Az anyag letöltése Word formátumbanVissza a címoldalra

„A nagyvilágon e kívül

Nincsen számodra hely”

/Vörösmarty Mihály: Szózat/

 

Gilly Zsolt

Ökológiai lábnyom

Ökológiai lábnyom térségenként

Ökológiai lábnyom országonként

Hogyan és mire használható az ökológiai lábnyom kiszámítása a nevelésben?

Számold ki a saját ökológiai lábnyomodat!

Tanácsok, javaslatok ahhoz, hogy az ökológiai lábnyomod kisebb legyen

Természeti erőforrások

Foglalkozástervek

Irodalom

A Földön minden élőlény hagy valami nyomot maga után. Gondoljunk a dinoszauruszok csontjaira, a fák megkövült törzseire, a sok millió évvel ezelőtt a mocsarak növényeiből keletkezett széntelepekre, vagy az ősember csontmaradványaira. Szellemi nyomnak tekinthetjük a görög drámákat, a régi zeneműveket, a rovásírást, régi festményeket és szobrokat.

Vajon mi is hagyunk maradandó nyomokat magunk után? Most nem a tudósok könyveire, a különleges épületekre, vagy a nagy találmányokra gondolok. Nyomot hagy a Földön az a müzli, amit megeszünk, az, hogy nyaralni megy a család, a kedvenc együttesünk CD-je, a zsömlénk zacskója, a cicánk ételének doboza, vagy az, ha sokáig nézzük este a TV-t.

Ezek a nyomok persze szinte soha nem láthatók, sokszor csak a következményeit tapasztalhatjuk. Mi a szüleink, nagyszüleink nyomaiban lépkedünk, de közben mi is hagyunk nyomokat magunk után. Ezek a nyomok úgy viselkednek, mint a friss hóban hagyott nyomaink, ha elkezd melegedni az idő. Egyre nagyobbak és nagyobbak lesznek, a végén már azt gondolhatjuk, hogy óriás járt a kertünkben. Azokat a „lábnyomokat” amiket a földi környezetünkön hagyunk, mostanában úgy nevezik, hogy ökológiai lábnyom.

Ilyen ökológiai lábnyomot hagysz te is magad után, de van lábnyoma a családodnak, az iskolai osztályodnak, a városodnak, és a Föld összes lakójának is.

„Ha valamit meg tudunk mérni, változtatni is tudunk rajta”[1].

Az ökológiai lábnyom olyan számítási módszer, amellyel kiszámolhatjuk és megérthetjük, hogy a természet forrásainak (a természetnek) mekkora részét használjuk, és azt, hogy mennyi természeti forrás áll a rendelkezésünkre. Ha ismerjük az ökológiai lábnyomunk méretét, akkor egy kis odafigyeléssel csökkenteni is tudjuk azt.

Az ökológiai lábnyom az emberi fogyasztás sokféle kategóriájából tevődik össze. Ezeket különböző számításokkal átválthatjuk a források előállításához szükséges földterület nagyságára, amit már össze lehet hasonlítani mások hasonló lábnyomával.

A legfrissebb kutatások azt mutatják, hogy kevesebb, mint 2 hektár termőföld és tenger jutna minden emberre a Földön, ha azt egyenlően osztanánk el. Egy kanadai átlagember ennél négyszer több földterületet használ, míg egy átlag indiai ökológiai lábnyoma nem éri el az 1 hektárt.

Az ökológiai lábnyom kiszámításával megérthetjük azt, hogy mit jelent ez a mondat: „mennyink van, és mire van szükségünk”. Tehát, hogyan is fogalmazhatjuk meg az ökológiai lábnyom lényegét? „Minden egyes ember és társadalom elfoglal bizonyos teret bolygónk felszínéből azáltal, hogy itt termeli meg az élete fenntartásához szükséges javakat (élelmiszerek, energia, szórakozás stb.) és itt dolgoztatja fel a természettel azokat a hulladékokat, amelyeket kibocsát. Ennek a térnek a nagyságát méri az ökológiai lábnyom”.[2] Más megfogalmazásban az ökológiai lábnyom az a föld-, illetve vízterület, amelyre egy bizonyos emberi népesség és életszínvonal végtelen (tetszőlegesen hosszú) ideig való fenntartásához szükség lenne.[3] Vagy még egyszerűbben megfogalmazva: az ökológiai lábnyom annak a területnek felel meg, amin egy ember fogyasztási javai előállíthatók, s a megtermelt hulladékai eltüntethetők.[4] Igazából ökológiai lábnyomunkat a mi környezetkímélő vagy pusztító életmódunk határozza meg.

