Választmány

Devescovi Balázs (választmányi elnök)
Devescovi Balázs irodalomtörténész, főállásban az ELTE BTK oktatója, két legfontosabb kutatási területe a XVIII-XIX. századi magyar irodalom, és az irodalom és a környezet kapcsolatát vizsgáló ökokritika. Az ELTÉ-n diplomázott 1998-ban magyar nyelv és irodalom szakon, elvégezte a Humánökológia képzést. Doktori disszertációját Eötvös József 1848 előtti regényeiről írta, 2005-ben védte meg a Szegedi Tudományegyetemen. Nem főállásban környezeti nevelő. Gyerekkorát a Sváb-hegyen töltötte, diákként pár évig tájfutó volt, a gimnáziumban diák túravezető vizsgát tett.Jelenleg Szentendrén él. Elvégezte a szentendrei Erdei Iskola Alapítvány túravezető képzését, gyalogos és kerékpáros túraútvonalakat dolgozott ki a Pilis és a Visegrádi-hegység területén, környezeti nevelési foglalkozásokat vezetett az Árnyas Sziget Táborban a Szentendrei-szigeten. A Magyar Környezeti Nevelési Egyesület tagja egyetemista kora óta. 1994, 1995 és 1996-ban az Egyesület színeiben megvalósított Bodobács tábor egyik vezetője volt. Önkéntesként rendezvényeken tartott környezeti nevelési programokat nagyjából folyamatosan az évek során. 2009-től az ELTE BTK kari fenntarthatósági koordinátora. 2011-12-ben az ELTE két legnagyobb karán, a Bölcsészettudományi és Természettudományi Karon lefolyt fenntarthatósági szemléletformáló kampány projektvezetője és fenntarthatósági szakembere volt, e kampány megvalósításában többek közt az Egyesület is részt vett szakmai partnerként. Az Egyesület választmányába 2019-ben választották be, 2022-től a Választmány vezetője.

Bátyi-Földesi Dóra
Tájépítészmérnöknek tanultam, de már az egyetem alatt a HuMuSz-nál dolgoztam, mint környezeti nevelő. Hulladékgazdálkodással és ökológiai fogyasztóvédelemmel kapcsolatban tartottam foglalkozásokat gyerekeknek és egyetemistáknak, valamint pedagógusképzéseket szerveztem és környezeti nevelési projekteket vezettem. Közben egyre nagyobb szerepet vállaltam a szervezet irányításában is. 3 évig vezetőségi tagként, majd elnökként vettem részt a HuMuSz irányításában. A gyermekvállalás időszakában kapcsolódtam be az MKNE munkájába. Az Utak a fenntarthatósághoz c. konferencia szervezésében való részvétel után, 2013-ban kerültem be a Választmányba. Részt vettem az Európai Hulladékcsökkentési Hét program megvalósításában. Az elmúlt években pedig az elnökség tagja voltam. 

Gyalog Éva
1981 óta Bagon (Pest m.) élek és dolgozom. Végzettségeim: népművelő, könyvtáros és magyar szakos ált. iskolai tanár.
A természet szeretetét családomból hoztam, és igyekeztem továbbadni nemcsak gyermekeimnek, hanem tanítványaimnak és tágabb környezetemnek is.
Meghatározó élmény volt számomra az a kéthetes angliai képzés, mely további 2 évig közös projektmunkával folytatódott, és a környezeti és állampolgári nevelésről szólt (Environmental Education and Citizenship, Shrewsbury – Preston Montford, 1997.) Itt ismerkedtem meg dr. Németh Ibolyával és Saly Erikával, az ő hatásukra lettem tagja az MKNE-nek még ugyanebben az évben.
Ezt követően iskolánkban (Örökös Ökoiskola), más oktatási intézményekben, és a Galga menti Népfőiskolán is tartottam tréningeket környezeti nevelés témakörben.
Az egyesület felkérésére több módszertani kiadvány írásában, szerkesztésében vettem részt.
2018-tól 2019-ig a Felügyelő Bizottság, 2019-től 2022-ig a Választmány, 2025-ig az Elnökség munkáját segítettem.
A Zöld Zugoly csapatához 2019-ben csatlakoztam.
Kezdettől tagja vagyok a Beporzók munkacsoportnak.
11 éven át szerkesztettem a Módszerkosarat, mely ma is hasznos segítség azoknak, akik egyesületünk céljait magukévá tették, és tenni is szeretnének érte. https://mknemodszerkosar.wordpress.com/ (2025)

