Nyiratiné Németh Ibolya

Fenntartható helyi közösségek fejlesztése

A fenntartható közösség alapelvei

A közösségépítés lépései egy amerikai képeslap alapján

Ötletek a kezdeti lépésekhez

1. számú melléklet: Részletek egy PHARE pályázatból

2.számú melléklet: Népfőiskola

3.számú melléklet: Cserkúti milleniumi fotópályázat

4.számú melléklet: Helytörténeti pályázat

5.számú melléklet: Kincsvadászat projekt

6.számú melléklet: Gyümölcsöskert a jövőért projekt

Foglalkozástervek

Irodalom

Gyermekkorom helyi közössége

A hatvanas években egy háromszáz lakost számláló szőlő-hegyen voltam gyerek egy valódi közösségben. Mitől volt valódi közösség? Ismertük egymást, tudtuk kivel mi történik, így tudtunk segíteni egymáson. Ha egy család nagyobb munkába fogott, segítettek a baráti családok, akár építkezni, akár szüretelni, akár bikát szállítani vagy kukoricát szedni kellett. Ha disznót vágtunk (vagy kalácsot sütöttünk), vittünk a szomszédoknak kóstolót, azoknak is, akik nem tudták viszonozni, mert szegénységük nem engedte meg, hogy disznójuk legyen.

A cigányoktól megvettük a fonott kosarat, hogy legyen bevételük, a kéregető cigányasszonyok minden háznál kaptak valami élelmiszerfelesleget. Az utcát mi gyerekek minden vasárnap reggel elgereblyéztük, hogy amikor megyünk a kápolnába, ünnepi legyen a környezet is. Misére mentünk, együtt imádkoztunk és énekeltünk, aztán beszélgettünk, megöntöztük a temetőben a virágokat.

Az osztatlan kisiskolában az életet tanultuk az életben. Már harmadik osztályban tudtam, hogy tanár leszek, mert mindig megdicsért a tanító néni amiért ügyesen tanítottam az elsősöket számolni.

Kevés volt a tehén, nem tudott a Legeltetési Társulat csordást fogadni, így a családok megszervezték kire hány nap csordásság jut és sorban őriztek. Én is voltam nyaranta csordás. Az gyönyörű munka! Az ember egész nap figyelheti a természet sokszínűségét, történéseit. Semmi stressz, átjárja a békesség. Mégis, felnőttkoromban a stresszt és a várost választottam szüleim büszkeségére. Tanulj, mert különben neked is itt kell a földben meggebedni! Nem gebedtek meg szerencsére, békés öregségben élnek, csak gyerekeiket, unokáikat látják ritkán. Nekem unokaként nagyon jó sorom volt, nagyapám bölcsessége és szamárságai sok mindenre megtanítottak. Ki neveli a mi gyerekeinket? Mit adtunk cserébe a jólétért? Tényleg „jól létben” élünk most?

Az 1995-ben készített cserkúti közösségi felmérésben azt írja a szerző, hogy „legfeljebb csak vágyakozhatunk arra, hogy a lakosság egyetlen nagy faluközösséget alkosson”. Én szeretek vágyakozni, de tenni is. Amikor teszek a vágyaimért, azok mindig valóssággá válnak.

Ezek a gondolatok vezéreltek, amikor a „Partnerek a nevelésben” program hatására elkezdtem a fenntarthatóságért lépéseket tenni jelenlegi lakóhelyemen Cserkúton.

Az izgat igazán, hogyan lehetne egy „átlagos” településen, legyen az város vagy falu, a fenntarthatóság eszmerendszerét a napi gyakorlatba átültetni kis lépésekkel. Nagyra értékelem az ökofalvak erőfeszítéseit, de nem költözhet mindenki ökofalura! Hogyan lehetne a közösségeket újra működésbe hozni?

Ahhoz, hogy elinduljak, szükségem volt újabb tanulásra. Meg kellett ismernem a falut, ahol egy éve élek, megismerkedtem a forrásokban leírt és az idősek által elmesélt múltjával, sokakkal beszélgettem a lehetséges jövőről. A fenntartható közösségek fejlesztésének elméletével is mélyebben kellett foglalkoznom, ebben segítettek a „Partnerek a nevelésben” programban megismert tanulmányok, az amerikai tanulmányút.

A fenntartható közösség alapelvei[1]

1. A fenntartható közösséghez társadalmi elismerés és közösségi felhatalmazás szükséges

Ez azt jelenti, hogy a közösség tagjai számára megismerhető, hogyan működik a helyi közösség. Részt vesznek a nyitott és demokratikus döntéshozó folyamatban a politikusokkal, a vállalatokkal, a szervezetekkel együtt, és ez elősegíti a hosszú távú gazdasági, környezeti és szociális jólétet. A közösség összes tagja egyenlő esélyekkel rendelkezik a minőségi és emberhez méltó élet megvalósításában.

2. A fenntartható közösséghez egységes vidék- és közlekedéstervezés szükséges

Ez azt jelenti, hogy a politikusok, a vállalatok, a szervezetek és az egyének is részt vesznek a közösség tervezésében és újraélesztésében, keresik a helyi és regionális együttműködés lehetőségeit a terjeszkedés csökkentésében, a közterek és történeti emlékek megőrzésében, a természetes ökoszisztémák védelmében, a veszélyeztetett ökoszisztémák megmentésében, a hatékony föld- és infrastruktúra használatban, a vegyes használat és a vegyes jövedelem fejlesztésében, a hatékony energiafelhasználásban, a környezetszennyezés csökkentésében, a közösségi technológiák erősítésében, a munkahelyteremtésben, a szolgáltatásban és a pihenésben.

3. A fenntartható közösséghez írni-olvasni tudó, jól képzett munkaerő és vibráló gazdaság szükséges

Ez azt jelenti, hogy minden ember tud írni és olvasni, és megvan a lehetősége a továbbtanulásra, szakmai tanulmányokra; mindenki hozzáfér értelmes munkalehetőségekhez; és a politikusok, vállalatok, szervezetek és egyének támogatják azt a fajta gazdasági fejlődést, amely erősíti és megtartja a természetes környezetet és közösségi kultúrát.

4. A fenntartható közösséghez környezetbarát technológiák szükségesek

Ez azt jelenti, hogy a politikusok, a vállalatok, a szervezetek és egyének támogatják a környezetbarát technológiák kifejlesztését, használatát és átvételét. Fejleszteni kell a hatékonyságot és csökkenteni a szennyezést az energiatermelés és használat, a közlekedés, a gyártás, az információátvitel, az építés, a mezőgazdaság, a természetes erőforrások felhasználása terén.

5. A fenntartható közösséghez mindenki számára biztonságos és egészséges lakhely, munkahely és pihenési lehetőség szükséges

Ez azt jelenti, hogy a politikusok, a vállalatok, a szervezetek és egyének arra törekednek, hogy minden ember számára biztosítsák az erőszaktól való félelem nélküli életet, hogy mindenki biztonsággal hozzájusson az ételhez, vízhez, menedékhez, egészségügyi ellátáshoz és tüzelőhöz; és minden környezet, ahol az ember él, dolgozik és kikapcsolódik biztonságos, tiszta és kellemes.

A közösségépítés lépései egy amerikai képeslap alapján

Kapcsold ki a tévéd, lépj ki a házadból, és ismerkedj meg a szomszédaiddal!

Üdvözöld az embereket, nézz fel, amikor sétálsz!

Ülj ki a házad előtti kispadra, és ültess virágokat!

Járj könyvtárba! Játsszatok együtt! A helyi boltban vásárolj!

Oszd meg, amid van! Segíts a kitett kutyán!

Vidd le a gyerekeket a játszótérre, tiszteld az idősebbeket!

Támogasd a helyi iskolát! Javíts meg mindent, akkor is, ha nem te rontottad el!

Érd be azzal, ami van ebédre! Kertészkedjetek együtt! Szedjétek össze a szemetet!

Olvass fel valakinek! Táncolj az utcabálon! Beszélgess a postással!

