Kedves történet, hogy valamikor egy egyetemi tanárt felkértek, hogy kémiatanároknak tartson előadást valami különleges anyagról, s erre ő kapásból rávágta, hogy „tehát a vízről”. Ez a válasz meglepte ugyan a felkérőt, de aztán az előadásból tényleg az derült ki, hogy a víz valóban különleges, tele van rendkívüli, csak rá jellemző tulajdonságokkal. Talán ez a különlegesség is az egyik magyarázata annak, hogy miért van a természetben és az emberi környezetben is olyan meghatározó szerepe.
Nem véletlen tehát, hogy az MKNE hosszú és sokágú projektet vállalt föl, amely a vízről, tulajdonságairól, fontosságáról, szerepeiről, hasznosságáról, szépségéről – és persze a védelméről is – szólt. Nézzük, mitől is különleges anyag a víz!
„Víz nélkül nincs élet!” Valóban. Ez úgy is igaz, hogy víz hiányában előbb-utóbb minden élőlény – akár állat, akár növény vagy gomba, akár baktérium – elpusztul. És úgy is, hogy minden sejtünkben másodpercenként milliónyi kémiai reakció történik, s ezt a hihetetlen mértéket és sebességet a vízben való oldódás teszi lehetővé. Érthető tehát, hogy amikor keressük a Földön-kívüli élet nyomait, csakis olyan bolygók vagy holdak jöhetnek számításba, amelyeken van víz, és ráadásul (legalább részben és időszakosan) folyékony halmazállapotban.
Nézzünk néhány példát arra, hogy miben rendkívüli a víz más anyagokhoz viszonyítva!
Például abban, hogy míg minden anyag egyetemes jellemzője, hogy melegítés hatására tágul, a víz 0 és 4 °C között melegítésre zsugorodik, s csak +4 °C fölött viselkedik úgy, mint a „többiek”. Vagyis a +4 °C-os víz a legnehezebb. Ebből az következik, hogy a 0°C közeli folyékony víz nem a tó alján van, hanem a felszínén; és ha még tovább hűl, akkor ott, a felszínen fagy meg. Ez a magyarázata annak a teljesen általános, megszokott tapasztalatnak, hogy a tavak és a pocsolyák a tetejükön fagynak be. Ha a víz nem rendelkezne ezzel a „szabálytalansággal”, akkor télen alulról fagynának be, s onnan vastagodna fölfelé – és terjedne akár a felszínig – a jég. Ez lényegében lehetetlenné tenné a vízi életet.
És még egy rendkívüliség játszik szerepet a vízi élővilág fennmaradásában. Az, hogy befagyáskor a víz tetején képződő jégréteg nem süllyed le a víz aljára, ugyanis a víz abban is egyedülálló a természetben, hogy míg minden anyagra érvényes, hogy szilárd állapotban nehezebb mint folyékony állapotban, a víznél ez fordítva van. Ez a magyarázata annak, hogy a jéghegyek nem süllyednek le a tenger fenekére, hanem úsznak a vízen.
Bár nem csak a vízre jellemző, de rá is, hogy üvegházhatású gáz. Vagyis a légkörben lévő légnemű víznek (vízpárának) – amely ebben a formájában ugyanolyan láthatatlan, mint a levegő többi alkotó anyaga (nitrogén, oxigén, szén-dioxid, hélium stb.) – üvegházhatása van. Ez azt jelenti, hogy a Napból érkező különböző sugárzásokat átengedi magán, ám a földfelszínről (és a tárgyakról) visszaverődő – de már megváltozott hullámhosszúságú – sugárzás egy részét elnyeli, vagyis nem engedi kijutni a világűrbe. Ezzel pedig lényegében „csapdába ejti” a napsugárzás energiájának egy részét. [A levegő döntő részét képező többi gáz amit beengedett, azt ki is engedi.] A víz üvegházhatása nélkül a Föld élhetetlen jégbolygó lenne. (l. az ábrát)
Ábra: Dr. Victor András
A projekt során a figyelem kiterjedt a víznek az élővilág (s így az ember) mindennapi életében játszott sokféle szerepére. A növények, gombák, állatok és emberek számára a víz ivóvíz. Szomjunkat oltó innivaló. Tudnunk kell azonban, hogy – valamilyen víz (sós vagy édes, fagyott vagy folyékony, tiszta vagy szennyezett) ugyan óriási mennyiségben van a Föld felszínén s a felszín alatt is – az ivásra közvetlenül alkalmas víz ennek a nagyon nagy mennyiségnek csak parányi töredéke. Már csak ezért is indokolt nagyon vigyázni rá és takarékoskodni is vele. Vagyis törekedni kell arra, hogy – ahol és amennyire csak lehet – olyan termékeket és olyan ételeket vegyünk-fogyasszunk, amelyeknek kicsi a „víz-lábnyoma” (vagyis az, hogy egységnyi termék előállításához mennyi vízre van szükség).
