Az anyag letöltése Word formátumbanVissza a címoldalra

Sári Éva

Fenntarthatóság a tantárgyakban és azon túl

Tantárgyi ötletek

Foglalkozástervek

Irodalom

A bajai Eötvös József Főiskola Felsővárosi Gyakorló Általános Iskolája évek óta nagy hangsúlyt fektet a környezeti nevelésre, az utóbbi időben tantervünkbe beépítettük a fenntarthatóság témáját is.

Ebben a fejezetben kollégáimmal összegyűjtöttünk néhány tantárgyi lehetőséget és iskolán kívüli tevékenységet, amellyel a fenntarthatóság gondolatát és gyakorlatát közelebb hozhatjuk a diákokhoz. Mindenkit bátorítunk arra, hogy tegye hozzá a sajátját és írja meg a VargaA@oki.hu e-mail címre vagy a következő postacímre: Varga Attila, OKI 1051 Budapest, Dorottya u. 8.

 

Tantárgyi ötletek

 

Anyanyelv és irodalom:

·         Információk forrásai, hitele, média kritika.

·         Fenntarthatósággal kapcsolatos hírek, információk.

·         Érvelési technikák, disputa.

·         Tájleíró költemények elemzése.

·         Karinthy: Képtelen természetrajz.

·         Szabó Pál: Talpalatnyi föld, Veres Péter: Szülőhazám, Hortobágy mellyéke, Reymond: Parasztok, stb. művekben gyűjtsük össze a fenntarthatóságon alapuló szemléletmódra utaló gondolatokat.

·         Népköltészet, népmondások, mondák, hiedelmek, népszokások, népi játékok.

·         A hagyományos gazdálkodás megjelenése az irodalomban.

·         Hagyományos közösségek, azok felbomlásának ábrázolása az irodalomban.

·         Tájnyelv, köznyelv, irodalmi nyelv egymásra hatása.

·         Saját anyanyelvünk ápolása.

·         Idegenül vagy magyarul? (Idegen nyelvű feliratok gyűjtése a városban, fordítás.)

·         Pályázat-, önéletrajz-, hivatalos levél-, kampányfelhívás készítés.

·         Drámajátékok a közösségi érzés erősítésére.

·         Fenntarthatósággal kapcsolatos kifejezések nyelvújítása, szótár készítés.

 

Biológia:

·         Egészséges életmód. Kritikus vásárlás. Hagyományok.

·         Táplálkozás, energiafelhasználás, napi szükségletek: az egyén, a család, az osztályban tanulók családjai. Táplálkozási szokások és változások.

·         Családtervezés.

·         Káros szenvedélyek hatása az egészségre.

·         Állatok a környezetünkben. (Iskolaudvar, lakóhely, őshonos állatok, állatvédelem, természetvédelem.)

·         Növények a környezetünkben. (Iskolaudvar, lakóhely, őshonos növények, természet­védelem.)

·         Biológiai sokféleség csökkenése (biodiverzitás, indikátorfajok), védelme.

·         Az élővilág veszélyeztető tényezői.

·         Légszennyezés - allergia.

·         Állatkertek dilemmája.

·         Génsebészet, génmanipuláció. Géntechnológia: áldás vagy átok?

·         Populációk szabályozása és annak kudarcai I: Emberi túlnépesedés és elnéptelenedés.

·         Populációk szabályozása és annak kudarcai II: Mezőgazdasági ökoszisztémák kártevői – védekezés természetes ellenségekkel.

·         Biogazdálkodás.

·         Ősi magyar háziállatfajták.

·         Veszélyeztetett fajok, ökoszisztémák és fenntartásuk.

·         A természetvédelem alapkérdése: mit akarunk megőrizni? Természetes ökoszisztémák és hagyományos kultúr-ökoszisztémák.

·         Állat-ember kapcsolatok: ős, társ, haszonállat, státuszszimbólum, kísérleti állat.

·         Önfenntartó természetes rendszer modellje: „élőgép” berendezése, megfigyelése.

·         A Vörös Könyv.

 

Ének:

·         Népdalok, népi hangszerek.

·         Népzenei motívumok továbbélése a klasszikus és a modern zenében.

·         Globalizáció a zenében.