Hallgasd a madarakat! Szerelj föl egy hintát! Segíts cipekedni! Csereberéld a dolgaidat!

Teremts hagyományt, és tegyél fel kérdéseket! Vállalkozásodba vegyél fel helyi fiatalokat!

Rendezz összejövetelt a lakóknak! Süssél sokat, és vigyél kóstolót másoknak is!

Kérj segítséget, ha szükséges! Húzd fel a redőnyt, nyisd ki a zsalugátereket!

Lépj ki a homályból! Oszd meg a szakértelmedet!

Hangosítsd fel a zenét! Halkítsd le a zenét!

Hallgass, mielőtt a dühre reagálsz! Segíts elsimítani a konfliktusokat!

Törekedj arra, hogy megértsenek! Tanulj az új és kényelmetlen helyzetekből!

Tudd azt, hogy több vélemény is létezik!

Tegyél minél többet a változásokért!

Ötletek a kezdeti lépésekhez

A következőkben gyakorlati segítséget szeretnék adni azoknak, akik elszánták magukat, hogy felrázzák saját helyi közösségüket, és megismertetik a fenntarthatóság gondolatával.

Bárki elkezdheti, aki lelkes és érez magában annyi erőt, amennyi szükséges apró sikerek eléréséhez, és ami segít megemészteni a kudarcokat. Én akkor kezdtem aktív lenni, amikor átnéztem a közszemlére kitett településfejlesztési tervet, és láttam, hogy eszerint a faluban rengeteg telket fognak parcellázni, ami többszörösére növelheti a lélekszámot, ugyanakkor valószínű, hogy a városból kiköltözők csak aludni fognak hazajárni. A városban fognak dolgozni, szórakozni, a gyerekeik odajárnak iskolába, ott fognak bevásárolni… Elkezdtem azon gondolkodni, mi mást lehetne kezdeni a parcellázásra váró területekkel? Elgondolásaimat leírtam és megbeszéltem a polgármesterrel, aki lelkesen érdeklődni kezdett az új ötletek és a fenntarthatóság témája iránt. Kapóra jött a falugyűlés, ahol felvetettem, hogy mit nyerhet a település a parcellázásokkal és mit veszíthet. A következő lépés az volt, hogy projektcsoportot alakítottunk, amely aktívan kezdett el foglalkozni a probléma megoldásával. A csoportba helyi embereket és külső szakértőket is hívtunk. Közben kiderült, hogy a több éve működő Cserkúti Faluszépítő és Környezetvédő egyesület tagjai és vezetősége szívesen befogadja a csoportot és fejlesztési javaslatait, így e szervezettel kezdtünk el pályázni a megvalósításhoz szükséges forrásokra. Már van egy faültetésre és egy számítógépre nyert pályázatunk. A PHARE ACCESS I. programba is készítettünk pályázati anyagot, melyről a döntést ma még nem tudjuk. Egy ilyen pályázat elkészítése nagyon nagy munka, de bátran vágjanak bele! Úgy szerzünk tapasztalatot a pályázatírásban, ha minél többet gyakoroljuk. E pályázatból közreadok néhány részletet (1.sz. melléklet), hátha éppen ebből sikerül ötleteket meríteni, vagy a pályázatírás technikájáról kicsit többet megtanulni.

Húsvétkor lehetőséget kaptunk az önkormányzattól, hogy a helyi újság teljes számát a fenntarthatóság témájának szenteljük, a lapot minden háztartásban megkapták. Ebben tájékoztattuk az embereket terveinkről, írtunk a fenntarthatóságról, a múltbéli és mai húsvéti szokásokról és a közeljövő tervezett programjairól.

Egyik fő programunk volt tavasszal a Népfőiskola, melyet a Független Ökológiai Központ támogatásával bonyolítottunk le. Sokakat megmozgatott érdekes, elgondolkodtató foglalkozásaival. Ekkor szembesültem azzal az elszomorító ténnyel, hogy a falu mennyire nem egységes, milyen sérelmek működnek a háttérben. A foglalkozásokon szinte csak „betelepülők” vettek részt, az „őslakos” cserkútiakat nem tudtuk becsalogatni. A népfőiskolára hívó újságcikket a 2.sz. melléklet tartalmazza.

Meghívást kaptunk egy testületi ülésre, ahol elképzeléseinkkel megismertettük a képviselőket. Voltak akik figyelemmel, voltak akik elutasítóan fogadták ötleteinket. Megcsináltuk a falu „öröm-bánat” térképét a jelenlévőkkel, melyet korábban a népfőiskolán is elkészítettünk az ottlevőkkel. (Később az Ifjúsági Klub tagjaival is összeállítottuk.) Jó volt megtapasztalni, hogy a falu értékeiről és problémáiról hasonlóan gondolkodunk.

Jó alkalom volt a faluval való ismerkedésre a néprajzi kiállítás létrehozása. Már rendelkezett a falu összegyűjtött tárgyakkal egy helyiségben, kitaláltuk a rendezési elveket, és ehhez kerestünk még további tárgyi emlékeket, fotókat és történeteket. Felkerestük az idősebb cserkútiakat, meséltettük őket arról, hogy amikor fiatalok voltak mi hogy történt a faluban: hogyan és mit dolgoztak, hogyan szórakoztak, hogyan házasodtak, hogyan mostak… Régi családi fotóikat kölcsön kértük, lemásoltattuk. A történeteket leírtuk és a fotók segítségével tablókat készítettünk a kiállításra. Egy-egy történetet az újságban is megjelentettünk. Tetszett az időseknek, hogy tőlük akarunk tanulni, jól estek nekik a kérdések, beszélgetések.

Sokat segített az „őslakosok” és „betelepülők” kapcsolatának javításában a Falunap, a millenniumi zászlóátadás megszervezése. Közösen dolgoztunk az Előkészítő Bizottságban és a lebonyolításban is. Nem minden ment zökkenőmentesen, de a végeredmény az lett, hogy a résztvevő falusiak nagyon jól érezték magukat, tetszettek a változatos programok és a „betelepülők” is szereztek elismerést. Azóta többen megszólítottak az utcán, hogy milyen szépen voltak az asztalok megterítve, és milyen jól ment az ebédeltetés – amit mi vállaltunk. A faluszépítők egész nap kenyérlángost sütöttek egy frissen rakott kemencében, a kóstolás is sok kapcsolat kialakítására adott lehetőséget. A szórakoztató programokból is mindenki talált kedvére valót. A falunapra fotó és helytörténeti pályázatot írtunk ki. (A kiírásokat a 3. és 4. sz. melléklet tartalmazza.) A fotópályázat egyik feladataként 60-70 évvel ezelőtti, a falut ábrázoló fényképek mai megfelelőit kellett elkészíteni. Érdekes volt látni a település változását a kiállított képeken. A helytörténeti pályázat célja a régiek életének megismerésén túl a generációk összehozása volt. A pályázó fiatalok és a mesélő idősek kedves élményekről számoltak be.

Tele vagyok újabb és újabb tervekkel, ezek közül az egyik a „Kincsvadászat” (5.sz melléklet), a másik a „Gyümölcsöskert a jövőért” projekt (6.sz. melléklet). Ezekben a programokban tovább erősíthető a különböző nemzedékek kapcsolata, a közösség tagjai megoszthatják a szakértelmüket egymással, a fiatalok figyelmét pedig segít ráirányítani a lakóhely fontosságára, a jövőről való gondolkodásra.

Nagyon fontosnak tartom, hogy a fenntarthatóságra nevelés mind az iskolai tanórai, mind a lakóhelyi közösségi keretek között megvalósuljon. Az iskola, a pedagógusok közössége sokat segíthet a felelős állampolgári magatartás kialakításában, ehhez a munkához szeretnék néhány ötletet adni a tanulmányom végén helyet kapó foglalkozástervekkel.

Az eddigi tapasztalataim azt mutatják, hogy igen, érdemes! Arra bíztatom Önöket, hogy vágjanak bele, legyenek aktívak a saját közösségeikben! Ha többen felvállaljuk a régi tanítók szerepét, sokat segítünk vele az unokáink számára is szép természetet, élhető életet, közösségi élményeket jelentő világ felé haladásban.