Az ökológiai lábnyom akkor válik igazán érdekessé, ha összehasonlítjuk a rendelkezésre álló földterülettel (biológiai kapacitás). Az ökológiai lábnyom és az eltartóképesség különbsége az ökológiai hiány, ami azt jelenti, hogy pazarló életmódunk következményeit máris a jövő nemzedékére hárítjuk. (Pl.: a Föld több pontján és Magyarország több településén sem találunk egészséges ivóvizet; a kőolaj készletek elhasználása, amivel a jövő nemzedékek már nem élhetnek.)

 

Ökológiai lábnyom térségenként

térség

ökológiai lábnyom

biológiai kapacitás

ökológiai hiány

Afrika

1,33

1,73

-0,4

Ázsia/Csendes-óceán

1,78

1,11

0,67

Észak-Amerika

11,7

6,2

5,5

Kelet-Európa

4,9

3,1

1,7

Nyugat-Európa

6,3

2,9

3,4

Világ

2,85

2,18

0,67

 

A táblázatból kitűnik, hogy egyedül Afrika az a Földrész, amelyik nem használja fel a rendelkezésére álló potenciált, „lábnyomot”, a többiek máris túlhasználják.

 

Ökológiai lábnyom országonként

ország neve

lakossága

ökológiai lábnyom

hektár/fő

Kanada

30 millió

7,7

Egyesült Államok

268 millió

12,2

Brazília

167 millió

3,1

Franciaország

58,4 millió

4,1

Nagy Britannia

58,5 millió

5,2

Dél-Afrikai Köztársaság

43,3 millió

3,2

India

970 millió

0,8

Kína

1 milliárd 250 millió

4,3

Japán

125,7 millió

4,3

Ausztrália

18,5 millió

9

Magyarország

10,2 millió

5

 

Az Élő Bolygó Jelentés[5]  szerint az ökológiai lábnyom segítségével számokban is jól ki lehet fejezni azt, hogy életmódunk milyen hatással van a természetre. E szerint az ökológiai lábnyom hat elemből áll össze: az a terület, ahol a táplálkozáshoz szükséges gabona megtermelhető; az a legelőnagyság, amely a hústermeléshez nélkülözhetetlen; a fa és papírfogyasztásunkat fedező erdőterület; a hal, rák és más vízi állatok fogyasztásával arányos tenger, a lakáshoz szükséges földterület, és az az erdőterület, amely az energiafogyasztás során keletkező szén-dioxidot megköti. Ezekkel az adatokkal azonban meglehetősen nehéz dolgozni. Ezért leggyakrabban a táplálék, a lakásviszonyok, a közlekedés, a fogyasztási cikkek és szolgáltatások igénybevételét veszik figyelembe az ökológiai lábnyom kiszámításánál.

Keressünk olyan új lehetőségeket, amelyek figyelembe veszik azt, hogy a Földünk erőforrásai nem kimeríthetetlenek!

 

Hogyan és mire használható az ökológiai lábnyom kiszámítása a nevelésben?[6]

 

·         A tanulók kiszámíthatják saját ökológiai lábnyomukat. Ennek során többet tudhatnak meg arról, hogy milyen hatással van az erőforrások (pl. víz, talaj, energia stb.) felhasználása a Földre.

·         A tanulók összehasonlíthatják ökológiai lábnyomukat saját vagy más országok átlagával. Megtudhatják, hogy a Föld más részein hogyan élnek az emberek, és azt, hogy ez az életmód hogyan befolyásolja környezetüket.

·         Az ökológiai lábnyom elemzése része lehet a helyi tantervnek. A gyerekek kiszámolhatják a közösségük – otthonuk, iskolájuk, városuk - ökológiai lábnyomát. A tanulók az adatokat felmérések, kérdőívek, riportok, könyvtári kutatások során gyűjtik össze. Kitalálhatnak különféle változásokat, megfigyelhetik azok hatásait (pl. hulladékcsökkentés, újrahasznosítás, szelektív hulladékgyűjtés, energiafelhasználás csökkentése, étkezési szokások változtatása stb.)

·         A tanulók beszámolhatnak az ökológiai lábnyom számításuk eredményeiről a közösségnek, javaslatokat tehetnek ökológiai lábnyomuk csökkentésére.

 

Számold ki a saját ökológiai lábnyomodat!

Az Interneten több mint 100 ökológiai lábnyom számítással foglalkozó oldal található. Ezek közül a http://www.lead.org/leadnet/footprint címen található kérdőív nagyon egyszerű ahhoz, hogy gyorsan és viszonylag pontosan kiszámíthassa egy ember a saját ökológiai lábnyomát.

Ha megtaláltad a WEB oldalt, a start feliratra kattintással kezdheted a kérdőív kitöltését. Ha nem tudsz angolul, segít az alábbi fordítás. A kérdéseket a WEB-en válaszold meg a megfelelő válasz betűjele melletti rádió gombra (körre) kattintva. A következő oldalra a „NEXT >>>” feliratú gomb visz át. A kérdőív végén a „CALCULATE MY FOOTPRINT!” gombra klikkelve megkapod a gép által kiszámolt ökológiai lábnyomod négy területre bontva:

·         élelmiszer

·         közlekedés

·         háztartás

·         egyéb.

