Bemutatkozunk/Választmány A mai dátum: 2020.07.03.

Az egyesület tanácsadó szerve: a Választmány

A Választmány az Egyesület - ill. az Elnökség - tanácsadó szerve. Létszáma 17 fő. A Választmányt 3 évi időtartamra a Közgyűlés választja a tagság javaslata alapján.

Választmány jogosultságai:

Az MKNE Választmányának tagjai (2019- )


Bárd Edit
Eredeti végzettségem szerint magyar nyelv és irodalom szakos tanár, magyar mint idegen nyelv tanár, művészeti menedzser és drámapedagógus vagyok. A környezeti neveléshez a múzeumi ismeretátadás irányából közelítettem: 2001-2008. között a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, majd 2009-2016. között a Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum (Duna Múzeum) munkatársaként. Egy éves projektmenedzseri kitérő után a Nemzeti Múzeumban ismét a vízügyi ágazatnál dolgozom, az országos Vízügyi Főigazgatóság képzési referenseként felnőtteknek szervezek továbbképzéseket, tartok tréningeket. Az Egyesület munkájába a 2012-es konferencia szervezése során kapcsolódtam be, 2013-ban a választmány tagja lettem. A tagtársaktól bizalmat, Darvas Kata korábbi választmányi elnöktől baráti és szakmai támogatást kaptam, így három évre elvállaltam az elnöki feladatokat. Jelenleg immár harmadik ciklusban vagyok a választmány tagja.

Devescovi Balázs
Devescovi Balázs irodalomtörténész, főállásban az ELTE BTK oktatója, két legfontosabb kutatási területe a XVIII-XIX. századi magyar irodalom, és az irodalom és a környezet kapcsolatát vizsgáló ökokritika. Az ELTÉ-n diplomázott 1998-ban magyar nyelv és irodalom szakon, elvégezte a Humánökológia képzést. Doktori disszertációját Eötvös József 1848 előtti regényeiről írta, 2005-ben védte meg a Szegedi Tudományegyetemen. Nem főállásban környezeti nevelő. Gyerekkorát a Sváb-hegyen töltötte, diákként pár évig tájfutó volt, a gimnáziumban diák túravezető vizsgát tett.Jelenleg Szentendrén él. Elvégezte a szentendrei Erdei Iskola Alapítvány túravezető képzését, gyalogos és kerékpáros túraútvonalakat dolgozott ki a Pilis és a Visegrádi-hegység területén, környezeti nevelési foglalkozásokat vezetett az Árnyas Sziget Táborban a Szentendrei-szigeten. A Magyar Környezeti Nevelési Egyesület tagja egyetemista kora óta. 1994, 1995 és 1996-ban az Egyesület színeiben megvalósított Bodobács tábor egyik vezetője volt. Önkéntesként rendezvényeken tartott környezeti nevelési programokat nagyjából folyamatosan az évek során. 2009-től az ELTE BTK kari fenntarthatósági koordinátora. 2011-12-ben az ELTE két legnagyobb karán, a Bölcsészettudományi és Természettudományi Karon lefolyt fenntarthatósági szemléletformáló kampány projektvezetője és fenntarthatósági szakembere volt, e kampány megvalósításában többek közt az Egyesület is részt vett szakmai partnerként. Az Egyesület választmányába 2019-ben választották be.

Dr. Tenk András

Grossmann Erika
A természetismeret és a környezettudatosság már gyerekkorom óta fontos számomra. Ezt a szemléletet volt iskolám, a XI. kerületi Lágymányosi Bárdos Lajos Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium tanárainak köszönhetem, akik közül többen is az egyesület tagjai. Rajtuk keresztül kerültem kapcsolatba az MKNE-vel. 2011-ben ismertem meg Darvas Katát egy ZölDÖK-hálózat tábor kapcsán, ahov? volt osztályfőnököm, Valenta Ferencné javaslatára mentem. 2013-ban én is bekapcsolódtam a ZöldZugoly forgatagába, ahol azóta is minden évben a Zöld Labor látványos kísérleteivel várom a lelkes visszatérő és új vendégeket egyaránt. Jelenleg végzős kémia szakos hallgató vagyok az ELTE-n.