1. számú melléklet: Részletek egy PHARE pályázatból

PROJEKT

1.1 Cím

Helyi fenntarthatóság Cserkúton

Tevékenységi terület

1. társadalmi és gazdasági fejlődés

a. helyi és regionális fejlesztés

1.2 Helyszín

Magyarország, Dél-Dunántúli Régió, Cserkút község

1.4 Összefoglalás

Cserkút jelenlegi rendezési terve szerint egy-két éven belül Pécs alvóvárosává válik, a még feléleszthető faluközösség megszűnik, a ma több családnak megélhetést biztosító falusi turizmus vonzereje csökken. A Cserkúti Faluszépítő és Környezetvédő Egyesület a Független Ökológiai Központtal és a Magyar Környezeti Nevelési Egyesülettel közösen, a lakosság bevonásával készülő helyzetelemzés és a szakirodalom illetve hazai és lengyelországi tanulmányutak tapasztalatai alapján elkészíti a település helyi fenntarthatóság koncepcióját (LA21). Az együttműködés segítségével a partnerszervezetek átadják projektvezetési és képzési tapasztalataikat, hogy a helyi erőforrások védői képesek legyenek a jövőben projektek önálló lebonyolítására. Jelen projekt és a későbbi sikeres fejlesztések érdekében szükséges az Egyesület tájékoztatóinak elkészítése is, pl. prospektus, WEB-oldalak.

1.5 Célkitűzések

· szemléletformálás, a figyelem ráirányítása a helyi értékek védelmére, a problémák kezelésére, ugyanakkor az európaiságra és a globális gondolkodásra is

· Cserkúton a helyi fenntarthatóság fejlesztési koncepciójának kidolgozása, helyzetelemzés és stratégia elkészítése 80 oldalas tanulmány keretében

· a lakosság képzése a helyi fenntarthatóság témában népfőiskola és ifjúsági klub szervezésével, iskolai tananyag kifejlesztésével, pedagógus-továbbképzéssel

· a Cserkúti Faluszépítő és Környezetvédő Egyesület intézményi és működési kapacitásának megerősítése, tagságának képzése a civilszervezeti lehetőségek terén, szervezetfejlesztés, projektműködtetési tapasztalat megszerzése

· kapcsolatfelvétel országosan elismert ökológiai, környezeti nevelési civil szervezetekkel

· tájékoztatás a civil szervezetek szerepéről az EU-ban, európai civil platformok és hálózatok felkutatása és felkészülés a csatlakozásra

· a CSFKE megismertetése prospektus, Internetes megjelenés segítségével magyar és angol nyelven

· hazai és lengyel ökofalvak, helyi fenntarthatóság projektek tapasztalatainak megismerése működés közben és megismertetése a lakossággal

1.7 A tervezett tevékenységek részletes leírása és a módszertan

1. Projektszervezési értekezlet

A projektszervezési értekezleten történik az aktuális feladatok megbeszélése, az egyes programok konkrét időpontjának kijelölése, a felelősök meghatározása, az egyes programok értékelése, a szükséges PR és reklám tevékenység bonyolítása. A projekt 10 hónapos futamideje alatt 12 ülést tartunk.

2. Szervezetfejlesztési tréning

A Cserkúti Faluszépítő és Környezetvédő Egyesület, a Vagyonvédő Egyesület és a kistérség más civil szervezeti képviselői számára, 15 fő részvételével 3 napos bentlakásos szervezetfejlesztési tréning tartása, melynek témái: stratégiai tervezés, projekt tervezés, akcióterv készítés, konfliktuskezelés, együttműködés, forrásteremtés, PR- tevékenység, elektronikus levelezés, Internetes információ keresés.

3. Lakossági fórum

Cserkúton lakossági fórum összehívása , ahol ismertetésre kerül a projekt, a várható programok és vezetett beszélgetés folyik a helyi fenntarthatóság lehetséges útjairól.

4. Helyzetelemzés

A helyi fenntarthatóságról, értékekről és problémákról, a vállalkozási kedvről és szakértelemről max. 5 oldalas önkitöltős kérdőívvel keressük meg a lakosságot (350 fő). A kérdőívek kézbesítésében és összegyűjtésében a helyi fiatalok segítenek. A kérdőívekben kapott válaszok alapján kiválasztott 50 lakost az Egyesület kérdezőbiztosai külön megkeresnek, egy óra alatt kitölthető standardizált interjúkérdőívvel. A nyert adatokat elemezzük és összefoglalót készítünk, mely a helyi fenntarthatóság koncepció tervezési alapjául szolgál.

5. Kapcsolatfelvétel civil szervezetekkel

A kistérség civil szervezeteit, a témában érintett országos zöld szervezeteket, pécsi civilszervezeteket levélben megkeresünk és tájékoztatjuk őket munkánkról, a futó projektről és együttműködési lehetőségeket keresünk.

6. Népfőiskola

Öt egymás utáni hétvégén két órás népfőiskolai foglalkozásokat szervezünk a helyi és környékbeli lakosság számára a következő témákban: helyi fenntarthatóság, készülődés az EU-csatlakozásra, civil szervezetek szerepe a közösségfejlesztésben, a jövő egyik megélhetési lehetősége: az otthon végezhető számítógépes munka, a biotermesztés és feldolgozás helyi lehetőségei

7. Foglalkozások az Ifjúsági Klubban

A cserkúti fiatalok nagyon nyitottak minden új lehetőségre, jól szervezett ifjúsági klubot működtetnek, ahol szívesen fogadják projektünk tervezett három foglalkozását, mely erősítené bennük a pozitív gondolkodást, a helyi kötődést és a környezeti problémákhoz való aktív hozzáállást valamint segítene a helyi fenntarthatóságot szolgáló pályaorientációban.

8. Magyar „helyi fenntarthatóság” programok megismerése

Programok felkutatása a témában és a közelebb esőkkel tapasztalatcsere szervezése a helyszínen. A Cserkúton is hasznosítható ötletek összegyűjtése és felhasználása a koncepció készítésekor.

9. ZIARNO látogatás

A már korábban, egy fenntarthatóságra nevelési, amerikai-lengyel-magyar programban megismert lengyel kollégák meglátogatása (4 fő) és tapasztalatgyűjtés jól működő Ökofarm Szövetségükben, ökofalujukban, a mi térségünkben is hasznosítható módszerek összegyűjtése.

10. Helyi fenntarthatóság koncepció megírása

A helyzetelemzés, a lakossági fórum, a magyar és az áttanulmányozott lengyel programok tapasztalatai alapján a „Helyi fenntarthatóság” koncepció kidolgozása egy 80 oldalas tanulmányban. Eljuttatása az önkormányzathoz minden képviselőnek, a projektben szereplő partner szervezetekhez, a helyi civil szervezetekhez, a projekt vezető csoport tagjaihoz (22 példány). Húsz oldalas kivonat készítése és eljuttatása minden cserkúti háztartásba (120 példány).

11. Környezeti nevelési tantervfejlesztés, tanártovábbképzés

Környezeti nevelési helyi tantervi egység fejlesztése és módszertani útmutató készítése, melynek témái a helyi fenntarthatóság, örömeink és bánataink (értékek és problémák), a jövő nemzedékek jogai, környezet és állampolgári cselekvés, zöld multimédia oktatójátékok. A fejlesztett tanterv módszertanáról egy napos továbbképzés a környékbeli pedagógusoknak (15 fő). A 25 oldal A/4 méretű tanterv és útmutató sokszorosítása 20 példányban. A tanterv kipróbálása a kővágószőlősi iskolában. (Idejárnak a cserkúti gyerekek.) A tapasztalatokról beszámoló írása a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület „Módszerkosár” kiadványában.

12. Egyesületi bemutatkozó anyagok készítése

Egy A/4 méretű papírból összehajtogatható kétszínnyomásos, mindkét oldalra nyomtatott apró grafikákat is tartalmazó bemutatkozó anyag készítése a Cserkúti Faluszépítő és Környezetvédő Egyesületről, fordítás angol és német nyelvre. Sokszorosítás: 200 db magyar, 100 db német és 100 db angol nyelvű példány. Az Egyesület Internetes bemutatkozásának megtervezése.