·         Zenei irányzatok kulturális háttere (lakodalmas rock, rap zene…)

·         Modern zenei irányzatok.

·         A zene szerepe a közösség fejlesztésében.

 

Fizika:

·         Milyen energiaforrásokat használunk otthon, az iskolában, az utcán? Melyik környe­zet­kímélő?

·         Milyen egységekben mérjük az egyes energiafogyasztásokat (gáz, villany, fűtés, közlekedés)?

·         Mennyi a havi energiafogyasztása a családnak egy főre vetítve? Mennyi az osztályban tanulóké, családjaiké, az iskolába járóké, a lakóhely összlakosságáé?

·         Mennyibe kerülnek az egyes energiahordozók egységei? Mennyibe kerül mindez a családnak, egy főnek, az osztályban tanulók családjainak …? Hogyan lehetne ezt csökkenteni?

·         Milyen forrásokból nyerjük az energiákat? Milyen forrásokból nyerhetnénk? Erőművek környezeti hatása.

·         Milyen környezeti hatások keletkeznek az egyes energiák felszabadításakor?

·         Hőszigetelés, hősugárzás, hőforrások.

·         Elektromágneses terek környezeti hatásai.

 

Földrajz:

·         Népesedés, túlnépesedés, népességcsökkenés, népességvándorlás, etnikai kérdések.

·         Energiaforrások, energiahordozók lelőhelyei.

·         Környezetkárosító tényezők (tájsebek, meddőhányók, vízszint változások…).

·         Mezőgazdaság, termőterület.

·         Ökológiai lábnyom számítás (saját, osztály, iskola, család).

·         Éghajlati viszonyok. Klímaváltozás. Savas esők. Ózonlyuk.

·         A közlekedés, mint az egyik legnagyobb környezetszennyező forrás.

·         Erdőirtás, elsivatagosodás.

·         A globalizálódás veszélyei, előnyei.

·         Megújuló energiaforrások: a nap, a szél, a víz, a termálvíz, a biomassza.

 

Informatika:

·         Mennyi papírt használunk el évente? (A tanuló, a család, az osztály stb.) Az elektronikai úton való üzenetközvetítés előnye, hátránya.

·         Mennyi és milyen újságokat olvasunk? Honnan szerzünk információkat?

·         A WWW előnye és hátránya.

·         Az e-bolt, az e-kereskedelem előnye, hátránya.

·         Táblázatkezelő-, diagramkészítő program használata környezeti témakörökben.

·         Az internetes információ értékelése.

·         Információgyűjtés a saját környezetünk állapotáról.

·         Gyűjtőmunka a fenntarthatóságról! Pl.: öko-falu címek gyűjtése.

 

Kémia:

·         Ételtartósítás (színezők, tartósítószerek, E-számok).

·         Vegyszerek a háztartásban - hagyományos tisztítási módszerek, szappankészítés.

·         Tecnológiák környezeti hatásai (fehér festék gyártás, üveggyártás…).

·         Szelíd technológiák.

·         Szennyező anyagok földön, vízen, levegőben.

·         Szennyvíztisztítás.

·         Műanyagok újrafeldolgozása.

·         Ózonlyuk probléma, üvegházhatás.

·         Savas esők.

·         Ólomszennyezés, mérgezés.

·         Korrózióvédelem.

·         Kémia a környezetvédelemben (pl.: olajfolt eltávolítás, veszélyes hulladékok tárolási problémái).

 

Matematika:

·         Mit fogyasztunk el egy nap, egy héten, egy hónapban?

·         Mennyibe kerül mindez egy főre vetítve, mennyibe kerül a családnak?

·         Mekkora hazánk területe, mennyien élünk itt, mekkora terület jut egy főre?

·         Mekkora az ökológiai lábnyomunk?

·         Grafikonok készítése, elemzése (pl.: népességnövekedés, energiafelhasználás a családban, stb).

·         Népesség – idő függvények elemzése, készítése (pl.: saját településre).

·         Lakóhelyünk lakó-, ipari-, mezőgazdasági területeinek kiszámítása térkép alapján.

·         Modellek, halmazok, rendszerszemlélet alkalmazása.

 

Néprajz:

·         A munkához kapcsolódó népszokások.

