Felhívás
A Magyar Környezeti Nevelési Egyesület az Év beporzói szavazást – csatlakozva sok hasonló figyelemfelkeltő törekvéshez – először 2023-ban hirdette meg. Nem egyetlen fajt szeretnénk évente a társadalom figyelmébe ajánlani, hanem egy állatcsoportot. A közönség által három javaslatból, online szavazás útján kiválasztott csoportot és annak részletesebb bemutatását minden évben a Beporzók napja (március 10.) előtt, idén már február 20-án hozzuk nyilvánosságra. A kiemelt állatokkal kapcsolatos biológiai és természetvédelmi ismeretek mellett kulturális vonatkozásokat, pedagógiai ötleteket is megosztunk, hogy segítsük a pedagógusokat, közművelőket, és akár szülőket is a beporzók ünneplésében, megszerettetésében, az ismeretterjesztésben.
Az Év beporzói 2026
A 2026. évi versenyben a legyek közül választottunk ki három csoportot. E kevésbé népszerű állatcsoport kiválasztásával nem titkolt célunk a „nemszeretem” állatok iránti – gyakran indokolatlan – ellenszenv csökkentése. Szerte a világban kb. 150.000 különböző kétszárnyú rovarfajt ismerünk már. Ezen belül kb. 80.000 a légyfaj, a többi szúnyog és lószúnyog. Negatív megítélésükhöz hozzájárul, hogy többen közülük különféle kórokozókat terjesztenek, ám, többféle hasznuk vagy feladatuk mellett, az emberek számára létfontosságú növények beporzásából is igencsak kiveszik a részüket. Repülésre egy pár hártyás szárnyukat használják. A sokak számára kellemetlen, jellegzetes zümmögő hangot gyorsan (magas frekvenciával) rezgő szárnyuk adja. Ízelt lábaik vége karomban végződik, az ezek közt megbúvó tapadókorongnak köszönhetően bármilyen felületen biztonságosan meg tudnak kapaszkodni.
Szavazás
Segítsen kiválasztani a 2026-os Év beporzóit! Kérjük, tekintse át az alábbi jelöltek leírását, és szavazzon a leírások alatt található szavazólapon!
A szavazatok beérkezésének határideje: 2026. február 15.
Kérjük, segítsen azzal is, hogy ezt a felhívást a lehető legszélesebb körben terjeszti!
Három javaslatunk a 2026-os évre
Pöszörlegyek (Bombyliidae)
E szorgalmas viráglátogatók többsége tömött, gyapjas szőrbundával rendelkezik, ezért gyapjaslegyeknek is hívják őket. A szőrbunda alatt gyakran jellemző mintázatú kitinpikkelyeket viselnek. Közepes vagy nagyobb méretű, gömbölyded fejű, tömzsi kétszárnyúak. 10-12 mm hosszú, vékony, egyenes szívókájuk félelmetes fegyvernek tűnhet, de ártalmatlan táplálékszerző szerv: a csöves virágok rejtett nektár-tartalékához is könnyű hozzáférni vele. Kitűnő repülők, s akár egyhelyben is képesek lebegni egy-egy táplálékot rejtő virágkehely előtt. A szőrbundára tapadó virágport szállítva fontos résztvevői a beporzásnak.
A pöszörlegyek lárvakorukban különféle rovarokat fogyasztanak vagy rajtuk élősködnek. Egyesek más rovarok élelmiszerkészletét fogyasztják, de vannak köztük szép számmal olyanok, akik a gazdaállat testében fejlődnek, mintegy felemésztve azt. Így tizedelik meg a haszonnövények kártevőit: sáskalárvákat, hernyókat. A parazita életmódot folytató lárvák több hasznos rovar életét sem kímélik, ennek ellenére fontos tagjai a rovartársadalomnak.