A projekt megvalósítására, vezetésére felállított csoport összetétele

Tisztség	A projektben betöltött szerep
Projektvezető	· irányítja a projekt vezető csoportot, · felügyeli a szakértői- és önkéntes munkát · felügyeli a projekt pénzügyeit · szervezi, koordinálja a megbeszéléseket · külső kapcsolatokat épít · kapcsolatot tart a partner szervezetekkel · közreműködik a jelentések, beszámolók készítésében
az Egyesület vezetője	· teljes körűen képviseli az Egyesületet · az Egyesület tagságát mozgósítja, aktivizálja · az ütemtervet figyeli
a helyi fenntarthatósággal foglalkozó szakértő	· vezeti és koordinálja a helyzetelemzést és a helyi fenntarthatóság koncepció kialakítását · szerkeszti a helyi fenntarthatóság tanulmányt · a témában foglalkozásokat vezet · közreműködik a jelentések, beszámolók készítésében
Oktatási szakértő	· előkészíti és megszervezi a képzési programokat · elvégzi a programok minőségellenőrzését, felügyeli azok szakszerű megvalósítását · résztvevőket toboroz és motivál · közreműködik a jelentések, beszámolók készítésében
Gazdasági szakértő	· kezeli a projekt forrásait · felelősséget vállal a magyar adó és számviteli törvények betartásáért · elvégzi a projekt monitoringját · forrásokat, szponzorokat, támogatókat keres · közreműködés a jelentések, beszámolók készítésében
Informatikai szakértő	· számítógépes kommunikáció · PR, reklámanyagok, kiadványok elkészítése · webfejlesztés · pályázatfigyelés · informatikai oktatás
Önkormányzat képviselője	· a közösség érdekeit képviseli · társadalmi kontrollt biztosítja · kapcsolatot tartja az önkormányzattal, döntés előkészítést koordinálja

1.8 Időtartam és akcióterv

A projekt időtartama 8 hónap.

Év

Tevékenység

Helyszín (város)

Megvalósító szervezet

1. hónap

1. projektszervezési értekezlet

3. lakossági fórum

2. szervezetfejlesztési tréning előkészítése

Cserkút

Főpályázó

2. hónap

2. szervezetfejlesztési tréning megvalósítása

4. helyzetelemzés előkészítése

8. magyar „helyi fenntarthatóság” programok megismerése

Cserkút

Magyarország

Főpályázó

2. sz. partner (MKNE)

Főpályázó

3. hónap

4. helyzetelemzés bonyolítása

5. kapcsolatfelvétel civil szervezetekkel – előkészítése

8. magyar „helyi fenntarthatóság” programok megismerése

Cserkút

Magyarország

Főpályázó

1. sz. partner (FÖK)

Főpályázó

4. hónap

4. helyzetelemzés bonyolítása

7. foglalkozások az ifjúsági klubban

8. magyar „helyi fenntarthatóság” programok megismerése

Cserkút

Magyarország

1. sz. partner (FÖK)

Főpályázó

5. hónap

4. helyzetelemzés befejezése

6. népfőiskola előkészítése

9. ZIARNO látogatás

Cserkút

Lengyelország

1. sz. partner (FÖK)

Főpályázó

6. hónap

5. kapcsolatfelvétel civil szervezetekkel – megvalósulás

6. népfőiskola – működtetés

10. helyi fenntarthatóság koncepció megírásának kezdete

Cserkút

Budapest

Főpályázó

1. sz. partner (FÖK)

7. hónap

10. helyi fenntarthatóság koncepció írása

11. Környezeti nevelési tantervfejlesztés, tanártovábbképzés kezdete

12. Az egyesületi bemutatkozó anyagok készítése – előkészítés

Budapest

Cserkút

1. sz. partner (FÖK)

2. sz. partner (MKNE)

Főpályázó

8. hónap

10. Helyi fenntarthatóság koncepció írásának befejezése

11. Környezeti nevelési tantervfejlesztés, tanártovábbképzés befejezése

12. Az egyesületi bemutatkozó anyagok készítése – a projekt befejezése

Budapest

Cserkút

1. sz. partner (FÖK)

2. sz. partner (MKNE)

Főpályázó

2.számú melléklet

Népfőiskola

Kicsik és nagyok, friss fiatalok és bölcs idősek! Népfőiskolára hívjuk Önöket, hívunk Benneteket, hogy sok mindent megtanuljunk arról, milyen lenne a jó, minden cserkútit elégedettséggel eltöltő fenntartható jövő. Elmúlt az a világ, amikor valaki elvégzett egy iskolát, és élete végéig végezhette szakmáját, minden különösebb tanulás nélkül. Bár akkor is „a jó pap holtig tanult”. Ma mindenkinek- persze csak akkor, ha talpon akar maradni- életfogytig tanulni kell! Az tudja elkerülni a munkanélküliséget, aki sok lábon áll, vagy szakértelmét egyre és egyre különlegesebbre, naprakészebbre fejleszti. Vallom, hogy a tudás megszerzésébe befektetett energia hosszú távon megtérül.

A népfőiskola jó alkalom, hogy egymástól és külső szakemberektől is tanuljunk. Az idősek átadhatják tapasztalatukat, a fiatalok pedig megmutathatják tenniakarásukat.

Vercsegi Ilonáék az 1995-ös közösségfejlesztési tervben azt írják a 26. oldalon, hogy a helyi közösség kitűnő partnerre találhat a Független Ökológiai Központban. Örülök, hogy én is rájuk gondoltam, felvettem a kapcsolatot, és pár nap leforgása alatt jött a válasz, hogy szívesen segítenek.

A foglalkozások témái, kérdései:

Értékeink és problémáink Cserkúton és a kistérségben; Mi a helyi fenntarthatóság? Természeti szépségeink nyomában – élménytúra egy biológussal a faluban;

Adottságok és fenntartható, gyermekeinket itt-tartó vállalkozások, hogyan? Miből? Milyen a jó terv, a jó pályázat?;

Mire használhatjuk ma a számítógépet, internetet? Mire használhatják majd gyermekeink, unokáink a számítógépet, internetet? (Lehet, hogy az Ön unokája tizenöt év múlva egy világhírnévvel bíró Internet-áruházat igazgat Cserkútról? Ahhoz, hogy ezt ő majd megtehesse, Önnek ma kell tudni, milyen lehetőségeket hordoz a jövő!)

Örömeink, bánataink – a fiatalok beszámolója. Fenntartható tervek, együttműködések, feladatok.

A foglalkozások péntek esténként hattól nyolcig lesznek a Kultúrházban április 20-án, 27-én, május 11-én, 18-án és 25-én. Találkozzunk ott!

3. számú melléklet

Cserkúti milleniumi fotópályázat

az Önkormányzat, a Faluszépítők és a Vagyonvédők támogatásával

Feladatok:

1. A mellékleten látható 8db régi fénykép mai „hasonmásának” (ugyanarról a helyszínről, ugyanabból a pontból, ugyanolyan látószögben) elkészítése,

2. 3db kép készítése Cserkút örömeiről (szépségeiről),

3. 3db kép készítése Cserkút bánatairól (csúnyaságairól),

4. 1db kép készítése egy szép cserkúti virágoskertről.

Kivitel: 15x10 cm méret, fekete-fehér vagy színes technika.

Résztvevők köre: cserkútiak (gyerekek és felnőttek).

Díjak: I. díj: 10000Ft

adományozó: Önkormányzat

II. díj: 7000 Ft

adományozó: Faluszépítők

III. díj: 5000 Ft

adományozó: Vagyonvédők

Pályázati határidő: 2001. július 30. A képeket az augusztusi ünnepi rendezvények keretében kiállítjuk! A pályázathoz minden indulónak 1 db filmet és 1000 Ft előhívatási hozzájárulást biztosítunk. Részletes információ, a régi képek másolata és a film átvehető C.A.-né kultúrosnál.