Ezen kívül összesített értéket is találsz, és még arról is tájékoztat a program, hogy egy átlagos USA polgár lábnyomának hány %-a a tiéd.

 

KÉRDŐÍV

TÁPLÁLKOZÁS

 

1.      Állati eredetű táplálék: Az állati eredetű táplálék (csirke, sertés, marha, tojás, hal, tejtermék stb.)  adja a szükséges energia 43 %-át az amerikai átlagember számára.

 

Milyen gyakran eszel állati eredetű élelmiszereket?

a)      soha

b)      ritkán (egy héten csak egy-két alkalommal)

c)      alkalomadtán (naponta egyszer)

d)      gyakran (minden étkezéskor)

e)      minden étkezésem nagy része

 

2.      Az ételek mennyisége: Az amerikai átlagember naponta 3000 kcal energiát tartalmazó ételt fogyaszt. Ez körülbelül a következővel egyenlő:

Reggelire müzli, péksütemény, gyümölcslé és kávé

Szendvics, joghurt, gyümölcs és üdítő ebédre

Délután uzsonna

A vacsora a fő étkezés, és utána valamilyen ital és édesség este a TV nézés alatt

            Ez természetesen egy átlagember napi étkezése. A valóságban az, hogy mennyit eszünk függ a kortól, a testmozgástól, a szervezet felépítésétől és még sok minden mástól.

 

Te mennyit eszel naponta?

a)      sokkal  kevesebbet, mint az átlag (naponta 2400 kcal vagy kevesebb)

b)      valamivel kevesebbet, mint az átlag (2400-2800 kcal naponta)

c)      körülbelül annyit mint az átlag (2800-3200 kcal naponta)

d)      valamivel többet, mint az átlag (3200-3600 kcal naponta)

e)      sokkal többet, mint az átlag (3600 kcal-nál többet)

 

3.        Élelmiszer-hulladék: Amerikában a megvásárolt élelmiszerek 26%-át kidobják, ahelyett hogy megennék. (Mert megromlik, vagy mert az ételmaradékot nem eszik meg.)

 

A megvásárolt élelmiszered mekkora részét dobod ki, ahelyett, hogy megennéd?

a)      semmit nem dobsz ki

b)      kb. 5%-át

c)      kb. 10%-át

d)      kb. a negyedét

e)      kb. a harmadát

f)       kb. a felét

 

4.      Helyben termelt élelmiszerek: az élelmiszer előállítás költségeinek jelentős részét a termelés helyétől a boltba szállítása, a tárolás és a csomagolás költségei teszik ki. Ha saját magad termelsz, vagy a helyben termelt, szezonális élelmiszert vásárlod meg, vagy az élelmiszer nincs feldolgozva, akkor nagy mértékben csökkentheted az élelmiszer előállításra fordított energiát.  Sokszor igen nehéz megállapítani, hogy a megvásárolt élelmiszer honnan származik. Minimálisra csökkenthetjük az „élelmiszer lábnyomunkat” ha a piacokon vagy közvetlenül a termelőktől vásárolunk.

 

Az élelmiszereid mekkora része helyben termett, vagy szezonális jellegű?

a)      Csomagolt és távolabbról származó élelmiszereket vásárolok

b)      Kb. a negyede helyben termett

c)      Kb. a fele helyben termett

d)      Kb. a háromnegyede helyben termett

e)      A legtöbb általam vásárolt élelmiszer helyben terem, nem feldolgozott, szezonális jellegű

 

KÖZLEKEDÉS

 

5.      Évente megtett út: egy átlag amerikai 14000 km-t vezet évente, vagy egy autó kb. 27000 km-t megy. Mivel nem minden amerikainak van autója, a legtöbb autótulajdonos több mint 14000 km-t vezet évente. Hasonlítsd össze az átlagossal a saját utazási szokásaidat.

 

Mennyit utazol autóval évente? (utasként, vagy mint autóvezető)

a)      24000 km-t vagy többet (500 km-t hetente)

b)      19000-24000 km között (400 km-t hetente)

c)      14500-19000 km között (300 km-t hetente)

d)      13000-14500 km között (250 km-t hetente)

e)      8000-13000 km között (200 km-t hetente)

f)       3000-8000 km között (120 km-t hetente)

g)      3000 km-nél kevesebb (60 km-t hetente)

 

6.      Többen egy autóval (telekocsi): sokfelé terjedő szokás, hogy nem egyedül utaznak az autóban, főleg hosszabb távon, hanem ehhez keresnek olyan partnert, akinek szintén arra van dolga. Így az utazás költségeinek megosztása mellett a környezetet is kisebb mértékben károsítják. (Gondolj arra, hogy egy autóbusz kevesebb energiával sokkal több embert szállít, mint egy autó.)