Képek balról jobbra: faj, szerző, forrás, licenc – módosítás: méretre vágva
szürke pöszörlégy (Bombylius cinerascens), nkrisz23, https://www.izeltlabuak.hu/talalat/255507, CC BY 4.0 / közönséges gyászlégy (Hemipenthes morio), Kecskés Ferenc, Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, teljes méretű kép, CC-BY-SA-4.0 / szegélyes pöszörlégy (Bombylius major), Szalma Laura, teljes méretű kép, CC-BY-SA-4.0
Viráglegyek (Anthomyiidae)
E szép nevű kétszárnyúakat a kiskerttulajdonosok a veteményeskert kártevőiként is ismerhetik. Nevük a görög anthos (virág) és a myia (légy) szavak összetételéből származik. Egyes fajaik lárvái a különféle növények száraiban és gyökereiben rejtőznek, és rothadó növényi anyagokból falatoznak. Mások állati hulladékokon nevelkednek, például madárfészkekben. Megint mások aknát „ásnak”, azaz rágnak a zöld levelekbe, s onnan szerzik táplálékukat. Ezek a legyek kicsik, legfeljebb közepes méretűek. A hímek összetett szeme egymáshoz ugyancsak közel ül, akár össze is ér. Szárnyuk erezettsége jellegzetes, a mellkasukon jellegzetes sörtéket viselnek.
Egyes helyeken, például hidegebb hegyvidékeken is, ahol a méhek már nem annyira vannak jelen, a kifejlett viráglegyek nevükhöz méltóan gyakran látogatják a virágokat: a virágban párosodnak, éhségüket nektárral és virágporral csillapítják, eközben a beporzásban is részt vesznek. A kertekbe előszeretettel ültetett, egyébként hazánkban védett európai zergeboglár (Trollius europaeus) beporzását például négy viráglégy-faj végzi.
Képek balról jobbra: faj, szerző, forrás, licenc – módosítás: méretre vágva
Acklandia servadeii, Magyar Botond, https://www.izeltlabuak.hu/talalat/186059, CC BY 4.0 / közönséges viráglégy (Anthomyia pluvialis), Klózer Tamás, https://www.izeltlabuak.hu/talalat/271018, CC BY 4.0 / Anthomyia procellaris, Mészáros Krisztina, https://www.izeltlabuak.hu/talalat/252269, CC BY 4.0
Zengőlegyek (Syrphidae)
A rovarvilág repülőbajnokai szinte mindenütt előfordulnak: az Antarktisz és néhány kisebb óceáni sziget kivételével bárhol találkozhatunk e népes család valamelyik tagjával. Többségük a virágzó növényeket, főként az ernyős virágzatúakat keresi, mintegy öt és félezer fajuk aktív résztvevője a beporzásnak. Olyan területeken is előfordulnak ők is, amelyeket a méhalkatúak nem látogatnak. A változó körülményekhez – így a klímaváltozáshoz – viszonylag jól alkalmazkodnak.
Méretük fajtól függően a 7-15 mm között lehet, testalkatuk változó: lehetnek zömökebbek, de karcsúak, lehetnek csupaszok, de szőrösek is. Rendkívül gyorsan rezegtetik a szárnyaikat: akár 300 szárnycsapást is végezhetnek percenként, vízszintes helyzetben, egy helyben lebegve a levegőben, fejükkel a légáramlással szembe fordulva. Számos fajuk mintázatával egyes méhalkatúakat utánoz, álruhájuk segíti túlélésüket.
Az imágók nektárt és virágport fogyasztanak, az 1-2 mm nagyságú petékből kikelő lárvák azonban vérszomjas ragadozók: bebábozódásukig fejenként több száz, vagy akár 1000 levéltetvet tesznek ártalmatlanná.
Képek balról jobbra: faj, szerző, forrás, licenc – módosítás: méretre vágva
gyakori öveslégy (Chrysotoxum cautum), Kecskés Ferenc, Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, teljes méretű kép, CC-BY-SA-4.0 / májusi rétizengőlégy (Epistrophe euchroma), Fráter Szabolcs, https://www.izeltlabuak.hu/talalat/30205, CC BY 4.0 / ékfoltos zengőlégy (Episyrphus balteatus), Kecskés Ferenc, Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, teljes méretű kép, CC-BY-SA-4.0