4.sz. melléklet

Helytörténeti pályázat

Pályázatra hívunk Benneteket, helyi fiatalok! Mivel lehet pályázni? Egy fogalmazással, melyet úgy írtok meg, hogy előtte illedelmesen bekopogtok egy „idős” emberhez és megkéritek, meséljen nektek a régmúltról! Válasszatok olyan témát, ami érdekel benneteket, és a néni vagy bácsi tájékozott benne. Beszéltessétek, mindig kérdezzetek rá arra, amit nem értetek, és jegyezzétek le a mondottakat, ezután otthon már csak meg kell írni belőle a fogalmazást, majd leadni a kultúros Andinak! Határidő: 2001. július 25.

A vállalkozókra értékes nyeremények és érdekes élmények várnak! A díjak átadására az augusztus 20-i ünnepségeken kerül sor. Ha benéztek a helytörténeti kiállításra, megtudhatjátok, milyen történetekre gondolunk. Jó munkát!

5.sz. melléklet

Kincsvadászat projekt

A „Partnerek a nevelésben” programban, az amerikai tanulmányúton kaptam egy nagyon jó ötletet. A projekttel egy tanártovábbképzés terepgyakorlatába bekapcsolódva ismerkedtünk meg. Valley Quest a program neve, 31 település diákjai, tanárjai és segítőik vettek benne részt, hogy létrehozzanak 89 felfedeznivaló helyet a Connecticut folyó völgyében, amelyet a későbbiekben az általuk kiadott könyv, térképek, verses leírások segítségével a családok, turisták és más gyerekek is felkereshetnek. Nálunk is ismerős a helyek keresése, pecsételés a múzeumokban, a tájfutásban, a turista mozgalomban, de ez a program olyan többletet épített be, hogy a gyerekek a helyi közösség mozgósításával együtt hozzák létre ezeket a helyeket. A kincskereső útvonalakat a gyerekek határozzák meg, a kincs sokszor egy szép folyószakasz, egy szép fa vagy egy különleges épület, nem feltétlenül az útikönyvekben leírt érdekességek.

Woodstockban kis csoportokban mi is kipróbáltunk ilyen útvonal leírásokat, versbe voltak szedve, rejtvényeket tartalmaztak, melyeket megfejtve juthattunk szerencseszámunkhoz, amely a szintén gyerekek rajzolta térképen segített a konkrét helyszín megtalálásában. Egy ház oldalában a folyóparton leltük meg a helyi kőből épített biztonságos fülkécskét, amiben egy vízmentesen záródó műanyagdobozban pecsét, pecsétpárna, toll és vendégkönyv volt.

Egy ilyen projekt rengeteg lehetőséget kínál a gyerekeknek, mindenfajta gyerek munkája szükségeltetik benne, nemcsak a magolósoké. Lehet kövekből (igaziból) falazni, lehet pecsétet tervezni, a fáját kifaragni, a gumiját kiszabni, verset írni, térképet rajzolni, a helyi asztalost megkeresni, hogy adjon hulladék fát, a boltban megvenni a műanyagdobozokat, számítógéppel írni-rajzolni, könyvkiadást szervezni, az újságárusokat megnyerni, hogy árusítsák a könyveket, a kialakított helyeket karbantartani, ellenőrizni, közben biciklizni… Szóval ez a Kincsvadászat Projekt igazi kincs!

Internet cím: http://www.cee-ane.org/elp/vquest.html vagy http://www.vitalcommunities.org/pages/vcquest.htm

Cserkúton már gyűjtöm a gyerekcsapatot és a mestereket (kőműves, asztalos), akik szívesen benne lennének egy hasonló projekt végrehajtásában. Nagyon izgalmas kalandnak látszik!

6.sz. melléklet

Gyümölcsöskert a jövőért projekt

Nagyon jól szervezett Ifjúsági Klub működik Cserkúton, azonban az együttléteik nem mindig tartalmasak. Hiányzik valami közös tevékenység, amit a zenehallgatáson kívül is szívesen csinálnának.

Az önkormányzatnak van egy kisebb földje a klubtól 100 méterre, amit nem használ semmire. Előzetes megbeszélések alapján odaadnák a klubosoknak gyümölcsöskertnek. Meg lehetne próbálni olyan gyümölcsfákat ültetni, amelyek Cserkúton hagyományosan jól teremnek: cseresznyét, őszibarackot, mandulát. A projekt során a fiatalok megtanulnák a bio-gyümölcstermesztést az ültetéstől a gondozáson át a termés feldolgozásáig. Amíg a fák nem teremnek, vásárolt alapanyagból kipróbálhatnák a befőzés, aszalás, marcipánkészítés… hagyományos módszereit. Megtanulhatnák, hogyan lehet forrást teremteni, pályázatot írni, szponzorokat keresni, munkát végezni, pl. telente dió, mandula törést, pucolást vállalni és közben jókat beszélgetni. Látnák, hogy milyen nehéz egy terméket biotermékké minősíttetni, de azt is, hogy nem lehetetlen, és talán addig is eljuthatunk, hogy milyen jól lehet eladni Európában. Lehet, hogy néhányan felfedeznék az értelmét a vállalkozásnak, a biotermesztésnek? Segítené a pályaorientációt? Sok hozadéka lehet ennek a közös munkának!

Foglalkozástervek

Őslakosok, betelepülők

Téma: állampolgári cselekvési készség, urbanizációs problémák, helyi fenntarthatóság

Kiknek szól: középiskolások, felnőttek

Cél: a résztvevők legyenek képesek helyi problémákat felismerni, átlátni, a lehetőségeket számba venni, értékelni és a megoldásra a közösség különféle érdekcsoportjaival együttműködvetervet készíteni, készüljenek fel az állampolgári szerepvállalásra

Előzetes tudás: fenntarthatóság alapelvei, projekttervezés, közösségi tervezés elméleti alapjai

Időkeret: 3x45 perc

Foglalkozás menete:

1. Beszélgetés arról, ki hol lakik, és hogy működik ott a helyi közösség.

2. Projekttervezési ismeretek felelevenítése a 2.sz. melléklet segítségével, közösen. A „példa” rovat kitöltése.

3. Projekttervezés kiscsoportokban az 1. számú mellékletben olvasható probléma megoldására.

A diákok a faluszépítő egyesület vezetőségi tagjai szerepét veszik fel, akik maximum egyéves projektet terveznek, melynek hosszú távú célja, hogy elősegítse az őslakosok és a betelepülők kapcsolatának javulását, illetve azt, hogy a faluközösség akarja a fenntartható fejlesztést.

4. A tervek bemutatása egymásnak

5. Az egyes tervek értékelése, a megvalósíthatóság szempontjából.

Munkaforma: beszélgetés, feladatlap kitöltés, csoportmunka

Eszközök, anyagok: az 1.sz. és 2.sz. melléklet, csomagolópapír, filctollak

1.számú melléklet

Őslakosok és betelepülők

Cs. kis falu egy nagyváros közelében, jelenleg 400 lakossal. A 60-as, 70-es években a fiatalok a divatot követve városra költöztek a komfortosabb életkörülményeket választva. A nyolcvanas évek közepétől a városi emberek, elsősorban értelmiségiek (pl. természetszerető tanárok) telepedtek le a faluban. A városiak beköltözése a faluba ma is tart.

Az állampolgárok jó része a városban dolgozik. A településen iskola nincs, a gyerekeket a közeli városi iskolákba íratják. A családok a nagybevásárlásokat is a város üzletközpontjaiban bonyolítják, a helyi kis bolt elsősorban a nyugdíjasokat, autóval nem rendelkezőket látja el élelmiszerrel.

A település olyan fejlesztési tervvel rendelkezik, mely szerint telkeket parcelláznának a faluban, ami megduplázná a falu jelenlegi lakosságát. Félő, hogy a falunak így „alvóváros” része alakulna ki, hasonlóan más falvakhoz a nagyváros környékén, illetve tovább csökkenne saját eltartóképessége.

