Az Év beporzói 2026-ban a zengőlegyek
A Magyar Környezeti Nevelési Egyesület által meghirdetett, az Év beporzói 2026 szavazáson 1517-en vettek részt. Köszönjük mindenkinek, aki szavazott!
Szoros versenyben, a szavazatok 47,3%-ával a zengőlegyek végeztek az első helyen, az egyetlen szavazattal lemaradt pöszörlegyek és a sereghajtó viráglegyek előtt.
A 2026. évi versenyben a legyek közül választottunk ki három csoportot. E kevésbé népszerű állatcsoport kiválasztásával nem titkolt célunk a „nemszeretem” állatok iránti – gyakran indokolatlan – ellenszenv csökkentése. Szerte a világban kb. 150.000 különböző kétszárnyú rovarfajt ismerünk már. Ezen belül kb. 80.000 a légyfaj, a többi szúnyog és lószúnyog. Negatív megítélésükhöz hozzájárul, hogy többen közülük különféle kórokozókat terjesztenek, ám, többféle hasznuk vagy feladatuk mellett, az emberek számára létfontosságú növények beporzásából is igencsak kiveszik a részüket. Repülésre egy pár hártyás szárnyukat használják. A sokak számára kellemetlen, jellegzetes zümmögő hangot gyorsan (magas frekvenciával) rezgő szárnyuk adja. Ízelt lábaik vége karomban végződik, az ezek közt megbúvó tapadókorongnak köszönhetően bármilyen felületen biztonságosan meg tudnak kapaszkodni.
Tartalomjegyzék
- Zengőlegyek – rövid ismertető (ahogyan a szavazásra való felhívásban szerepelt)
- Az Év beporzói 2026-ban a zengőlegyek– A dokumentumban bővebben olvashatnak a zengőlegyekről. (PDF)
- Legyeskedő – ötletgyűjtemény – Módszertani anyagok a 2026-os Év beporzóinak, és általában a legyeknek komoly vagy könnyed bemutatására, a velük való foglalatosságokra. (PDF)
- További jelöltek voltak az Év beporzói 2026 címre:
Pöszörlegyek és viráglegyek – rövid ismertetők (ahogyan a szavazásra való felhívásban szerepeltek) - Az Év beporzói oldal: általános ismertető az Év beporzói programról, valamint a korábbi évek győztes csoportjainak listája (linkekkel az őket bemutató oldalakhoz)
Zengőlegyek (Syrphidae)– rövid ismertető
A rovarvilág repülőbajnokai szinte mindenütt előfordulnak: az Antarktisz és néhány kisebb óceáni sziget kivételével bárhol találkozhatunk e népes család valamelyik tagjával. Többségük a virágzó növényeket, főként az ernyős virágzatúakat keresi, mintegy öt és félezer fajuk aktív résztvevője a beporzásnak. Olyan területeken is előfordulnak ők is, amelyeket a méhalkatúak nem látogatnak. A változó körülményekhez – így a klímaváltozáshoz – viszonylag jól alkalmazkodnak.
Méretük fajtól függően a 7-15 mm között lehet, testalkatuk változó: lehetnek zömökebbek, de karcsúak, lehetnek csupaszok, de szőrösek is. Rendkívül gyorsan rezegtetik a szárnyaikat: akár 300 szárnycsapást is végezhetnek percenként, vízszintes helyzetben, egy helyben lebegve a levegőben, fejükkel a légáramlással szembe fordulva. Számos fajuk mintázatával egyes méhalkatúakat utánoz, álruhájuk segíti túlélésüket.
Az imágók nektárt és virágport fogyasztanak, az 1-2 mm nagyságú petékből kikelő lárvák azonban vérszomjas ragadozók: bebábozódásukig fejenként több száz, vagy akár 1000 levéltetvet tesznek ártalmatlanná.