 

Átlagosan mennyit utazol valaki mással? (vagy a te autódban, vagy máséban)

a)                              szinte soha

b)                              kb. az utazásaim 10%-át

c)                              kb. az utazásaim negyedét

d)                              kb. az utazásaim felét

e)                              kb. az utazásaim háromnegyedét

f)                               szinte mindig valakivel utazom

 

7.      Üzemanyag fogyasztás:

 

Mennyi üzemanyagot fogyaszt az autótok 100 km-en?

a)      kb. 6 litert

b)      6-8 liter között

c)      8-11 liter között

d)      11-18 liter között

e)      több mint 18 litert

 

8.      Tömegközlekedés:

 

Mennyit utazol hetente tömegközlekedési járműveken? (autóbusz, villamos, metró, troli, stb.)

a)      több mint 300 km-t (45 km naponta)

b)      150-300 km között (35 km naponta)

c)      50-150 km között (15 km naponta)

d)      25-50 km között (5 km naponta)

e)      kevesebb mint 25 km-t (3 km naponta)

 

9.      Légi közlekedés: Az átlagos amerikai évente kb. 5 órát tölt menetrendszerinti repülőgépen. Ez kb. 4000 km utat jelent.

 

Te mennyi időt repülsz évente?

a)      Több mint 50 órát

b)      50 órát

c)      25 órát

d)      10 órát

e)      5 órát

f)       2 órát

g)      kevesebbet mint 2 óra

h)      soha nem repülök

 

LAKÁSKÖRÜLMÉNYEK

 

10.  Hányan laktok egy lakásban? Válasz: …

 

11.  A lakásotok mérete: egy átlagos amerikai családi ház kb. 230 m2 (a teljes terület, beleértve az emeletet is), Magyarországon: 72 m2.

a)      kb. 900 m2

b)      450-900 m2

c)      225-450 m2

d)      120-225 m2

e)      140-120 m2

f)       120-60 m2

g)      kevesebb mint 60 m2

 

12.  Használtok-e a lakásotokban környezetbarát energiát? (napenergia, szélenergia, biogáz, stb.)

a)       igen

b)      nem

 

13.  Használtok-e energiatakarékos készülékeket, lámpa égőket?

a)                              csak ilyeneket használunk

b)                              a legtöbbször

c)                              kb. fele-fele arányban

d)                              néha

e)                              soha

 

Az iskola ökológiai lábnyomának kiszámítása[7]

Téma: Ökológiai lábnyom

Kinek szól: általános iskola 7-8. osztály, középiskola

Cél: a tanulók értsék, hogy az iskolai élet milyen hatással van a környezetre és tudjanak tervet készíteni a jövőbeni környezetbarátabb működéshez

Előzetes tudás: természeti-társadalmi erőforrások, fenntartható társadalom, környezet­tudatos gondolkodás

Időkeret: az adatok begyűjtésére 2-4 hét, előkészítés 45 perc, kiszámítás, értékelés 45 perc

A foglalkozás menete:

1.       előkészítés: az ökológiai lábnyom, mint jelzőszám – előadás. A vizsgálati, mérési területek meghatározása, a feladatok felosztása.

2.       Az adatok begyűjtése, számítások elvégzése 4 – 5 fős csoportokban. Az eredmények közös megbeszélése, stratégiai terv kidolgozása,

Munkaformák: előadás, a felméréssel kapcsolatos feladatok beosztása, csoportmunka, beszélgetés kérdések alapján.

Eszközök, anyagok: iskolai ökológia lábnyom-felmérőlap, tanulónként egy

Mellékletek: 1. számú melléklet: Iskolai ökológiai lábnyom-felmérőlap

Az iskola ökológiai lábnyomának kiszámításához használható az alábbi kis táblázat. Természetes mindez inkább csak illusztráció nem abszolút megbízható adat. Már csak azért sem mert a táblázat adatait kanadai forrásból szereztem, így Magyarországon valószínűleg kisebb (de életszínvonalunk emelkedésével egyre növekvő) szorzótényezőkkel kellene számolni. Magyarországi számok azonban nincsenek. A táblázat eredetileg középiskolák számára készült, de a fentiek figyelembevételével általános iskolákban is használható. Az ökológiai lábnyom kiszámítása kiválóan alkalmas összehasonlításra mind iskolák között, mind az iskolán belül különböző időpontok adataival.

A lábnyom kiszámítása:

1. A lábnyom kiszámításához mindenekelőtt fel kell mérni az iskola környezetre gyakorolt hatásait. Ennek a felmérésnek a szempontjai találhatók a táblázat első oszlopában.

Már maga a felmérés is hatalmas nevelő erővel bír, hiszen mindennapi működésmódokat kell tanulmányozni környezeti hatások szemszögéből, és olyan embereket (technikai személyzet, gazdasági emberek) és adatokat kell bevonni a munkába, akik és amelyek az iskola nevelőmunkájától általában távol maradnak.

