illatával tévesztheti meg őket. Egyes hernyók és gazdahangyáik ciripelőszerve hasonló felépítésű, így a feltételezések szerint hangjuk is segíti a gazda becsapását. Olykor még a lepkék tápnövénye sem akármi lehet. Az ő szerethető példájukon át is elcsodálkozhatunk az evolúció során létrejött kapcsolatok bonyolultságán, érzékenységén.
Képek – felső sor: tintakék boglárka – Balogh Diána; barna tűzlepke – Balogh Diána; alsó sor: égszínkék boglárka – Diószegi Károly; nagy tűzlepke hernyója – Kárpáti Marcell
További jelöltek voltak az Év beporzói 2024 címre
Róluk se feledkezzünk meg, hiszen ők is hasznos és fontos beporzók!
Fehérlepkék
Káros vagy hasznos? Ez az emberek szemszögéből feltett kérdés egy-egy állatcsoporttal kapcsolatban nehezen megválaszolható. Ilyen csoport a fehérlepkék is. Például a káposztalepkék hernyói valóban nagy kárt tudnak okozni a káposzta-veteményesben, de a kifejlett lepkék beporzó munkájukkal hatalmas hasznot hajtanak! A fehérlepkék (Pieridae) családjába több mint 1000 ismert faj tartozik. Legtöbbjük a trópusokon él. Hernyóik általában többféle növényt fogyasztanak. Néhány fajuk jól alkalmazkodott még a művelt földekhez, konyhakertekhez is, és vannak köztük kifejezetten ritka, csak egy-egy élőhelyen, tápnövényen előfordulók is. A közismert káposztalepke, a répalepke, galagonyalepke, vagy a repcelepke mellett gyakran találkozhatunk a Kárpát-medencében többek között a hajnalpírlepkével, a citromlepkével is. Egykor a Bükkben, a Tornai-karszton gyakori volt a keresztesvirágú növények leveleit kedvelő magyar fehérlepke, melynek állománya az élőhelyek csökkenése miatt napjainkra igencsak megfogyatkozott, ezért hazánkban védett.
Képek – felső sor: sáfránylepke – Pászthy Dávid; káposztalepke – Balogh Diána; alsó sor: magyar fehérlepke – Dr. Gergely Péter; káposztalepke hernyója – Ujhelyi Sándor
Pillangók
A pillangók (Papilionidae) a legnagyobb és leglátványosabb nappali lepkék, szépségükhöz csak a hasznosságuk fogható! Kb. 100 millió évvel ezelőtt jelentek meg a Földön. A sarkvidékek kivételével mindenütt elterjedtek. Többségük trópusi tájakon él. Gyakran közülük kerülnek ki a lepkeházak látványos, lassú röptű példányai.
Hazánkban mindössze négy fajuk honos: a farkasalmalepke, a fecskefarkú lepke, a kardoslepke és a kis apollólepke. Alapszínük sárga vagy fehér; hátsó szárnyukon nemritkán színes szemfoltot találunk. A hirtelen szétnyitott szárnyakon elővillanó erős színek és a szemre emlékeztető foltok elijeszthetik a ragadozókat. Legtöbbjüknek a virágok nektárja a kedvenc eledele, de sok más lepkéhez hasonlóan más folyadékokat is felszívhatnak, például lédús gyümölcsökből, nedves talajból. Van faj, melynek hernyója csak a nevében jelzett növényen él, a többiek többféle növényen, két faj a kertekben is fejlődhet.
Képek -felső sor: kis apollólepke – Kárpáti Marcell; kardoslepke – Kárpáti Marcell; alsó sor: fecskefarkú lepke – Botka Tibor; farkasalmalepke hernyója – Varga Erika