Hársas Oszkárné
Tanári hivatásomhoz példaképet édesapámtól kaptam, s igyekeztem örökíteni ezt 40 éven át a közoktatásban, s továbbadni gyermekeimnek is, akik követtek ezen az úton. Végig a XI. kerületben dolgoztam, néhány kezdeti év kivételével a Baranyai utcai Általános Iskolában, mely a második húsz évben már Bárdos Lajos zeneszerző nevét viselő gimnázium lett. Egerben végeztem magyar-orosz szakos tanárként, majd könyvtár szakkal egészítettem azt ki. Mindkét szakot tanítottam hosszú ideig – majd nyelvi átképzés következett- és később a könyvtárostanári pálya teljesedett ki munkám során. A tanulmányi versenyeken – Bod Péter Könyvtárhasználati Verseny – diákjaim komoly sikereket értek el évről-évre, s felkészítésük során mindig igyekeztem őket a környezeti nevelés szellemében olyan ismeretek felé terelni, mely környezettudatos szemléletüket, viselkedésüket, s az ezzel kapcsolatos irodalom megismerését szolgálta. Közel tíz évig jártam az ország gyalogos vándortábori útvonalain iskolánk diákjaival és környezeti nevelő kollegáimmal. Ezek a túrák meghatározó élményekké váltak. Barátaim hívására, különösen Czabánné Tarnói Judit lelkesítő invitálására már a megalakulás évében tagja lettem a Magyar Környezeti Nevelési Egyesületnek. 2014-ben egy nagyszerű csapat tagja lehetettem, amikor a Herman Ottó emlékév okán kidolgoztuk és elkészítettük a Herman Ottó vándortanösvényt, s majd később felújítva, kiegészítve még több oktatási intézménybe jutott el ez a polihisztor játszóház. 2021. újabb fontos állomás, a Beporzó vándortanösvény létrehozása. Sikereinknek rajtunk kívül talán a beporzók örülnek még ennyire. Választmányi tagként most ismét részt fogok venni a csapat munkájában, és folytatom a 16. éve elkezdett KÖR hírlevél szerkesztését is.

Ivánné Vidra Mária
1984 óta tanítok jelenlegi munkahelyemen, a Kőbányai Szent László Általános Iskolában. Pályafutásomat tanítóként kezdtem, majd biológia szakos tanárként folytattam. Tanítványaim számára az iskola falain belül és kívül teremtek lehetőséget környezetünk megismerésére, tiszteletére és megóvására: zoopedagógiai és múzeumi foglalkozásokon, kihelyezett tanórákon, erdei iskolákban, kirándulások alkalmával igyekszem élménnyé tenni az ismeretszerzést. Rendszeresen viszem tanítványaimat versenyekre, készítem fel őket pályázatokra. Büszke vagyok arra, hogy az évek, évtizedek során biológusok, környezetvédelmi szakemberek, zoológusok, állatorvosok kerültek ki a kezem közül, s kollégáimat is sikerült megnyernem a környezeti nevelés ügyének. Külföldön töltött évek után csatlakoztam a környezeti nevelőkhöz. Itthoni és külhoni tapasztalataimat kamatoztatom a Menedék Egyesület munkáját segítve, részt veszek a HAND Szövetség Globális Felelősségvállalásra Nevelés munkacsoportjának tevékenységében. 2024-től elnökségi tagként, 2025-től a szövetség elnökeként segítem a közös munkát. 2022-től Az MKNE elnökségének tagjaként több sikeres pályázat előkészítésében és megvalósításában közreműködtem. 2025 májusától választmányi tagként folytatom környezeti nevelői pályafutásomat. (2025)