2. A felmérés eredményeit be kell írni a második oszlopba az adott mértékegységbe átszámolva.

3. A kapott eredményt be kell szorozni a harmadik oszlopban lévő szorzótényezőkkel és be kell írni a negyedik oszlopba.

4. A negyedik oszlopban található számokat össze kell adni, a kapott érték az összesített eredmény, melyet be kell írni a negyedik oszlop utolsó sorába.

Az iskola egy főre jutó ökológiai lábnyomát úgy lehet kiszámolni, hogy az összesített eredményt elosztjuk az iskola összlétszámával (tanárok, diákok).

1. számú melléklet

Az iskola ökológiai lábnyomát felmérő lap

Környezetre gyakorolt hatás

Vizsgálat eredménye
egy évre vonatkozóan

Szorzótényező

Eredmény hektárban

Hulladékkezelés

Újrahasznosítható anyagok a szemétben:

    Papír (kg)

 

0.0010

 

    Üveg (kg)

 

0.00067

 

    Alumínium (üdítős dobozok) (kg)

 

0.00333

 

    Acél (kg)

 

0.00083

 

   Műanyag (kg)

 

0.00167

 

Újrahasznosításra összegyűjtött papír (kg)

 

0.0006

 

Újrahasznosításra összegyűjtött üveg/fém (kg)

 

0.0013

 

A diákok és dolgozók száma összesen

 

0.01 (a hulladék­gyűj­tésre és ár­tal­mat­lanításra használt energia)

 

A diákok és tanárok száma összesen

 

0.8 (az egyéb hul­la­dé­kok, pl.:  festékek, ola­jok, ártal­mat­lanítására használt energia)

 

Energia

Olaj (liter)

 

0.000001391

 

Gáz (km3)

 

0.001255

 

Elektromos áram (kwh)

 

0.0000125

 

Napenergiával termelt energia (kwh)

 

0.00000233

 

Szélenergiával termelt  energia (kwh)

 

0.00000181

 

Víz

A múlt év vízhasználata (liter)

 

0.00000167

 

Közlekedés

Gépkocsi (személykilométer)

 

0.00015

 

Autóbusz (személykilométer)

 

0.0000173

 

Metró (személykilométer)

 

0.0000043

 

Villamos (személykilométer)

 

0.000008

 

Séta/bicikli/roller (személykilométer)

 

0.0

 

A diákok és dolgozók száma összesen

 

0.3 (az utak építésére és karbantartására fordított források)

 

Zöldterület

Iskolaépület alapterülete (m2)

 

0.00001

 

Iskolaudvar (m2)

 

0.00001

 

Parkoló (m2)

 

0.00001

 

Élelmiszer

A diákok és dolgozók száma összesen

 

2.9 (átlagosan ekkora terület lát el élelemmel egy embert egy éven keresztül)

 

Összesített eredmény

Az iskola ökológiai lábnyoma

 

 

 

Egy fő ökológiai lábnyoma

 

 

 

 

Tanácsok, javaslatok ahhoz, hogy az ökológiai lábnyomod kisebb legyen[8]

A közlekedési ökológiai lábnyom csökkentése

 

·         Gyalogolj!

·         Kerékpározz!

·         Inkább tömegközlekedési eszközökkel (autóbusz, villamos, metró, stb.) utazz, mint autóval! Ha autóval visznek az iskolába, vigyétek el a környéken lakó gyerekeket is!

·         Ha autóval utaztok, tervezzétek meg ésszerűen az utat még a városban is, hogy ne fogyjon feleslegesen a benzin! Ezzel kevesebb szennyezőanyag jut a levegőbe, és olcsóbb is lesz az autózás.

·         Az autó kerekeit mindig az előírás szerint pumpáljátok fel! A lapos gumik miatt többet fogyaszt az autó. 

·         Vezess lassabban, ezzel is csökken az autó fogyasztása, és biztonságosabb is! (90 km/h sebességnél 10%-kal kevesebbet fogyaszt az autó, mintha 100-al menne)

·         Tartsd csukva a kocsi ablakát, ha nincs túl meleg. A nyitott ablak rontja az autó légellenállását, ezért az energiát veszít.

 

A vízfogyasztási lábnyom csökkentése

 

            Általános tanácsok:

·         Gyűjtsd össze az esővizet, ezzel locsolhatod a kertben a növényeket, a füvet, öblítheted a WC-t!

·         Ne folyasd addig a csapot, amíg elég hideg, vagy elég meleg víz folyik belőle!

·         Javítsd meg a csapot, ha csöpög!

 

            A szabadban:

·         Minél kevesebbszer locsolj!

·         Inkább locsolókannát használj és ne gumitömlőt (slagot)!

·         A nap hűvösebb részében locsolj!

·         Ne locsolj, ha nagyon szeles az idő!