Gulya Nikoletta
Geográfusként végeztem az ELTE TTK környezetföldrajz szakirányán. Jelenleg földrajz-angol szakos tanárként dolgozom a Kelenvölgyi Általános Iskolában. Szeretem a munkámat, az általános iskolás korú gyermekek tanítása és nevelése nagy kihívás, de gyönyörű és egyben hálás feladat is. Osztályfőnökként és magánemberként is igyekszem környezettudatosan élni és nevelni, a gyerekeket közel vinni a természethez. Fontosnak tartom a környezeti nevelés társadalmi vonatkozásait is, az esélyegyenlőség, a tolerancia az egymás iránti elfogadás lelkes szószólója vagyok

Gyalog Éva
1981 óta Bagon (Pest m.) élek és dolgozom. Végzettségeim: népművelő, könyvtáros és magyar szakos ált. iskolai tanár. A természet szeretetét családomból hoztam, és igyekeztem továbbadni nemcsak gyermekeimnek, hanem tanítványaimnak és tágabb környezetemnek is. Meghatározó élmény volt számomra az a kéthetes angliai képzés, mely további 2 évig közös projektmunkával folytatódott, és a környezeti és állampolgári nevelésről szólt (Environmental Education and Citizenship, Shrewsbury - Preston Montford, 1997.) Ezt követően iskolánkban (2016-tól Örökös Ökoiskola), más oktatási intézményekben, és a Galga menti Népfőiskolán is tartottam tréningeket környezeti nevelés témakörben. Az egyesületnek 20 éve vagyok tagja. Azóta több módszertani kiadvány írásában, szerkesztésében vettem részt. 2011 óta végzem a Módszerkosár szerkesztését, mely 2016-tól az MKNE blogjaként működik. https://mknemodszerkosar.wordpress.com/ Gyalog Éva

Hársas Oszkárné
Tanári hivatásomhoz példaképet édesapámtól kaptam, s igyekeztem örökíteni ezt 40 éven át a közoktatásban, s továbbadni gyermekeimnek is, akik követtek ezen az úton. Végig a XI. kerületben dolgoztam, néhány kezdeti év kivételével a Baranyai utcai Általános Iskolában, mely a második húsz évben már Bárdos Lajos zeneszerző nevét viselő gimnázium lett. Egerben végeztem magyar-orosz szakos tanárként, majd könyvtár szakkal egészítettem azt ki. Mindkét szakot tanítottam hosszú ideig - majd nyelvi átképzés következett- és később a könyvtárostanári pálya teljesedett ki munkám során. A tanulmányi versenyeken - Bod Péter Könyvtárhasználati Verseny - diákjaim komoly sikereket értek el évről-évre, s felkészítésük során mindig igyekeztem őket a környezeti nevelés szellemében olyan ismeretek felé terelni, mely környezettudatos szemléletüket, viselkedésüket, s az ezzel kapcsolatos irodalom megismerését szolgálta. Közel tíz évig jártam az ország gyalogos vándortábori útvonalain iskolánk diákjaival és környezeti nevelő kollegáimmal. Ezek a túrák meghatározó élményekké váltak. Barátaim hívására, különösen Czabánné Tarnói Judit lelkesítő invitálására már a megalakulás évében tagja lettem a Magyar Környezeti Nevelési Egyesületnek. Az elmúlt két évben egy nagyszerű csapat tagja lehetettem, amikor a Herman Ottó emlékév okán kidolgoztuk és elkészítettük a Herman Ottó Vándortanösvényt, s ebben az évben felújítva, kiegészítve még több oktatási intézménybe fog eljutni ez a polihisztor játszóház. Választmányi tagként most negyedszer fogok részt venni a csapat munkájában, s 13 éve szerkesztem a KÖR hírlevelet.