Kecskés Ferenc
Nyugalmazott mesterpedagógus vagyok. 1984-ben szereztem biológia-kémia szakos középiskolai tanári diplomát az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen. 2004-ben szakvizsgázott pedagógus lettem. Közel 40 évet tanítottam, néhány évet általános iskolában és egyetemen, de főként gimnáziumban. A tanítás mellett környezeti nevelőként és természetvédelmi szakértőként is dolgoztam, ez utóbbi két területen ma is dolgozok. Tagja vagyok a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület tanácsadói testületének és a Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság vezetőségének.

Keve Ildikó
2022-ben lettem az Egyesület tagja, és szinte ezzel egyidőben csatlakoztam a Beporzók Munkacsoporthoz. Emellett gondozom az Egyesület honlapját is. 2025 májusában lettem a Választmány tagja.
A természet mindig közel állt hozzám; a túrázás, a növények és állatok megfigyelése gyermekkorom óta hozzátartoznak az életemhez. Ez az érdeklődés tükröződik tanulmányaimban is: a budapesti Madách Imre Gimnázium biológia szakos osztályában érettségiztem, majd elvégeztem a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola könyvtár-biológia szakját. A nyelvtanulás is mindig fontos volt számomra: felsőfokú nyelvvizsgám van angol nyelvből és kicsit beszélek olaszul is. Első munkahelyem a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár volt, majd a Természettudományi Múzeum Könyvtárában, később pedig a SOTE I.sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetében voltam könyvtáros. Aktív pályafutásom utolsó 30 évében az USA Nagykövetségének Sajtó- és Kulturális Osztályán dolgoztam. 2021-ben mentem nyugdíjba.
Nagy öröm és megtiszteltetés számomra, hogy az MKNE tagja lehetek. Remélem, az Egyesület hozzáértő, elkötelezett és lelkes tagjainak segítségével magam is tehetek természeti környezetünk megóvása érdekében, és hozzájárulhatok ahhoz, hogy minél több emberben, főleg – de nem kizárólag – gyermekekben, felélesszük az érdeklődést és a tiszteletet a természet iránt, és a tenni akarást annak megóvása érdekében. (2025)

Nagy Andrea
Kisgyermekkoromat meghatározta a Sugovica, a Duna, a víz és a természet közvetlen közelsége. Alapvetően kíváncsi és érdeklődő személyként, a gyakorlati tapasztalatokból merítek, ismereteimmel összekapcsolom a látottakat, utánanézek annak, ami új elém kerül. Ha csak tehetem kertészkedem, gyógynövényeket gyűjtök, komposztálok, megfigyelek, fényképezek, érzékelem a körülöttünk levő természeti csodákat. Ezeket a tapasztalatokat és ismereteket igyekszem pedagógiai, módszertani téren felnőtteknek is átadni, s kicsiknek – nagyoknak megélhetővé tenni.
Biológusmérnök, illetve mérnöktanár vagyok, 17 éven át a Szent István Egyetem (majd MATE) oktatója voltam környezeti nevelés témában, illetve pedagógiai tárgyakban. Majd fél évet projekt munkatársként a GreenDependent Intézetnél dolgoztam energiahatékonysági lakossági szemléletformálásban. Önkéntesként a Galgamenti Népfőiskolán tevékenykedem a zöld jeles napok megrendezésében regionális szinten, illetve segítem a galgahévízi helyi általános iskola ökokertjének fenntartását több szülővel, pedagógussal együtt. Továbbá a HUMUSZ Szövetség munkájában az országos komposztünnepek tematikájának, feladatainak kitalálásában, meghirdetésében, módszertani bázisának építésében és a beérkezett komposztos programok értékelésében veszek részt. A Magyar Környezeti Nevelési Egyesületben az NKNS írásában dolgoztam a kezdetektől család-háztartás témában, melyet a Zöldköznapi Kalauz (Könczey – S. Nagy) megírása alapozott meg. Legfrissebben a komposztálás csínját-bínját adom át az érdeklődőknek önkormányzati felkérésre az MKNE keretein belül. Nagy öröm számomra, hogy a környezeti nevelők közösségében lehetek és mindig tanulok valami újat közöttetek!