·         A naptári év ünnepeihez kapcsolódó népszokások.

·         A hagyományos paraszti gazdálkodás.

·         Népdalaink jelképrendszere és szövegértési nehézségei.

·         Szimbólumok a népdalokban.

·         A népi hitvilág töredékei gyerekdalokban és mondókákban.

·         A paraszti világkép realizmusa, praktikussága.

·         Népviseleti szokások. Folklór. Nemzeti jelképek, szimbólumok.

·         A háztartási munka hagyományai (mosás, szappanfőzés, stoppolás, takarítás…).

·         Ételtartósítás (füstölés, aszalás, befőzés, jégverem…).

·         Népi gyógyítások.

·         Hagyományos helyi ételek.

·         Népi kismesterségek, kézművesség.

 

Osztályfőnöki óra:

·         A család étkezési és fogyasztási szokásai.

·         Egyes azonos célra, különböző gyártótól származó termékek összehasonlítása.

·         Miért a hazait, miért a külföldit?

·         Család havi energia szükséglete.

·         Mire költi a család a szülők havi keresetét?

·         Saját értékeink ismerete és megbecsülése.

·         Mások értékeinek felismerése és megbecsülése.

·         Mitől jó egy közösség?

·         Jó-e a mi falunk, városrészünk, lakóközösségünk?

·         Jó-e a mi iskolánk? Avagy mitől (lehet) jó egy iskola?

·         Tervezzünk öko-osztálykirándulást, öko-osztálytermet, ökobüfét, ökoiskolát!

 

Rajz és vizuális kultúra:

·         Népi kismesterségek.

·         Barlangrajzok

·         Testfestészet.

·         Szimmetria, ritmus, kompozíciók, mintázatok a természetben.

·         A környezet élővilágának megismerése természetrajzokon keresztül.

·         A természet ábrázolása az egyes korokban.

·         Művészkedés a természetben. Totemszobor készítés a természetben talált anyagokból.

·         Természetes festőanyagok kipróbálása, alkalmazása.

·         Motívumok a népi ábrázolásban.

·         Naív művészetek.

·         Reklám, antireklám készítése.

·         Grafitti.

·         Giccs.

·         A média zöld szemüvegen keresztül.

·         Tárgykultúra, hasznosság, esztétikum, környezetbarát alapanyagok.

·         Környezetkímélő építészet.

·         Környezettel kapcsolatos érzelmek kifejezése műalkotásokban.

·         Hundertwasser építészete nyomán modellezés.

 

Technika:

·         Kisgépek a háztartásban, ezek működtetése, karbantartása.

·         Takarékosság (anyag, energia, idő…).

·         Megújuló energiaforrások, kapcsolt energiatermelés.

·         Iskolai elektromos és fűtési rendszer felülvizsgálata, energiatakarékos átalakítási tervek készítése.

·         Élelmiszertartósítás, egészséges ételkóstolók készítése.

·         Hulladékok keletkezése, tárolása, csökkentése, újrahasznosítása, szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása az iskolában.

·         Látogatás hulladékudvarban, szeméttelepen, égetőműben, szennyvíztelepen, meddőhányón, „trágyadombon”.

·         Iskolai karbantartások elvégzése (vízcsapjavítás, WC tartály átalakítás, stb).

·         Karbantartások a háztartásban (ruhajavítás, háztartási eszközök).

·         Vegyszerek a háztartásban - hagyományos tisztítási módszerek.

·         Agyagedény készítés és használat.

·         Madáretető és odú készítés.

·         Komposztáló készítés az iskolaudvarban.

·         Napkollektor készítés, napenergiás grillsütő.

·         Szélkerék készítése az iskolai udvar locsolásához.

 

Történelem:

·         Régi ökológiai katasztrófák (Húsvét szigetek…).

·         Népvándorlások.

·         Népi kultúrák, népszokások.

·         Ősi termelési formák, kézművesség, céhek.

·         Különböző kultúrák technikai fejlettsége, eszközei, környezeti hatásai.

·         Gazdaságpolitikák környezeti hatásai.

·         Nagy csaták környezetszennyezése.

·         Civilizáció hatásai (előnyei, hátrányai).

·         Földrajzi felfedezések és/vagy civilizációk halála.