·         Hagyd egy kicsit magasabbra nőni a füvet, mert így árnyékolja a gyökereket!

 

            A fürdőszobában:

·         Inkább zuhanyozz fürdés helyett!

·         Alacsonyra tedd a zuhanyrózsát!

·         A zuhanyozás ne tartson 5 percnél tovább!

·         A használt papírzsebkendőt a szemetesbe dobd, a WC-ben egy öblítésre kb. 10-20 liter víz folyik le!

·         Zárd el a csapot, amíg a fogadat mosod!

·         A mosógépet mindig teljesen töltsd fel ruhákkal. Válogasd szét a fehér és színes ruhákat!

 

            A konyhában:

·         Mosogatáskor félig töltsd vízzel a mosogatót, ebben öblítsd az edényeket!

·         A gyümölcsöt tálban, vagy a mosogatóban mosd meg!

·         A zöldségeket kevés vízben párold meg!

 

Élelmiszer fogyasztási lábnyom csökkentése

 

·         Nagy tételben vásárolj!

·         Vegyél sokféle helyben termelt gyümölcsöt, zöldséget!

·         Ne vegyél egyenként csomagolt élelmiszereket!

·         Hasznosítsd újra a műanyag palackokat, vagy csak visszaválthatót vegyél!

·         Hazai élelmiszereket vásárolj!

·         Vegyél részt a "szedd magad" akciókban!

·         Termeld meg a saját zöldségedet, gyümölcsödet!

·         Kérd meg a boltosodat, hogy legyen a boltban helyi áru, és azt jelölje meg!

·         A termelőktől vásárolj a piacon!

·         Amikor csak lehet, friss élelmiszert vásárolj. Télen eltartható hazai gyümölcsöt vegyél, vagy konzervet, esetleg fagyasztottat, a külföldről behozott gyümölcs helyett!

·         Vegyszermentes élelmiszereket vásárolj!

·         Mindig mosd meg a gyümölcsöt, hogy ne maradjon rajta vegyszer, vagy permetezőszer!

·         A kedvenc müzlidet magad állítsd össze a nyersanyagokból!

·         Az évszaknak megfelelő gyümölcsöket vegyél!

·         Tartósítsd magad a szezonális gyümölcsöket (fagyasztás, befőzés, aszalás, szárítás stb.)!

 

Hulladék lábnyom csökkentése

 

Élelmiszer-hulladék

·         Csökkentsd a mennyiségét, használd el, hasznosítsd újra!

·         Komposztálj!

·         Gondolkozz, mielőtt vásárolsz: Kell ez nekem? Nem túlcsomagolt ez?

           

Háztartási veszélyes hulladék

·         Próbálj olyan eszközöket használni, amelyek nem elemmel működnek!

·         Használj tölthető akkumulátorokat!

·         Gyűjtsd külön az ólomtartalmú elemeket, akkumulátorokat, és add le azokat a veszélyes hulladék gyűjtésekor!

·         Vízzel hígítható festékeket használj az olajos festékek helyett!

·         Vízzel hígítható ragasztót használj!

·         Komposztálj a kertben, és ezt használd műtrágya helyett!

·         Természetbarát módon gyomtalaníts, és védekezz az állati kártevők ellen!

 

Papír

·         Textilzsebkendőt használj papírzsebkendő helyett!

·         Textiltörölközőt használj papír helyett!

·         Ha lehet, textil szalvétát és pelenkát használj a papírból készült helyett!

·         Porcelán vagy üveg tányérokat használj a műanyagok helyett!

·         Az ablakokat nedves ruhával, vagy régi újságpapírral töröld le!

·         Ne fehérített papírt használj!

·         Az újságokat a szomszéddal oszd meg, többen is olvashatják!

·         A papír mindkét felére írj!

·         Tegyél ki az ajtódra egy cédulát, hogy nem kéred a reklámújságokat!

·         Ne vásárolj feleslegesen csomagolt árukat!

·         Olyan termékeket vegyél, amelyek csomagolása újrahasznosított anyagokat tartalmaz!

·         A felesleges újságpapírt gyűjtsd össze, és vidd el a papírgyűjtésre, hulladékátvevő telepre!

 

Műanyag

·         Használd többször a műanyag flakonokat, dobozokat!

·         Töltsd újra az üvegeket!

 

Az energia felhasználás lábnyom csökkentése

 

·         A házad körül a fák és a bokrok védenek a zajtól, az erős fénytől és a széltől.

·         Éjszakára vedd lentebb a fűtést, ezzel csökkented a szoba hőmérsékletét!

·         Cseréld vagy tisztítsd rendszeresen a kazán szűrőjét!

·         Kapcsold le a lámpát, ha nincs rá szükséged!

·         Használd a természetes fényt, amíg csak lehet!

·         Töröld le az izzókról a port!

·         Használj energiatakarékos izzókat!

·         Télen tartsd csukva az ajtókat, ablakokat!