Kun Lászlóné

Nagy Andrea
Nagy Andrea vagyok, 1967. február 20-án születtem Dunaújvárosban. 1991-ben biológus mérnökként végeztem a Budapesti Műszaki Egyetemen. Ezt követően egy könyv megírására vállalkoztunk Könczey Rékával (Zöldköznapi Kalauz). 2010-ben az akkori Környezetvédelmi Minisztérium felkérésére online is elkészült a munkánk www.zoldkoznapok.hu címmel. Hosszú évekig dolgoztam a civil szektorban pl: Független Ökológiai Központ, Levegő Munkacsoport, Ökoszolgálat. Majd és jelenleg is önkéntesként a Galgamenti Népfőiskolán (Galgahévíz). Nagy gyakorlatra tettem szert környezeti tanácsadásban, non-profit menedzsmentben és pályázatok írásában, hírlevél kiadásban. Továbbá zöld jeles napok szervezése és a környezeti nevelés megvalósítása volt a feladatom Galgamentén óvodák és iskolák bevonásával. A Magyar Környezeti Nevelési Egyesülettel nagyon régóta kapcsolatban vagyok, a NKNS-ban többször írtam fejezetet társzerzővel (Család és életmód). Egyetemi tanítványaimat is kapacitálom az egyesületi tagságra! A későbbiek során mérnöktanárként végeztem (2004-2008). A Szent István Egyetemen, a GTK-n dolgozom a Társadalomtudományi és Tanárképző Intézetben, mint mestertanár. 2011-ben a Galgamenti Népfőiskola, a Komposztfórum Magyarország és a Humusz Szövetség közösen Országos Komposztünnepet (október 10) kezdeményezett, ehhez kapcsolódóan kutatást indítottunk, szakmai és módszertani anyagokat állítottunk össze, s egy honlapon ezt elérhetővé tesszük óvodapedagógusoknak, iskolapedagógusoknak, civil szervezeteknek. www.komposztalj.hu 2015-16 között részt vettem egy tanár továbbképzési programban, mely ELENA néven futott (http://www.elena-project.eu). Ennek keretében az élő állatok pedagógiai alkalmazását tanultuk meg. Tanári kézikönyveket, szakanyagokat is kidolgoztunk (Földigiliszták, Hangyák). Egyetemi kollégákkal öröm és bánat térképezéssel eTwinning projektben vettünk részt 2017-2018 között. A térképezési módszert átvettük (Vásárhelyi Judit), adaptáltuk és kipróbáltuk a SZIE gödöllői kampuszán valamint másik három egyetemen, hogy megismerjük az egyetemisták öröm és bánat szempontjait a környezeti értékek mentén. 2019 nyarán angol szakmai felsőfokú nyelvvizsgát (C2) letettem. Férjemmel és három gyermekünkkel Galgahévízen élünk. A falu 2500 lelkes kistelepülés, ahol az óvodások, iskolások néha a vendégeink, hogy megismertessük velük a biokertészkedést és a komposztálást.

Neumayer Éva
Gyógynövénytermesztési szakon végeztem a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen (ma: Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar), majd több mint 5 évig dolgoztam is a Gyógynövénytermesztési Tanszéken. Munkám részeként kutatásokat végeztem a fóti Somlyó védett vadontermő gyógynövényei körében. Nagy hatással volt rám az a tény, ahogy végignéztem a Somlyón virágzó gyönyörű leány- és feketekökörcsinek, tavaszi héricsek és egyéb védett növények pusztítását; ekkor fogalmazódott meg bennem, hogy a kutatás helyett a szemléletformálással kéne foglalkoznom. Az egyetem révén lehetőségem volt egy tanévet töltenem gyakornokként az USA-beli Wolf Ridge Környezeti Nevelési Oktatóközpontban, ahol hetente kb. 300 gyerek érkezett a különböző terepi programokra. Hazaérkezve civil környezetvédelmi szervezeteknél kezdtem dolgozni: Független Ökológiai Központnál (Budapest-Vigántpetend), a Fehér Holló Egyesületnél (Zalaszántó), a Göncöl Alapítványnál (Vác), végül alapításától (2003) fogva a Magosfa Alapítványnál (Vác, majd Kismaros). Mellette részmunkaidőben dolgoztam az OFI-ban, az Új Nemzedék Központban és a Pro Cserehát alapítványnál. Főbb területeim a terepi környezeti nevelés, festő- és gyógynövények, generációk közötti tanulás, pedagógus továbbképzések különböző témakörökben. Az Egyesületbe a 2000-es évek elején léptem be, elnökségi tag voltam 2013 és 2016 között, 2019 májusától pedig választmányi tag.

Trescsik Angela
Csaknem harminc éve dolgozom technika szakos és négy éve angol szakos tanárként is a Lágymányosi Bárdos Lajos Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában. Az egyesületnek 1998 óta vagyok tagja. A környezeti nevelés iránt elkötelezett kiváló kollégáim - Czabánné Tarnói Judit és Tóthné Timár-Geng Csilla - hatására irányult figyelmem erre a területre. Vidéki kistelepülésen nőttem, fel sem merült bennem a kérdés, hogy lehet-e másképpen élni, mint összhangban a természettel. Környezeti nevelő kollégáimtól és egyesületi tagtársaimtól tanultam meg, hogyan lehet ezt a szemléletet átadni a gyerekeknek. A technika tantárgy komplex, csaknem minden műveltségterületet felölel, ezért számtalan lehetőséget kínál a környezeti nevelésre. A szemléletformálást nem csak tanítási óráimon hanem intézményi szintű közösségi programokon, táborokban, nemzetközi projektekben, önkéntes munkán keresztül is végzem.