A faluban alakult egy csoport, akik azt tűzték ki célul, hogy felhívják a lakosság figyelmét az alvóvárossal járó veszélyekre, és megpróbálnak fenntartható fejlesztési koncepciót kidolgozni. A csoport jó partnert talált a helyi Faluszépítő és Környezetvédő Egyesületben, együtt kezdtek rendezvényeket szervezni. A „faluszépítők” elsősorban betelepülők, van aki húsz éve és van aki egy éve lakik a faluban. Több rendezvényt lebonyolítottak, népfőiskolát tartottak, újságot írtak a helyi fenntarthatóságról, pályázatokat írtak ki, és pályázati anyagokat készítettek hazai és nemzetközi szinten. Azonban a rendezvényeken nem igazán vett részt más, csak a betelepülők. Az őslakosok nem jöttek, és rossz szemmel nézték a történéseket. A csoport meghívást kapott a polgármestertől, hogy tájékoztassa a képviselőtestületet terveiről. A tájékoztatón az őslakos képviselők nagyon ellenségesen viselkedtek.

A falu szép fekvése, természeti érdekességei és műemlékei miatt kedvelt kirándulóhely. Többen foglalkoznak falusi turizmussal, és szépen megélnek belőle. A turizmussal foglalkozók is főleg betelepülők, csak kevés őslakos kapcsolódott be a vállalkozásba, melyet szervezetten végeznek. Talán az ő sikerük is irigységre ad okot, és így nem nézik jó szemmel a településen. A régi falusiak féltik nyugodt, békés életüket, a turisták időnként zajosak.

A faluban működik még egy civil szervezet, a Vagyonvédők Egyesülete. Ez elsősorban az őslakosokat tömöríti. Nagyon jól szervezett, biztosítja a biztonságos életet a faluban. Képezi a polgárőröket, beosztja a szolgálatot, és jó közösséget is épít. Rendszeresen szervez tagjai számára együttléteket. A faluszépítőkkel nem jó a kapcsolata, az önkormányzattal nagyon jó kapcsolatban van.

A faluban van kultúrház, három kocsma, ifjúsági klub, foci pálya, az orvos hetente egyszer rendel, a plébános a szomszéd faluból hetente egyszer miséz a kis középkori templomban.

A falusiak régen, amíg nem indult be a bánya állattartásból, zöldség- és gyümölcstermesztésből, piacozásból éltek. Kiválóan megterem az eper, a mandula, a cseresznye. Ma csak néhány háznál nevelnek disznót, baromfit. A bányászat megszűnt.

2.számú melléklet

Projekt tervezési segédlet

Projektnek tekintjük azokat a feladatokat, amelyek

· nem sorolhatók a hagyományos szervezeti egységek szokásos tevékenységei közé,

· egyszeri, konkrétan körülhatárolt célt valósítanak meg,

· jól meghatározott erőforrásokkal bírnak,

· végrehajtásuk pontos határidőhöz kötött.

A jól megtervezett projekt elengedhetetlen feltétele a logikus és mindenre kiterjedő projektleírás. Ez a fogalmazvány „külsők” számára készül, tehát úgy kell leírni a problémát, hogy a helyszínt nem ismerő kívülállók is azt értsék rajta, amit a projekt tervezői.

Főbb fejezetek

1. Bevezetés

Ebben meghatározzuk, jellemezzük a megoldásra váró problémát, megindokoljuk a projekt szükségességét, fontosságát. Röviden ismertetjük a szervezet korábbi, témához kapcsolódó tevékenységét.

Példa: ...................................................................................................................................
.............................................................................................................................................
.............................................................................................................................................
.............................................................................................................................................

2. Célcsoport

Pontosan meg kell határozni, kik fognak profitálni a projektből. Számba kell venni, hogy mely társadalmi csoportok azok, amelyeknek akár közvetlenül, akár közvetve hasznára válik a projekt megvalósulása. Érdemes az érintettek várható létszámát megadni.

3. Célok

A projekt általános hosszú távú és konkrét, közvetlen célját is le kell írni. (Jelen feladatban a hosszú távú cél adott: Cs. településen az őslakosok és betelepülők kapcsolatának javítása, a fenntarthatóság eszméjének és aktualizálásának elfogadtatása.) A cél nem más, mint a kívánt eredmény megfogalmazása. A jó közvetlen cél: konkrét, világos, egyértelmű, megvalósítható, mérhető, időben meghatározott, megegyezésen alapuló.

4. Tevékenységek

Azon tevékenységek – a projekt csoport által teljesítendő feladatok - leírása, melyeket el kell végezni, hogy a kívánt eredmény megszülessen. A tevékenységeket be lehet sorszámozni. Minden egyes tevékenységről rövid, egy bő mondatnyi ismertetőt kell írni.

5. Ráfordítások

Ráfordítások alatt azokat az anyagokat, eszközöket, pénzalapot, szolgáltatásokat, emberi és egyéb erőforrásokat értjük, amelyek a meghatározott tevékenységek elvégzéséhez, a célok megvalósításához szükségesek. Nagyon fontos a pontos becslés, mert ez a költségvetés készítés alapja.

6. Külső tényezők

Utána kell gondolni, milyen olyan – akár előre nem látható – körülmények adódhatnak, melyeket a projekt csoport nem tud befolyásolni, de amelyek elengedhetetlenek a projekt sikeréhez. Így lesz a projektleírás reális.

7. Mutatók

Célszerű előre meghatározni azokat a mutatókat, amelyek megvilágítják a célokat, és lehetővé teszik a projekt folyamán az eredményesség folyamatos felmérését és ellenőrzését.

8. A szervezeti és intézményi háttér

Meg kell határozni, hogy milyen legyen a projektet irányító és lefuttató csapat szervezeti formája, milyen szakértelemmel rendelkező emberek szükségesek, mi lesz a működési mód.

Meg kell jelölni azokat a szervezeteket, cégeket, amelyeknek szerepe lesz a projekt megvalósításában.

Ha társszervezettel közösen hajtjuk végre a projektet, be kell mutatnunk a szervezetet.

Mosás 1

Téma: mérés, tervezés, megismerési módszerek alapozása, közvetlen környezet megfigyelése

Kiknek szól: ált. iskola 3. – 4. osztály

Cél: A tanulók

· váljanak kíváncsivá a mindennapi dolgokra, a mosás múltjára és jelenére,

· legyenek képesek a tanult mértékegység (liter) használatára,

· tudjanak többféle forrást találni adatok felkutatására

· legyenek képesek a közösség feladatait egyéni képességeknek megfelelően megosztani

· ismerjék fel a jövőbeli tevékenység összetevőit, tegyenek kezdeti lépéseket a tervezés terén

· legyenek képesek egymást meghallgatni, egymásra odafigyelni

Előzetes tudás: liter átváltás; összeadás, szorzás ezresek körében; tapasztalatok a mosógépről; poszter, képregény ismerete

Időkeret: 45 perc

Foglalkozás menete:

1. Egy mosással kapcsolatos élmény elmesélése (pl. amikor úszott a fürdőszoba…)

Mesélés-meghallgatás.

2. Hogyan tudhatnánk meg többet és többet arról, hogyan mosunk otthon?

Kérdésgyűjtés- az egész osztály közösen, táblára és füzetbe is írjuk.

3. Hogyan lehetne megmérni, hogy mennyi vizet használ a mosógép egy mosáskor?

Közös gondolkodás, a válaszok megvitatása kivitelezhetőség szempontjából.

(Ha automata: vízóra; ruha mérése szárazon, vizesen, a kifolyó víz mérése… ha nem automata…)

Mérési terv készítés közösen

4. Hogyan lehetne kiszámolni, hogy az osztályunkba járó gyerekek családjai mennyi vizet, mosóport használnak egy héten, egy évben mosásra? Mennyibe kerül ez a családnak?

Közös gondolkodás

5. Hogyan tudhatnánk meg, hogyan mostak régen az emberek? (könyvből, nagymamától, múzeumból, szomszédnénitől…)

6. A következő foglalkozás előkészítése, feladatok vállalása:

· Az összegyűjtött kérdések (2.) segítségével mindenki tájékozódjon otthon, hogy náluk hogyan mosnak

A következő feladatokat egyénileg és csoportosan is lehet vállalni. A vállalható feladatok a táblára kerülnek, közösen értelmezik, majd elosztják.