Képek balról jobbra: faj, szerző, forrás, licenc – módosítás: méretre vágva
gyakori öveslégy (Chrysotoxum cautum), Kecskés Ferenc, Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, teljes méretű kép, CC-BY-SA-4.0 / májusi rétizengőlégy (Epistrophe euchroma), Fráter Szabolcs, https://www.izeltlabuak.hu/talalat/30205, CC BY 4.0 / ékfoltos zengőlégy (Episyrphus balteatus), Kecskés Ferenc, Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, teljes méretű kép, CC-BY-SA-4.0
További jelöltek voltak az Év beporzói 2026 címre
Pöszörlegyek (Bombyliidae)
E szorgalmas viráglátogatók többsége tömött, gyapjas szőrbundával rendelkezik, ezért gyapjaslegyeknek is hívják őket. A szőrbunda alatt gyakran jellemző mintázatú kitinpikkelyeket viselnek. Közepes vagy nagyobb méretű, gömbölyded fejű, tömzsi kétszárnyúak. 10-12 mm hosszú, vékony, egyenes szívókájuk félelmetes fegyvernek tűnhet, de ártalmatlan táplálékszerző szerv: a csöves virágok rejtett nektár-tartalékához is könnyű hozzáférni vele. Kitűnő repülők, s akár egyhelyben is képesek lebegni egy-egy táplálékot rejtő virágkehely előtt. A szőrbundára tapadó virágport szállítva fontos résztvevői a beporzásnak.
A pöszörlegyek lárvakorukban különféle rovarokat fogyasztanak vagy rajtuk élősködnek. Egyesek más rovarok élelmiszerkészletét fogyasztják, de vannak köztük szép számmal olyanok, akik a gazdaállat testében fejlődnek, mintegy felemésztve azt. Így tizedelik meg a haszonnövények kártevőit: sáskalárvákat, hernyókat. A parazita életmódot folytató lárvák több hasznos rovar életét sem kímélik, ennek ellenére fontos tagjai a rovartársadalomnak.
Képek balról jobbra: faj, szerző, forrás, licenc – módosítás: méretre vágva
szürke pöszörlégy (Bombylius cinerascens), nkrisz23, https://www.izeltlabuak.hu/talalat/255507, CC BY 4.0 / közönséges gyászlégy (Hemipenthes morio), Kecskés Ferenc, Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, teljes méretű kép, CC-BY-SA-4.0 / szegélyes pöszörlégy (Bombylius major), Szalma Laura, teljes méretű kép, CC-BY-SA-4.0
Viráglegyek (Anthomyiidae)
E szép nevű kétszárnyúakat a kiskerttulajdonosok a veteményeskert kártevőiként is ismerhetik. Nevük a görög anthos (virág) és a myia (légy) szavak összetételéből származik. Egyes fajaik lárvái a különféle növények száraiban és gyökereiben rejtőznek, és rothadó növényi anyagokból falatoznak. Mások állati hulladékokon nevelkednek, például madárfészkekben. Megint mások aknát „ásnak”, azaz rágnak a zöld levelekbe, s onnan szerzik táplálékukat. Ezek a legyek kicsik, legfeljebb közepes méretűek. A hímek összetett szeme egymáshoz ugyancsak közel ül, akár össze is ér. Szárnyuk erezettsége jellegzetes, a mellkasukon jellegzetes sörtéket viselnek.
Egyes helyeken, például hidegebb hegyvidékeken is, ahol a méhek már nem annyira vannak jelen, a kifejlett viráglegyek nevükhöz méltóan gyakran látogatják a virágokat: a virágban párosodnak, éhségüket nektárral és virágporral csillapítják, eközben a beporzásban is részt vesznek. A kertekbe előszeretettel ültetett, egyébként hazánkban védett európai zergeboglár (Trollius europaeus) beporzását például négy viráglégy-faj végzi.
Képek balról jobbra: faj, szerző, forrás, licenc – módosítás: méretre vágva
Acklandia servadeii, Magyar Botond, https://www.izeltlabuak.hu/talalat/186059, CC BY 4.0 / közönséges viráglégy (Anthomyia pluvialis), Klózer Tamás, https://www.izeltlabuak.hu/talalat/271018, CC BY 4.0 / Anthomyia procellaris, Mészáros Krisztina, https://www.izeltlabuak.hu/talalat/252269, CC BY 4.0