·         Szigeteld le az ajtókat és az ablakokat, így nem szökik ki a meleg!

·         Szigeteld a melegvíz csöveket és a melegvíztárolót!

·         Nyáron éjszaka nyisd ki az ablakokat, hogy lehűljön a lakás, nappal zárd ki a meleg levegőt!

 

Találjatok ki olyan akciókat, valósítsatok meg olyan ötleteket, amik segítenek abban, hogy okosan és takarékosan gazdálkodjunk környezetükkel!

Készítsetek kertet az iskola udvarának egyik sarkában! Alkalmazzatok környezetbarát módszereket! Használjatok komposztot a talaj javítására! A kártevők ellen környezetbarát módon védekezzetek! Ehhez kérjetek a felnőttektől tanácsot! A gondozását osszátok fel magatok között! Amikor betakarítottátok a termést, rendezzetek egészséges életmód bulit, vagy vigyétek el a termést a piacra!

Kezdjetek „autó kártya hadjáratot”! Készítsetek parkoló-kártya szerű jegyeket, amit azoknak a tanároknak, felnőtteknek adtok, akik egyedül utaztak az autóban, de tudjátok róluk, hogy környezetbarát módon is közlekedhettek volna! A kártya hátoldalára írhattok a levegőszennyezésről, a gyaloglás, a kerékpározás előnyeiről, vagy a tömegközlekedés környezetre gyakorolt kedvezőbb hatásáról.

Készítsetek „vízféket” a WC tartályokba, így kevesebb víz fog fogyni! Egy műanyag palackot töltsetek meg vízzel, és tegyétek bele a víztartályba! Csináljatok ennek reklámot, és ajánljátok otthoni használatra is!

Télen az órák közötti szünetekben csak rövid ideig szellőztessetek! Ekkor viszont minden ablakot nyissatok ki néhány percre! A radiátorok mögé tegyetek hővisszaverő fóliát, erre jó lehet az alufólia is, ettől melegebb lesz a tanterem!

A napközben keletkező hulladékot szétválogatva gyűjtsétek! Egy dobozba kerüljön a papír, egy vödörbe az ételmaradék, és egy másikba az, amivel nem tudtok mit kezdeni. A szerves anyag jó részét komposztálni is tudjátok. Ezt aztán jól lehet használni az iskolakertben.

Otthonról is elhozhatjátok a komposztálható hulladékot, sőt az osztályok között versenyt is rendezhettek.

 

Természeti erőforrások

A természeti erőforrások meghatározása nem könnyű dolog. A földi élet kialakulása és fennmaradása a Föld természeti erőforrásainak köszönhető. Természeti erőforrás az édesvíz, a tengervíz, a levegő, a talaj, az ásványi anyagok, a szél, a napfény, a szerves anyagok, és még hosszan lehetne folytatni a sort. Ezek a források az egyes élőlények, populációk fennmaradását biztosítják. Természetesen a források időbeli, térbeli megoszlása, és mennyisége igen különböző. Meghatározott forrásokat használ (fogyaszt) egy-egy faj, mások a számára feleslegesek, vagy közömbösek. Az, hogy egy adott helyen, és időben mekkora mennyiségben áll rendelkezésre egy-egy fontos forrás az élőlény számára, meghatározza, hogy a faj hány egyede képes életben maradni. Egyszerűbben a rendelkezésre álló források adják meg egy terület eltartóképességét. Egy legelőn két szürke marha legel. Számukra meghatározó forrás a fű mennyisége, vagyis a táplálék. Ha az állatok száma nem növekszik a legelőn, akkor szinte végtelen ideig képes eltartani a terület a szürke marhákat. Ha ugyanitt több állat legel, akkor már nem jut mindegyik számára elegendő táplálék. Vagy a legelőről fogy el a fű, és az állatok elpusztulnak, vagy az állatok fogynak le. Tehát a források mennyisége meghatározza, hogy adott időben a réten mennyi állat élhet. Az ember a Föld számtalan forrását tudja hasznosítani. A rendelkezésre álló források mennyisége meghatározta és ma is meghatározza az emberiség lehetőségeit. Gondoljunk az energiahordozók, az ivóvíz, vagy a táplálék mennyiségére és eloszlására a Földön. Ahhoz, hogy az emberiség fennmaradjon, a forrásokkal ésszerűen kell gazdálkodni.

Az erőforrásoknak a fenntartható fejlődés szempontjából három csoportját szokás megkülönböztetni:

·         Megújuló természeti erőforrások pl. víz, biomassza, sugárzás, fény, szél, energia-ültetvények.

·         Nem megújuló források, pl. szén, kőolaj, földgáz, ércek.

·         Részben megújulók, pl. talajtermékenység, hulladék-asszimiláló kapacitás.