Saly Erika
25 évnyi dévaványai tanítást követően 2013-tól az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetben pedagógiai fejlesztőként, ökoiskola témavezetőként dolgoztam. Az Intézet megszűnését követően egy évig az Oktatási Hivatalban folytattam a fenntarthatóságra nevelést támogató munkámat, majd a MRE Református Tananyagfejlesztő Csoport projektjében szakmai munkatársként komplex megközelítésű, természettudományos tananyag fejlesztésben vettem részt. Közben elvégeztem az ELTE PPK-n a Neveléstudomány MA képzést, szervezetfejlesztő szakirányon. Szakdolgozatomban azt vizsgáltam, hol tart a felsőoktatás, azon belül konkrétan az ELTE PPK a fenntarthatóságra nevelésben. A Milton Egyetemen óraadóként dolgozom, a Diákszempont Ált. Iskola kisiskolásaival meg „barangolok” a városi környezetet felfedezve.
Az egyesületnek megalakulása óta a tagja vagyok, voltam már társelnöke, választmányi tagja. 2010-2016, majd 2019-2025 között a vezetésemmel működött az egyesület. Most mentorként igyekszem támogatni az új elnökség munkáját, bízom bennük, hiszen nekik is szívügyük a fenntarthatóságra nevelés, s azonosulni tudnak a közösség értékrendjével. Remélem, választmányi tagként is sikerül aktívan részt vennem a munkában, s lehetőségem lesz kipróbálni magam szakmai feladatokban, projektekben is! Sokat tanultam eddig is az egyesületi munka során, rengeteg tapasztalatot gyűjtöttem a környezeti nevelők közösségéről, az emberekről, a vezetés örömeiről és nehézségeiről, önmagamról, a világról. Másokat is arra bátorítok, merjék kipróbálni magukat más-más szerepben is! Továbbra is szüksége van a világnak ránk, környezeti nevelőkre. Muszáj mintát adnunk összefogásra, cselekvésre, erre ösztönözve másokat is.
E-mail: saly.erika@mkne.hu (2025)

dr. Szentpétery Lászlóné, Marianne
Biológia tanárként főbb munkahelyeim Kispesten a Csokonai, majd későbbi nevén Vass Lajos Általános Iskola (34 év), valamint a Magyar-Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium voltak.
Tanítási gyakorlaton és tanulmányaim közben érdeklődésem egyre inkább a környezeti nevelés felé fordult. Fontos szakmai eredményemnek tekintem mindkét iskolám Örökös Ökoiskolává minősítését. A szemléletformálás lehetőségeit igyekeztem kialakítani a biológiatanításban, alsós tanítóként és az osztályfőnöki munkámban egyaránt. Nyári táborokat, erdei iskolákat, kirándulásokat, terepgyakorlatokat szerveztem, és minden más lehetőséget megragadtam a komplex környezeti neveléshez. Iskolakertet műveltünk, kézműves foglalkozásokat tartottunk, játékos vetélkedőket találtunk ki a diákjaimmal együtt. Előfordult, hogy évekig, kitartóan „kukáztunk”, amikor éppen a dán-magyar oktatási együttműködés keretében a szelektív hulladékgyűjtést és a hulladékmentes életvitelt gyakoroltuk. Igyekeztem változatosan, izgalmasan nevelni és tanítani diákjaimat.
Munkámat több mentor is segítette. Közülük kiemelném dr. Victor Andrást, aki végigkísérte, támogatta szakmai utamat, és az akkoriban alakuló egyesület felé terelt (mint az egyesület egyik alapító pulija). Szakmai továbbképzéseimhez a külföldi tanulmányutak is jelentősen hozzájárultak: 1997 Anglia, 1998 Montana, ill. 2018 Kína. Az MKNE-n kívül a Jane Goodall Intézet munkáját is segítettem. Személyes találkozásom gyermekkorom kedvenc írójával, Jane Goodall-lal újabb lendületet adott nevelői munkámnak.
Az egyesület munkájában a 90-es évektől veszek részt, ahol a szakmai tapasztalatokon kívül számos értékes barátot is szereztem. (2025).