·         Az ipari forradalom hatásai.

·         A városiasodás hatásai, természetes területek csökkenése.

·         Nagy járványok következményei.

·         Önellátó gazdálkodás és árutermelés a múltban és a jelenben.

·         A termelési módok változásának környezeti hatásai.

·         A fenntarthatóság története.

·         A XVII-XVIII. századi székely falu fenntartható élete.

·         Különböző társadalmak összehasonlítása fenntarthatóság szempontjából.

·         A helyi közösségek működése az egyes korokban.

·         Az állampolgár érdekérvényesítési lehetőségei a jelenben, a várható jövőben, jövő forgatókönyvek készítése, elemzése.

 

Testnevelés:

·         Népi játékok.

·         A sportok és a környezet.

·         Egészséges testedzés otthon.

·         Szabadtéri sportok előnyei, hátrányai, etikája (terepkerékpározás, tájfutás, síelés, …).

·         A sportjátékok közösségfejlesztő hatása.

·         Szabadidő eltöltése a természetben (szánkózás, túrázás, séta…).

 

Foglalkozástervek

Sári Éva: Elektrotakarék

Téma: az elektromos energia, teljesítmény

Kiknek szól: általános iskola 7-8. osztály

Cél: a tanulók legyenek kíváncsiak az energiatakarékosság különböző lehetőségeire és váljanak képessé ezek megvalósítására

Előzetes tudás: az energia fogalma, családi energiafelhasználási szokások, elektromos háztartási gépek alkalmazási területei, a teljesítmény fogalma, mértékegységek, számítások ismerete

Időigény: 45 perc, és a megelőző egyheti megfigyelések

Foglalkozás menete:

1.       Mimindenre használjuk otthon az elektromos energiát?

2.       Hogyan mérjük az elektromos energiafogyasztásunkat? Mennyit fogyasztunk belőle egy nap, egy héten, egy hónapban …. Előző heti megfigyelések megbeszélése. Miért lehet eltérő a napi fogyasztás? Mire használtuk, mikor többet fogyasztottunk?

3.       Milyen feljegyzéseket találunk az egyes elektromos berendezéseken? A teljesítmény szerepe az elektromos fogyasztásban.

4.       Hogyan számolható ki elektromos fogyasztásunk?

5.       Milyen mértékegységben határozzuk meg az elektromos fogyasztásunkat?

6.       Mikor, mivel és hogyan tudnánk takarékoskodni otthon, az iskolában? Ötletroham.

7.       Házi feladat: Melyek a tipikus villamosenergia fogyasztó eszközeink?

Gyűjtsük össze az otthonunkban található elektromos berendezéseinken található adatokat!

Mi alapján vásárolnál elektromos eszközöket?

Mivel "helyettesítették" régen az egyes elektromos fogyasztóinkat? Mivel helyettesíthetjük ma vagy a jövőben.

Munkaforma: beszélgetés, ötletroham, egyéni munka

Eszközök, anyagok: papír, ceruza, családi számlák, saját feljegyzések, megfigyelések, aktuális elektromos energia árak. Fizika tankönyv. /Fizika 7 Elektromosságtan (Mozaik Oktatási Stúdió Szeged 1996.) 32. o. 62-75. o.; Fizika tizennégy éveseknek 46-51. o. (Mozaik Oktatási Stúdió Szeged 1997.)/

 

Haszur Antal: Környezetkímélő közlekedés

Téma: zöldülő utakon

Kiknek szól: 12-14 éves korosztály; általános iskola

Cél: a gyerekek ismerjék meg a különféle közlekedési eszközök előnyeit és hátrányait. Milyen hatással vannak ezek a természetre, környezetünkre és egészségünkre? A gyerekek döntésének érlelése, hogy mely közlekedési eszközöket vegyék igénybe illetve mely közlekedési formáknak legyenek elkötelezett hívei.