· Egy mosás vízfelhasználásának mérése, az osztály (családok) - fogyasztásának kiszámolása, poszterkészítés

· Hogyan mostak régen? Kutatás és fogalmazásírás, kép, eszköz gyűjtés

· Hogyan mosott Jolánka néni? Óriásképregény-készítés csomagolópapírra az 1. számú melléklet segítségével

· Hogyan kell kézzel mosni? Babaruha mosási bemutatóra felkészülés, szükséges anyagok, tárgyak összegyűjtése

· Babaruha sulykoló, mángorló faragás a régi tárgyak alapján

Eszközök, anyagok: a gyerekek füzetei, tábla, kréta, csomagolópapír, vállalható feladatok kiírása, filctoll, az 1.sz. melléklet másolatai, hulladék faanyag, fafaragó-eszközök, súlykolófa, mángorló

1.számú melléklet

Mosás Cserkúton - Galló Jolánka nénivel folytatott beszélgetés alapján

Évente háromszor tartottak két napos vászonnemű mosást: tavasszal, nyáron és ősszel. Ilyenkor összeszervezkedtek az egymást segítő családok, és az asszonyok mentek egymásnak segíteni a másodnapon. Aztán, amikor ők mostak, Jolánka néni is visszasegített, mert bizony a mosás nehéz, többemberes munka volt.

Első nap a szennyest (gatyák, biklák {alsószoknyák}, lepedők, kendőruhák, szalvéták, abroszok) egy lúgzó sajtárba rakták, de nem volt mindegy, hogy hogyan. Alul az ócskább holmik, középen a szépek, fölül ócska dolgok és legfölül egy ócska lepedő, ez a hamvas. Erre került bőségesen a fahamu, amit napokon át gyűjtöttek. (Két vödörrel kellett, mosás előtt átrostálták.)

Egy üstben a szabadkéményes konyhában (beépített helye volt a kemence mellett) vizet forraltak, és ezzel többször egymás után meglocsolták a hamut. Ezt a levet aztán leengedték a sajtár alján lévő nyíláson és újra forralták az üstben. A hamvas lepedőt újra hajtogatták , majd ráöntötték a felforralt hamus lúgot és ezt ismételték 5-6 órán keresztül, másnapig bennehagyták ebben a lében a ruhát. A lúgzó sajtár nagyon ügyesen volt kitalálva, az aljában lévő lyukba egy hosszú, a sajtár magasságánál feljebb nyúló fadugó volt téve, hogy az asszonyok ezt ki tudják húzni.

Másnap egy-két segítő asszonnyal együtt a kicsavart, mosóteknőbe rakott ruhát a fejükön egyensúlyozva elvitték a „mosóhelre”. A teknő alá a fejükre „févót” tettek, ez egy textilből varrt köralakú kitömött hurka. Volt, hogy tragacson tolták el a ruhát, és még olyan is, hogy a férfi ember is besegített. Két „mosóhel” volt a faluban, az egyik a falukútjánál (ma: Alkotmány u.), a másik a „nádas mosóhel” (ma: Árpád köz, a patak túloldalán lehet megtalálni). Jolánka néni az utóbbiba járt mosni a 60-as évekig.

Reggel a gémeskút mellett fakadó vizet kövekkel a mosóházhoz terelgették, ami cseréptetős, kőépület, átfolyt rajta a víz, két palló volt keresztben és kettő hosszában lefektetve, úgy 30 centire a földtől. Két sarkában, két pult, az egyiken a szennyes ruhát, a másikon a tisztát tartották. Az egész házban víz volt, mezítláb mostak. Ősszel sajtárokat vittek le a férfiak és a sajtárokban, melegvízben álltak.

„Először mindent lemostunk, aztán a ruhát mosószappannal jól átszappanoztuk, dörzsöltük, majd összefogva a pallóhoz csapkodtuk, megsúkoltuk (mosófával ütöttük), aztán a palló előtti vízben is mostuk, súkoltuk. Ebből kicsavartuk és a mosóhelbe befolyó tisztavízben öblítettük. Ketten, egymással szemben állva kicsavartuk, egyik jobbra, másik balra, mert bizony ehhez nagy erő kellett. A kicsavart ruhát a sarokpolcra tettük amíg nem végeztünk. A végén a gyöpön hagyott mosóteknőket behoztuk, belepakoltuk a ruhát és hazavittük."

Az otthon maradt gazdaasszony reggelit vitt utánuk a „mosóhelre”, ott reggeliztek dinsztelt káposztát és sült szalonnát. Déltájt kalácsot kaptak. Amikor hazamentek, kiteregettek, és utána „ünneplős” ebédet kaptak: tyúkhúslevest, főtthúst, paradicsom mártást, sült húst, kalácsot.

Amikor még „vonyódott” (nem teljesen száraz) volt a ruha, akkor jött a mángorlás. „Az asztalra terítettünk egy vászon lepedőt, a mángorló sodrófára rátekertük a ruhát és akkor a mángorlóval simára hentergettük. Ezt már magunkban csináltuk, a segítők ebéd után hazamentek. Újra kiterítettük, teljesen szárazra szárítottuk és szépen összehajtogatva a szekrénybe raktuk”.

Az alsóneműket, a nem vászonból készült ruhákat, a vánkos- és dunyhahuzatokat nem lúgozták, mosószappannal mosták, és a végén vasalták. A mosószappant mosófazékba apró darabokra vágták és ezzel a „tejes lével” mostak. A vasalást öntöttvas vasalóval végezték, parazsat tettek bele. Két vasaló volt, azokat váltogatták, amelyik kihűlt, újratöltötték, és a meleg „sporhelten” várta a sorát.

Jolánka néni gyerekkorában még házilag készítették a mosószappant. A zsiradékot forralták a lúgkővel. Deszkaládikákba ruhát tettek, ebbe öntötték az anyagot és addig benne hagyták, míg kifolyt a leve, és még lehetett szeletelni. Felszeletelték és a padlásra vitték száradni. Később ő már a disznóölésnél nyert zsiradékot (főleg bélzsír) Pécsett a szappanfőzőnél cserélte be szappanra. Lemérték és annak megfelelő mennyiséget adtak.

Lejegyezte Nyiratiné Németh Ibolya 2001 tavaszán

Mosás 2

Téma: mérés, a változás megfigyelése, környezetszennyezés, felelős környezeti magatartás

Kiknek szól: ált. iskola 3-4. osztály

Cél: A tanulók

· legyenek képesek a változás észlelésére, a múlt és a jelen összehasonlítására

· ismerjék a kézi és gépi mosás lépéseit

· tudjanak rendszerben gondolkodni, ok-okozati összefüggéseket felfedezni, ismerjék az egyes lépések környezeti hatását

· lássák be, hogy a környezet szennyezése az ő családjukon is múlik

· legyenek képesek környezetjobbító cselekvéseket megfogalmazni

· legyenek képesek a csoportmunkát reálisan értékelni

Előzetes tudás: liter átváltás, összeadás, szorzás ezresek körében, a csoportmunka szabályainak ismerete

Időkeret: 2x45 perc

Foglalkozás menete:

1. Hogyan mostak régen? Kutatási beszámoló

2. Hogyan mosott Jolánka néni? Óriásképregény bemutató

3. A fafaragások megcsodálása

4. Babaruha mosás bemutató, a mosás lépéseinek rögzítése a füzetben

5. Mosás vízfelhasználásának mérése, az osztály fogyasztása – poszterbemutató

6. Beszélgetés a folyamatról, élményekről – a bemutatók születéséről, értékelés, kiegészítés

7. Hogyan mosunk otthon? Beszélgetés a kérdésekre kapott válaszok alapján

8. A régi és a mai mosás összehasonlítása (technológia, idő, anyagok…) Szennyezzük-e a környezetet, amikor mosunk? Hogyan? (szennyvíz, energia, mosóporgyártás…) – beszélgetés, rajzkészítés a füzetbe

9. Milyen tanácsokat adjunk anyának, hogy a környezetet jobban kímélve tudjon mosni? – csoportmunka, beszámolók, kiegészítések

Munkaforma: egyéni és csoportos beszámolók, beszélgetés, rajzkészítés egyénileg, csoportmunka

Eszközök, anyagok: az elkészült poszterek, képregény, a mosás régi és új kellékei, füzetek, tábla, kréta, rajzeszközök. A babaruha mosás kellékeiről a gyerekek gondoskodnak.