Sztrida Emília
21 éves diák vagyok, az ELTE Tanító- és Óvóképző Karán tanulok óvodapedagógusnak. Többször voltam az egyesület eseményein – például a Gyerekszigeten, Állatkertben, vagy Kapolcson a Művészetek Völgye fesztiválon – önkéntesként, a szervezésben is igyekszem nagyobb szerepet vállalni. Nagyon szeretek gyerekekkel foglalkozni, a jövőben is ezt tervezem, valamint fontosnak tartom, hogy a legkisebbekkel elkezdjük a környezettudatosság megalapozását. Nagyon szeretek énekelni és írni is.
Anyukámmal és testvéremmel Budapesten élek. (2025)

Tóthné Timár-Geng Csilla
Budapesten születtem, és itt is éltem mindig. Egy XI. kerületi általános iskolában tanítottam 43 évet, ebből 30 évig igazgatóhelyettesi beosztásban. Az 1990-es évektől szakértőként is dolgoztam, ami szintén sok örömöt okozott. 2018 októberétől nyugdíjba mentem. Az egyesületnek megalakulása óta tagja vagyok, és korábban 3 ciklusban elnökségi tagként, majd Választmányi tagként tevékenykedtem. Mindig jóleső érzés volt, amikor az egyesületért tehettem valamit. Jó barátokra leltem, jó érzés hasonló gondolkodású emberekkel találkozni, együtt dolgozni. A pedagógusi munkámban is mindig hangsúlyos volt a környezeti és a fenntarthatóságra nevelés, és ma is ezt képviselem minden lehetséges területen. Sok feladatot elvállaltam, előadásokat tartottam, szakmai anyagokat dolgoztam ki, különböző bizottságok munkájában vettem és ma is veszek részt, publikáltam a fenti témákban. (pl. Út az Ökoiskola felé c. kiadvány stb.) Minden tevékenységemre büszke vagyok. Várom az új feladatokat, igyekszem teljes erőmmel az egyesületért dolgozni.

Trescsik Angéla
Csaknem negyven éve dolgozom technika szakos és az utóbbi tizenöt évben angol szakos tanárként is. Jelenlegi munkahelyem a Kőbányai Szent László Általános Iskola. Az egyesületnek 1998 óta vagyok tagja.
A környezeti nevelés iránt elkötelezett, kiváló kollégáim – Czabánné Tarnói Judit és Tóthné Timár-Geng Csilla – hatására irányult figyelmem erre a területre.
Miután vidéki kistelepülésen töltöttem a gyerekkorom, fel sem merült bennem a kérdés, hogy lehet-e másképpen élni, mint összhangban a természettel. Környezeti nevelő kollégáimtól és egyesületi tagtársaimtól tanultam meg, hogyan lehet ezt a szemléletet átadni a gyerekeknek. A technika tantárgy komplex, csaknem minden műveltségterületet felölel, ezért számtalan lehetőséget kínál a környezeti nevelésre. A szemléletformálást nem csak tanítási órákon hanem intézményi szintű közösségi programokon, táborokban, nemzetközi projektekben, önkéntes munkán keresztül is végzem. Harminc éve szervezem az ökokarácsonyokat különböző helyszíneken.
2021-ben tagja voltam annak a lelkes csapatnak, akik a Beporzó vándortanösvényt megalkották. 2024-ben a vizes tanösvény játékgyűjteményéhez is készítettem játékot.
Házigazdája vagyok az Online Puli Szalonnak, amit a covidos időszakban Vásárhelyi Judit egyesületi társunk ötlete hívott életre.
A választmány munkáját több cikluson át aktívan segítettem és megtiszteltetésnek tartom, hogy a következő ciklusra is bizalmat szavazott nekem az egyesület tagsága. (2025)