Forrás: OFI
A víz tisztító és tisztálkodó szer is; emberek és állatok számára egyaránt. Persze gyakran szappan vagy mosószer is kellhet hozzá, de legtöbbször a víz önmagában is tisztító hatású. Némelyik élő- vagy forrás-víz a benne oldott anyagoknak köszönhetően még gyógyhatással is rendelkezik.
Sok-sok élőlény számára a víz az élet és a mozgás közege is. Testük, végtagjaik olyanná alakultak, ami éppen a vízben élésre, vízben való mozgásra alkalmas. Sokféle növény és állat hímivarsejtje számára is víz a mozgás közege. Az emberi spermium is propeller-szerűen körbe forgó ostorral, vízben úszva találják meg a „várakozó” petesejtet.
A víz abban is kivételes, hogy az egyetlen anyag, amelynek mindhárom halmazállapotával találkozunk a természetben. Fent, a magas hegyekben a szilárd halmazállapotú víz dominál hó vagy jég formájában, de a csörgedező patakban és a legtöbb felhőben folyékony víz van, a levegőben pedig láthatatlan vízpára. A földrajz tantárgy részletesen tárgyalja a természetben lévő víz körforgását, vagyis azt, hogy a patakok, tavak, tengerek folyékony vízfelületéről (vagy akár a szilárd jég felületéről is) párolgó víz hogyan utazik a szelek mentén más tájakra, miként lesz belőle esőfelhő, s hogyan kerül vissza csapadék formájában az élővizekbe.
Sem ez a körforgás, sem az élővizek folyása nem ismer határokat. A tiszta vizet is közösen birtokoljuk a szomszédainkkal, de sajnos a szennyezések is átmennek az országhatárokon; a szelek és felhők is, s a kanyargó folyók is. A természet másképpen tagolja részekre a környezetünket, mint a történelem és a politika. A vizek megismerése, vizsgálata és védelme is nemzetközi szintet kíván. A folyókat teljes vízgyűjtő területük szintjén kell egységnek tekinteni, mert csak partnerségben tudjuk megóvni és helyreállítani.
A víz egyetemes fontosságát mutatja az is, hogy múlt és jelen különböző emberi kultúrái és vallásai milyen sokféleképpen szólnak a vízről. „Vizes” szólások és közmondások százai szólnak emberi értékekről, gyarlóságokról; népszokások tucatjai kötődnek valahogy a születéstől a halálig a vízhez, vallási szertartások teszik jelentőssé, emelik szimbolikus magasságokba az egyébként közönséges vizet (ld. keresztelés, szentelt víz, bemerítkezés stb.)
Ezekkel mind foglalkoztunk a víz-projekt során, miközben több tucatnyi játékos tevékenységet dolgoztunk ki a „Víz vándortanösvény” számára. És munka közben egyre világosabbá vált számunkra is, hogy a víz valóban KÜLÖNLEGES ANYAG.
Figyeljük, vizsgáljuk, értékeljük, csodáljuk és becsüljük is meg!
Dr. Victor András
Borítókép: rony michaud képe a Pixabay-en.
Az „Együtt egy nyitott, igazságos és fenntartható Európa felé a világban – Negyedik Trió EU Elnökségi Projekt” az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg, a magyar HAND Szövetség; a spanyol La Coordinadora; a belga CNCD-11.11.11 és 11.11.11., mint nemzeti civil szervezeti platformok, valamint a CONCORD, mint európai civil szervezeti szövetség partnerségében, közösen munkálkodva a fenntartható fejlődés és nemzetközi együttműködés területén.
A projekt honlapja: https://presidency.concordeurope.org
Jelen cikk az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Tartalma a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület kizárólagos felelősségét képezi és nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió álláspontját.