Valenta Ferencné Palágyi Deák G.
Szülővárosomban Sároraljaújhelyben kezdtem a pályámat a Kossuth Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskolában. 1974/75 ?ben, ahol egy évig szüleimmel együtt tanítottam. 1975-től-Budapestre költözésem után - a XI. kerületi Baranyai úti Német és Ének-zene Tagozatos Általános Iskolában folytattam a munkát, biológiát, rajzot tanítottam. 1985-2OO2-ig az iskola igazgatóhelyettese voltam. Az iskola az utóbbi húsz évben nyolcosztályos gimnáziumként- mint Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium- működött. A JATE elvégzése után biológiát tanítottam a gimnáziumban és 2OO2-től igazgatója voltam. Közoktatási vezető és pedagógus szakvizsgát tettem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. 2004 ? től vizsgaelnökként is érettségiztettem, biológiából emelt szinten is. A Kertészeti Egyetemet 2OOO-ben fejeztem be, mint kertészmérnök. A diplomamunkámat ,,A füvek szerepe a fák nehézfém terhelésének csökkentésében,, c. írtam. A biológia meghatározó az életemben. Nemcsak szeretem a természetet, hanem aktívan foglalkozom a környezet védelmével. Ismereteimet diákjaimmal is szívesen megosztom, eredményeikre büszke vagyok. /Egyik tanítványommal jelenleg együtt dolgozom a MKNE-ben./ A Világörökség verseny mind a nyolc fordulójában eredményesen szerepeltünk. /3. helyek/ Tanítványaim képviselték Magyarországot Skóciában a Világörökség találkozón. Sokféle pályázatot, versenyt nyertünk együtt. Iskolakertünkben, mely Madárbarát kert is volt, tavat alakítottunk ki. Iskolánk elnyerte az Örökös Ökoiskola címet. Egész eddigi életemben a fiatalok környezettudatos magatartásának kialakítása érdekében végeztem tevékenységemet, melyért miniszteri és kerületi elismeréseket is kaptam. Az Újbuda Mesterpedagógusa elismerő címet 2O12-ben adományozta a XI. kerület képviselő testülete. 2013-tól vagyok nyugdíjas és aktívabban veszek részt az MKNE életében. 2O14-ben a Herman Ottó emlékév alkalmából egy 17 fős csapattal kidolgoztuk és elkészítettük a Herman Ottó Vándortanösvényt - polihisztor játszóház 3 pl.- melyek kölcsönzését is szerveztem és szívesen be is mutatom az oktatási intézményekben. Kollégámmal azóta még 5 pl. készítettünk el a Vándortanösvényből, az elsőknek a karbantartását is elvégeztük. A 2O18/19 évben projektvezető voltam. /ZF/ Nagyon szeretek az MKNE csapatával együttműködni, erre a Választmányban lehetőséget kaptam.

Varga Attila
1974-ben születtem Budapesten iskoláim is itt végeztem, az ELTE-n szereztem pszichológus és biológia tanár diplomát. Szakmai pályafutásom kezdeteként négy évig Szombathelyen tanítottam pszichológia tárgyakat a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán. Ezt követően kerültem az Országos Közoktatási Intézetbe ahol azóta is dolgozom, csak ma már az Eszterházy Károly Egyetem (EKE) részeként Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet néven működik az intézet. Részt vettem az ökoiskolák magyarországi rendszerének kiépítésében és körülbelül 10 évig koordináltam az Ökoiskola Hálózat működését. Alprojektvezetőként irányítottam az egész napos iskolák és az ökoiskola nevelési-oktatási programjainak kidolgozását. Vezetőségi tagja voltam az ENSI hálózatnak mely az Ökoiskola Hálózat nemzetközi hátterét jelentette, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága Oktatási Albizottságának és UNECE Fenntarthatóságra nevelés írányító testületének. Számos nemzetközi projektben vettem és veszek részt (SEED, SUPPORT, Biohead-Citizen, Lelle2 ?.). Jelenleg elsősorban a környezeti neveléssel kapcsolatos kutatásokkal foglalkozom. Témavezetőként tevékenykedem az EKE Neveléstudományi Doktori Iskolájában, alelnöke vagyok a Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesülete Környezetpedagógiai Szakosztályának, és tagja vagyok a Európai Oktatáskutatók Európai Egyesülete Környezeti és Fenntarthatóságra Nevelési Kutatás hálózatának. Az MKNE-nek közel húsz éve vagyok tagja, dolgoztam az Iskolazöldítési projektben, a NKNS kialakításában, az erdei iskolákról szóló oktatáspolitikai ajánlások elkészítésében. A választmány tagjai közé második alkalommal választott meg a közgyűlés.