Varga Attila
Pszichológus és biológia tanár vagyok. Szakmai pályafutásom kezdeteként négy évig Szombathelyen tanítottam pszichológia tárgyakat a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán. Ezt követően kerültem az Országos Közoktatási Intézetbe ahol részt vettem az ökoiskolák magyarországi rendszerének kiépítésében és körülbelül 10 évig koordináltam az Ökoiskola Hálózat működését. Vezetőségi tagja voltam az ENSI hálózatnak mely az Ökoiskola Hálózat nemzetközi hátterét jelentette, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága Oktatási Albizottságának és UNECE Fenntarthatóságra nevelés irányító testületének. Jelenleg az ELTE PPK Ember–Környezet Tranzakció Intézetében dolgozom, ahol a környezetvédelemmel kapcsolatos pszichológiai jelenségek (pl. környezeti attitűdök, klímaszorongás …) kutatásával, oktatásával foglalkozom és részt veszek a témakört érintő a társadalom környezettudatosságát célzó fejlesztési projektekben. Az MKNE-nek közel húsz éve vagyok tagja, dolgoztam az Iskolazöldítési projektben, részt veszek az NKNS kialakításában, támogatom az egyesület nemzetközi kapcsolatait.

Vásárhelyi Tamás dr.
Több mint hatvan éve ejtenek ámulatba a természet apróbb és nagyobb csodái. A Magyar Természettudományi Múzeumban első két évtizedemet egy rovargyűjteményben töltöttem, faunisztikai, ökológiai, rendszertani és természetvédelmi kutatásokkal. Később – a környezettel kapcsolatos megfontolások miatt – váltottam, közművelődési vezető lettem (Természetbúvár terem, Ember és természet Magyarországon nagy állandó kiállítás). Azután az ELTE Természettudományi Karán, a tudománykommunikációs mesterfokú képzésben is tanítottam. Elég sokat publikáltam. Életem nagy kalandja, a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, szerencsére nem futó kaland. Az élethosszan tartó tanulás ideája nekem nagyon tetszik. Lényegében az ember ismételt átalakulásának lehetőségét foglalja keretbe. Jó nekem, mert újra játszhatok, gyerekjátékokkal is, amelyekkel fizikát, biológiát, kémiát tudok élményszerű közelségbe hozni, legújabban pedig műalkotásokhoz is kapcsolni, ezzel humán érdeklődésűeknek is eszébe juttatva a természeti világot. A beporzó rovarok védelmével kapcsolatosan pedig mindenki asztalára és lelkéhez el lehet jutni (“aki a virágot szereti…”) – ez egy csoda.

Victor András dr.
Igencsak öreg róka vagyok a Választmányban, hiszen már az MKNE 1992-es megalakításában is aktívan részt vettem, s azóta is szünet nélkül hol az Elnökség, hol a Választmány tagjaként vagy vezetőjeként segítek tolni az egyesület szekerét. Már csak koromnál fogva sem az MKNE megreformálása a feladatom (ez a fiatalok dolga!), hanem inkább az, hogy őrizzem a hagyományait és értékeit, pedagógiai látásmódommal gazdagítsam módszertani kultúráját, kapcsolati tőkémmel, tapasztalataim és szakmai eredményeim tanulságaival segítsem napi munkáját, küldetésének teljesítését.