Előzetes tudás: a technika, földrajz, biológia, kémia tantárgyak közlekedéssel és környezet­szennyezéssel kapcsolatos részei

Időkeret: 45 perc

Foglalkozás menete: Mindenki írja fel egy papírlapra, hogy családja milyen közlekedési eszközöket vesz igénybe egy bizonyos időszak (hét, hónap, évszak, év) során. Milyen közlekedési eszközeik vannak otthon (autó, motor, kerékpár stb.) és hány darab? Mennyibe kerül a fenntartásuk (benzin, biztosítás, stb.) Mikor milyen célra, milyen közlekedési eszközöket vesznek igénybe? Az egyes közlekedési eszközök előnyei és hátrányai (gyorsaság, kényelem, gazdaságosság, egészség, környezetszennyezés, kímélés stb.). A közlekedés fejlődése az idők folyamán. Milyen lehet a jövő közlekedése?

Munkaforma: egyéni munka, beszélgetés

Eszközök, anyagok: papír, ceruza

Mellékletek: Könczey Réka - S. Nagy Andrea: Zöldköznapi kalauz. Föld Napja Alapítvány, 1997. 228-247.p.

 

Vojnovics Éva: Halászat

Téma: Baja múltja, ősi mesterségek városunkban (kerettanterv: az iskola érték és célrend­szerének megfelelő tananyag feldolgozása)

Kiknek szól: általános iskola 4. osztály

Cél: a tanuló

- ismerje, hogy Baján milyen ősi mesterségek voltak;

- ismerje fel a változás mértékét a régi halászati módszerekhez képest;

- ismerje fel az állandó elemeket a halászati módszerekben;

- ismerje a kisüzemi és nagyüzemi halászati eljárásokat és a hozzájuk kapcsolódó környezeti problémákat;

- lakóhelyhez való kötődése erősödjön.

Előzetes tudás: halfajok ismerete, a haltest felépítésének, mozgásának, életműködésének ismerete, halételek ismerete, a halfogás (egyéni) eszközeinek ismerete

Időkeret: 5x45 perc

Foglalkozás menete:

1)      Séta a Cserta partra.

2)      Halfogással kapcsolatos élmények megbeszélése.

3)      Verseny: halfajták felismerése élőhalak segítségével.

4)      Halászati eszközök kiállításának megtekintése.

a)      Kisüzemi halászati eszközök – élőben

b)      Nagyüzemi halászati eszközök – élőben

c)      Első halászati eszközök – rajzon

5)      A halászati eljárások és a hozzájuk kapcsolódó környezeti problémák megbeszélése (Pl.: idegen fajok telepítése).

6)      A halfogyasztás és az egészséges táplálkozás közötti összefüggés megbeszélése.

7)      Baja – halászléfőzés – népünnepély – élmények megosztása.

8)      Halászaton való részvétel.

9)      Halfőzés – ebéd közösen. Ének.

10)   Következő foglalkozás előkészítése, feladatok vállalása (a feladatokat egyénileg és csoportosan is lehet vállalni):

a)      Halászaton voltam –fogalmazás írása.

b)      Ősi halfogó eszközök utáni kutatás.

c)      Ételreceptek gyűjtése.

d)      A halászattal kapcsolatos népszokások gyűjtése.

e)      Hálókészítés.

f)       Találós kérdések gyűjtése.

Munkaforma: beszélgetés, gyűjtőmunka, egyéni- és csoportmunka, terepmunka

Eszközök, anyagok: füzet, ceruza, halászati eszközök, halak, képek

 

Nemes Farkas Zsuzsa: Az elpusztult és „feltámadt” papír

Téma: merített papírból papírplasztika, relief ill. szobor megformálása

Kiknek szól: a felső tagozatos (6.,7.,8. évf.) erdei iskolai foglalkozáson résztvevők számára

Cél: a tanulók értsék meg az újrahasznosítás fontosságát és sajátítsák el az újrapapír készítés módszerét, ismerjenek természetes színezőanyagokat, éljék át az alkotás örömét, próbálják ki kíváncsiságukat, kísérletező kedvüket

Előzetes tudás: papír előállításának és felhasználásának folyamata, a faállomány veszélyez­tetettsége

Időkeret: egyhetes (ill. 5 napos) erdei iskola.