Vásárhelyi Judit dr.
A Magyar Környezeti Nevelési Egyesületben az egyik alapító tag vagyok. Voltam már tag, elnökségi tag, több időszakban társelnök és választmányi tag is, van fekete, szürke és fehér puli is a polcomon. Az egyesületben fontosabb munkáim között tartom számon a KN stratégiák megszületésétől (fejezet írása, szekcióvezetés, lektorálás, és a következő változatok megújító szerkesztőjeként) végzetteket, a magyar környezeti nevelés történetének kéziratban maradt áttekintését, aktív szakmai részvételt számos OT-n, a megelőzés jelentőségéről tartott konferencia anyagának előkészítését és kiadását, stb. Részt vettem a fenntarthatóságról önkormányzatoknak és helyi pedagógusoknak szánt előadások kiérlelésében, ezeket Ajkán - helyismerettel rendelkezvén - meg is tartottam. Másfél évtizede vidéken élek, de már fővárosi szakmai életemben is fontosnak tartottam, hogy - mint annyi sok környezet- és természetvédő teszi - ne a saját mókuskerekünkben beszéljük rá egymást folyton-folyvást a környezettudatos magatartásra, stb., stb., stb. Kifelé fordulva van igazán tétje ennek a munkának, amikor először mondja helyi ember a boltban- mert először mérünk 40 fokot! -, hogy valóban, itt a klímaváltozás. Vagy, amikor a népfőiskolában rögvest az elején, mindig, elhangzik, hogy "de hát régen a tanyán nem volt szemét!!", azok szájából is, akik bontatlan nagy csomagban hordják haza az "üdittőt", a palackot meg a tűzre dobják. No, akkor kell hirdetni a tetőkről, amit tudunk! Kevés figyelmet kapott, hogy már az EU-s tagságunk megkezdésétől, 2003-tól 2016-ig az MKNE akkreditálásával képviseltem a HEFOP és a TÁMOP Monitoring Bizottságaiban a civil környezet- és természetvédelmet. Az első írásos véleményemet feladni Kapolcsról Taliándörögdre, a Teleházba bicajoztam át, utána is sok-sok órát utaztam, sok ezer oldalt átböngésztem, átlagosan évente 4 ülésre fölkészültem, és aktívan szóltam hozzájuk. (Volt Gundel-ebéd is néha, sokszor szendvics.) Akkoriban azt hittem, hogy hazánkban a KN áttörése nem az iskolában, hanem a sokmilliárdos pályázati kiírások horizontális - értesd környezeti - elvárásainak teljesítésétől lesz várható! Ezekről az ülésekről rendre beszámoltam az MKNE-nek és a Zöld OT-t rendezőknek, stb. E munka tanulságaival próbáltunk Hoffman Rózsánál harcolni azért, hogy jó a napi tornaóra és a művészeti nevelés, de ne a KN rovására kerüljenek az NAT-ba! Még kevesebb figyelmet kapott - most, itt harcolok érte!- (a víz felé) Mocorgó Puli napközis tábor helyi felső tagozatos gyerekeknek a Dörögdi-medence vízrajzáról és vízminőségéről. Fő célja az ifjú "lakosság" megtartása volt, saját helyük szépségének, gazdagságának és biztonságának bizonyításával, a "bölcsőd e táj" útravalóval. (FÖK - MKNE. Kapolcs, 2006.) A dossziéban, CD-n, térképeken és tablókon dokumentált munkát kiállították az azévi Művészetek Völgyében. A kapolcsi iskolát azóta bezárták, de ilyen táborokat jó volna mindenfelé tartani, ahol még laknak gyerekek! Több, mint félszáz (angol és magyar nyelvű) publikációm közül egyet jegyez az MKNE: Az iskola szerepe a helyi fenntarthatóság védelmében címmel (2004). 1-1 hétvégére a két szomszédos tantestületet vittük el Monostorapátiból és Nagyvázsonyból polgármesterestül, vállalkozóstul, civilestül és SzMK-stúl rendhagyó nevelési értekezletre, hozadékát közösen írtuk meg Nagy Tamásné Anikóval. Szakmai hátterem, egyéb munkáim: Angol-skandináv-könyvtár szakos középiskolai tanár, nordisztikából egyetemi doktor, környezeti nevelő vagyok. A Bős-Nagymaros gátrendszer ellen dolgozó Duna Kör alapító tagjaként 1985-ben Right Livelihood Award-dal (az u.n. "alternatív Nobel-díjjal") tüntettek ki Stockholmban. (Nem utazhattam el átvenni, a belügyminiszter azt írta a kérvényre, hogy "kiutazása közérdeket sért". A stockholmi parlamentben egy svéd egyetemista olvasta föl a beszédemet.) 1989-ben megszerveztem a Független Ökológiai Központ alapítványt (a kuratórium első elnöke Sólyom László volt, majd Vida Gábor), amelynek 2000-ig ügyvezető igazgatója voltam. Az 1. évi program az akkori KN kísérletek áttekintése volt. 1992-ben az ENSz riói Környezet és fejlődés c.világkonferenciájára utazó nemzeti delegáció civil tagjaként vált fontossá számomra a Local Agenda 21 (LA21), vagyis a helyi fenntarthatóság stratégiáinak nyomatása. 1997-ben is hivatalosan vettem részt az ENSz New Yorkban, Rio+5 (vagy mínusz 5???) címmel tartott konferenciáján. Több nemzetközi szervezet igazgatótanácsában is dolgoztam (REC, Bp., ISC, Vermont, SfDB, Zürich, valamint felelős voltam a nyárádszentlászlói 3. magyar-magyar zöld találkozó előkészítéséért). A Fenntartható Közösségek program négy kisvárosban 2-2 éven át tartott eredményesen, 15 kisvárosban egy tréning erejéig, és elveit, módszereit belevittük a Dörögdi-medencében folyó autonóm kistérség kísérletbe is. Mára már nem annyira a globális, inkább a decentralizált nevelésben és cselekvésben hiszek. 17 éve Kapolcson élek, itt konyhakertem van, az Éltető Balaton-felvidék LEADER közösségben, a Közösségek Nyomában népfőiskolák szervezésében tevékenykedem. Néhány hete indoklásommal fogadták be az Egervize-patakot a kapolcsi értéktárba. Két fiam és egy unokám van, a kisfiú földgömböt kapott tőlem karácsonyra.