A jövő nemzedékek jogai[2]

Téma: az ember mint erkölcsi lény; közösség és társadalom; fenntarthatóság

Kiknek szól: felsőtagozatosok, középiskolások

Cél: a tanulók értsék meg, hogy a jövő nemzedékeknek is vannak szükségleteik, jogaik pedig hasonlóak az övéikhez

Előzetes tudás: szükséglet, jog, környezeti problémák, a csoportmunka szabályainak ismerete

Időkeret: 2x45 perc

Foglalkozás menete:

1.Vajon az ötven év múlva élő emberek élete olyan lesz mint a miénk? Nekik is szükségük lesz jó néhány alapvető dologra, hogy jó életminőséget élvezhessenek. Feleleveníthetjük, a két jövő nemzedék (a mi gyerekeink és unokáink) szükségleteiről és jogairól folytatott korábbi beszélgetéseket.

2. Kis csoportokban vitassák meg és szedjék össze a gyerekek, hogy az előző nemzedékek tevékenysége hogyan hatott a mai dolgokra. Két oldalról is vizsgálják meg, úgy is mint szennyvízkezelési problémát de úgy is mint hasznot, pl. rövidített munkaidő.

3. Mi ma milyen hatással vagyunk a következő nemzedékek életére? Ezt ötletbörze módszerrel is feldolgozhatjuk (Pl. mindenki mond sorban egy dolgot és azt a táblára írjuk). Mind a pozitív, mind a negatív dolgokat össze kell szedni.

4. Az osztály fontolóra veszi, hogy a jövő nemzedékeknek milyen jogai kell legyenek, az 1. sz. mellékletben szereplő előterjesztés segítségével. (Ez ismét lehet csoportmunka)

Ha a témát angol órán dolgozza fel valaki, 2.sz. melléklet.

5. Megbeszélés a következő kérdések alapján:

· Mit jelent az ember-alkotta jólét? A magyarázat során a gyerekek eljuthatnak a pénzhez, a lakáshoz, a boltokhoz, az üzleti élethez, az iparhoz, a művészetekhez, a kézművességhez, bármihez, amit az ember alkotott, és a közmegegyezés értéknek tart.

· Mit jelent a természeti jólét? Itt a diákok eljuthatnak a tiszta levegőhöz és vízhez, a természeti sokféleséghez (állatok és növények), a művelésre alkalmas, jó termőtalajhoz, a tájvédelemhez és még egyéb kérdésekhez.

· Mi történik a jelenben, ami azt mutatja, hogy a következő nemzedék kevesebbet fog örökölni, mint amit mi örököltünk?

· Mit tehetünk annak érdekében, hogy a következő nemzedék is olyan jólétet örököljön, mint amit mi örököltünk?

6. Levélírás egy 2050-ben élő – általunk kiválasztott – embercsoportnak arról, hogy mit tesznek ma az emberek azért, hogy az ő jogaikat tiszteletben tartsák.(egyéni munka, házi feladat is lehet)

Munkaforma: beszélgetés, csoportmunka, egyéni munka

Eszközök, anyagok: csomagolópapír, filctollak, tábla, kréta, tanulói füzetek, 1. sz. melléklet, 2. sz. melléklet

1. számú melléklet

A jövő nemzedékek jogai

Mi a biztosíték arra, hogy a következő nemzedékeknek olyan jólétben – ember-alkotta és természeti - lesz része, mint nekünk? Amit ezzel mondani szeretnék az az, hogy nekünk meg kell találni saját kötelezettségeinket, tisztességesnek kell lennünk a következő nemzedékekkel való együttélésben, nem alacsonyabb jólétet biztosítva, mint amit mi örököltünk. Ráadásul, ha minden egyes nemzedék így tesz, egynek sem kell aggódnia a távoli jövő miatt. Minden nemzedék gondoskodik az őt követőről. – D. Pearce

2. számú melléklet

Rights of Future Generations

What is the justification for ensuring that the next generation has at least as much wealth – man-made and natural – as this one? What is being said is that we can meet our obligation to be fair to the next generation by leaving them an inheritance of wealth no less than we inherited. Moreover, so long as each single generation does this, no single generation has to worry about generations far into the future. Each generation „looks after” the one that follows. – D. Pearce

Irodalom

Borsos Béla: Gyűrűfű: egy ökofalu építésének problémái. http://www.tabulas.hu/okotaj/22/varos3.html [2001.03.10.]

Fodorné Gyalog Éva - Urbán Ágnes (szerk.): Uccu az uccára!!! FSC Magyarországi Tereptanulmányi Központ Alapítvány, Budapest, 2000.

KN Szer – Tár. Műhelyszervezési kézikönyvek:
A helyi közösség erőforrásai
A környezeti nevelés fogalma
Hatékony műhelyek tervezése
Környezeti nevelés a tantervekben
Környezeti nevelés a városban
Környezeti nevelési segédletek értékelése
Környezeti témák a tanórán
Számítógép a környezeti nevelésben: multimédia és hálózati tanulás, Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, Budapest, 1998.

Milliárdok fenntartható fejlődésre? Az Európai Unió regionális politikája és a csatlakozás, Magyar Természetvédők Szövetsége, Budapest, 1999.

Ötletek a fenntartható vidékfejlesztési programok tervezéséhez. CEEWEB Hungary, Miskolc, 1998.

Polgári magatartás és készségek oktatása. Civitas Egyesület, Budapest, 1999.

Talentum Kör, http://www.etk.hu/talentum/ [2001.05.25.]

S. Nagy Andrea (szerk): Zöld csírák.„Szentandrás” a Galgamenti Népfőiskola Alapítványa, Galgahévíz, 2001.

[1] Benedict Hren: Pathways to Community Sustainability. Monitoring Community Sustainability. Izaak Walton League of America, 1998.

[2] Hicks, David: Educating for the Future, A Practical Classroom Guide, London, World Wildlife Fund, UK, 1994.
Magyarországon Sólyom László a Védegylet felkérésére törvénytervezetet készített „A jövő nemzedékek állampolgári biztosáról” 2000-ben, http://index.hu/politika/belfold/vedegy/ [2001.12.22.]

A fenntartható közösség alapelvei[1]

Helyi fenntarthatóság Cserkúton

Tevékenységi terület

A projektben betöltött szerep

Díjak: I. díj: 10000Ft

II. díj: 7000 Ft

III. díj: 5000 Ft

Téma: mérés, tervezés, megismerési módszerek alapozása, közvetlen környezet meg­figyelése

Kiknek szól: ált. iskola 3. – 4. osztály

Cél: A tanulók

Előzetes tudás: liter átváltás; összeadás, szorzás ezresek körében; tapasztalatok a mo­só­gépről; poszter, képregény ismerete

Időkeret: 45 perc

Foglalkozás menete:

Kiknek szól: felsőtagozatosok, középiskolások

Előzetes tudás: szükséglet, jog, környezeti problémák, a csoportmunka szabályainak is­merete

Időkeret: 2x45 perc

Foglalkozás menete:

Eszközök, anyagok: csomagolópapír, filctollak, tábla, kréta, tanulói füzetek, 1. sz. melléklet, 2. sz. melléklet

Téma: mérés, tervezés, megismerési módszerek alapozása, közvetlen környezet megfigyelése

Előzetes tudás: liter átváltás; összeadás, szorzás ezresek körében; tapasztalatok a mosógépről; poszter, képregény ismerete

Előzetes tudás: szükséglet, jog, környezeti problémák, a csoportmunka szabályainak ismerete