A foglalkozás menete:

1.       Egy mindnyájunknak ismerős hétköznapi életképet idézzünk fel. Képzeljük magunk elé egy embert, amint maga elé tartva az újságját olvasva lazít, és nap mint nap újabb „hulladékot” lebegtet és dagaszt. Gondoljunk bele, hányan teszik meg ugyanezt az egész világon naponta, hetente, havonta, évente és vajon hány emberben tudatosul az újrahasznosítás fontossága. A mi foglalkozásunk során azt tapasztaljuk, hogy a felhasznált újság – nemcsak az eredeti elképzelés szerint, újságírók és olvasók, hanem – olykor a művészet számára is tartogat kommunikációs lehetőségeket.

2.       Az újságpapírt előbb csíkokra hasítjuk, majd apró darabkákra tépkedjük szét. Műanyag kádba téve langyos vízben 1-2 napig áztatjuk. A vízben a papír szétomlik. Minél több tépkedő kézre van szükség – csoportos foglalkozás. (Amennyiben nincs elegendő időnk, ezt a műveletet otthon is elvégezhetjük, és már előre gyártott nyersanyaggal rendelkezünk).

3.       Kisebb adagonként az áztatott papírt turmixgéppel egyenletes péppé dolgozzuk – egyéni ill. páros foglalkozás.

4.       Kevés faragasztót keverünk a péphez. (A pépet színezhetjük különböző fűszernövényekkel, pl. kurkuma, sáfrány stb.).

5.       Az előre gyártott keretre feszített szitát megmerítjük a pépben, kiemelve lecsepegtetjük. Kancsóból öntve a pépet a szitára még kipótolhatjuk az esetlegesen egyenlőtlen felületet. Préselt virágszirmokat is tehetünk a merített papír tetejére vagy dekoratív mintás, színes, vízbe áztatott szalvéta papírt, és ezt is leöntjük egy kis péppel. – párban dolgozunk.

6.       Papírunkat levegőn szárítjuk, majd félszáraz állapotában eljön az alkotási folyamat legfennköltebb pillanata, az anyag „feltámadása” amikor a merített papírt gyengéden elforgatva, sodorva változatos és varázslatos papírplasztikává, relieffé illetve szoborrá formáljuk.

Munkaforma: egyéni-, páros- és csoportmunka

Eszközök, anyagok: újságpapír, víz, Supralux faragasztó, műanyag kádak, turmixgép, keretre feszített szita, préselt virágszirmok, szalvéta papír, színező fűszernövények

 


Irodalom

Breiting, Soren - Csobod Éva: Belefulladunk a hulladékba? Tanári segédkönyv, Szignet, Budapest, 1997.

Breiting, Soren - Csobod Éva: Környezet és fejlődés. Tanári segédkönyv, Szignet, Budapest, 1997.

Breiting, Soren - Csobod Éva: Újrahasznosítás a lakóterületen. Tanári segédkönyv. Szignet, Budapest, 1996.

Dobóné Tarai Éva - Tarján András: Környezetvédelmi praktikum tanároknak. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1999.

Havas Péter (szerk.): A környezeti nevelés Európában. Körlánc, Budapest, 1999.

Könczey Réka - Nagy Andrea: Zöldköznapi kalauz. Föld Napja Alapítvány, Budapest, 1993.

Lányi András - Jakab György: Erkölcsi esettanulmányok. Alternatív Közgazdasági Gimnázium Kiadó, Budapest,1999.

Lehoczky János: Iskola a természetben avagy a környezeti nevelés gyakorlata. RAABE, Budapest, 1999.

Palmer, Joy - Neal, Philip: A környezeti nevelés kézikönyve. Körlánc Egyesület, Budapest, 2000.

Schmollgruber, Christa - Kammerzelt, Katja: Változó táj. ARGE, Bécs, 1994.

Szerényi Gábor (szerk.): Környezeti nevelés a szakkörön. Réce-füzetek 3. Alapítvány a Magyarországi Környezeti Nevelésért, Budapest, 1994.

Tóth Zsuzsa (szerk.): Az energia? Energia Klub, Budapest, 1997.

Útmutató környezeti nevelési tantervek fejlesztéséhez. Magyar Környezeti nevelési Egyesület, Budapest, 2000.

Vásárhelyi Tamás és Victor András (szerk.): Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia. Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, Budapest, 2000.

Zöld Ödön a Földgömbön. Multimédia CD-ROM, Profi – Média Kft, Baja, 2000.


Az anyag letöltése Word formátumbanVissza a címoldalra