Vásárhelyi Tamás dr.
Több mint hatvan éve ejtenek ámulatba a természet apróbb és nagyobb csodái. A Magyar Természettudományi Múzeumban első két évtizedemet egy rovargyűjteményben töltöttem, faunisztikai, ökológiai, rendszertani és természetvédelmi kutatásokkal. Később ? a környezettel kapcsolatos megfontolások miatt ? váltottam, közművelődési vezető lettem (Természetbúvár terem, Ember és természet Magyarországon nagy állandó kiállítás). Azután az ELTE Természettudományi Karán, a tudománykommunikációs mesterfokú képzésben is tanítottam. Elég sokat publikáltam. Most már mindkét helyen, az egyetemen és a múzeumban, önkéntes munkatársként dolgozom. Életem nagy kalandja, a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, szerencsére nem futó kaland. Az élethosszan tartó tanulás ideája nekem nagyon tetszik. Lényegében az ember ismételt átalakulásának lehetőségét foglalja keretbe. Jó nekem, mert újra játszhatok, gyerekjátékokkal is, amelyekkel fizikát, biológiát, kémiát tudok élményszerű közelségbe hozni, legújabban pedig műalkotásokhoz is kapcsolni, ezzel humán érdeklődésűeknek is eszébe juttatva a természeti világot.

Victor András dr.
Igencsak öreg róka vagyok a Választmányban, hiszen már az MKNE 1992-es megalakításában is aktívan részt vettem, s azóta is szünet nélkül ? hol az Elnökség, hol a Választmány tagjaként vagy vezetőjeként ? segítek ?tolni az egyesület szekerét?. Már csak koromnál fogva sem az MKNE megreformálása a feladatom (ez a fiatalok dolga!), hanem inkább az, hogy őrizzem a hagyományait és értékeit, pedagógiai látásmódommal gazdagítsam módszertani kultúráját, kapcsolati tőkémmel, tapasztalataim és szakmai eredményeim tanulságaival segítsem napi munkáját, küldetésének teljesítését.