 

 

 

Foglalkozástervek

A következőkben néhány, az erőforrásokkal foglalkozó foglalkozástervet olvashatunk. Ezek segítenek megérteni a forrásokkal való gazdálkodás fontosságát, szemléltetik az egyes források használatának napi gyakorlatát. Ha megfelelő módon értékeljük is a feladatokat, akkor segítséget adhatunk az erőforrásokat esetleg öntudatlanul is pazarlóan használóknak szokásaik megváltoztatásához.

 

Mit számít a mennyiség?

Téma: a források mennyiségének jelentősége

Kinek szól: általános iskolásoknak

Cél: fejlődjön a tanulók előrelátó képessége, döntéshozó készsége

Előzetes tudás: a szükségletek és a lehetőségek közötti különbség

Időkeret: 45 perc

A foglalkozás menete:

1. Csoportokban beszéljék meg a gyerekek, hogy mi kell egy igazán jó levesbe, amit négy embernek akarunk főzni. Mennyi víz? Milyen zöldség és abból mekkora mennyiség? Mennyi leveskocka, só és így tovább.

A csoport tagjai valószínű vitatkoznak majd a belevalókon, azok mennyiségén ezért lehet, hogy az anyukáktól is tanácsot kell kérni.

2. A következő lépésben növeljük, vagy csökkentsük a hozzávalók mennyiségét. Milyen lesz a leves, he kétszer annyi vizet teszünk hozzá? Milyen lesz az íze, ha kihagyjuk belőle a sót? És mit gondoltok, milyen lesz a leves, ha háromszor annyi krumplit teszünk bele? Milyen lesz ezek után az az igazán jó leves?

Egy másik lehetőség, hogy a gyerekek beszélgessenek el az anyukájukkal arról, hogy milyen látványos hibákat követtek el főzés közben. Miből használtak túl sokat, vagy túl keveset, mit tettek az ételbe véletlenül, más alkotórész helyett.

Munkaforma: csoportmunka (4-5 fő)

Eszközök, anyagok: papír, ceruza

Mellékletek: -

 

 

 

Szükséges vagy ártalmas

Téma: a források szükséges és már ártalmas mennyiségének összehasonlítása

Kinek szól: általános és középiskolások

Cél: fejlődjön a tanulók döntési képessége, a szokások-igények változtatásának képessége

Előzetes tudás: helytörténet, természeti erőforrások

Időkeret: 20-25 perc

Foglalkozás menete: A környezetedben találsz-e arra példát, hogy egy erőforrást valamilyen szempontból fontosnak tartanak, de ha ennek a mennyiségét növeljük, akkor az már károssá válik? Például az utak és a gépjárművek, a házak és más épületek, az eső, a trágya vagy a műtrágya a kertben, a háziállatok, vagy más állatok száma stb. Készítsetek erről listát, és beszéljétek meg, hogy mik okozhatták ezeknek a forrásoknak a növekedését, miért lehetnek ezek ártalmasak, hogyan lehetne ezt a gondot kikerülni.

Munkaforma: csoportmunka

Eszközök, anyagok: papír, ceruza

Mellékletek: -

 

 

Időmérleg

Téma: az idő, mint forrás

Kinek szól: általános és középiskolások

Cél: a helyes napirend kialakítása, az életritmus ésszerű tervezése, mások időbeosztásának figyelembe vétele

Előzetes tudás: ritmus a természetben, életünk ritmusa, helyes napirend

Időkeret: 45 perc

Foglalkozás menete: Bevezető kérdések: Mit gondolsz, az idő forrás? Elég, ha arra gondolsz, hogy az emberiség mi mindent talált ki azért, hogy időt takarítson meg. Soroljatok fel néhány ilyen találmányt!

Az idő igen különös forrás. Rögtön kevésnek bizonyul, ha megnézed, hogy adott idő alatt mennyi mindent akarsz megcsinálni.

1. Írassunk a gyerekekkel rövid fogalmazást arról, hogy hogyan szerveznék meg a mindennapi életüket akkor, ha tudnák, hogy legalább 300 évig fognak élni. Milyen szokásaikat, cselekedeteiket lassítanák, melyeket végeznék gyakrabban, és melyeken nem változtatnának?

2. Kitölthetik a gyerekek a táblázatot is, amit utána beszéljenek meg közösen. Minden sorba írják be azt az időtartamot, amit az egyes cselekvésekre fordítanak.

Ha mindenki készen van, készíthetünk egy összefoglaló táblázatot, ahová az átlagértékeket írjuk be.

A nagyobb gyerekekkel azt is ki lehet számítani, hogy a szokásos mindennapi cselekedetek mennyi időt jelentenek egy ember egész élete során.

Munkaforma: egyéni és csoportmunka

Eszközök, anyagok: táblázat sokszorosítva

Mellékletek: 1. számú melléklet (Időmérleg)

 

 

1. számú melléklet
(Időmérleg)

 

 

Óra / nap

Étkezés

 

Mosakodás, öltözködés

 

Alvás

 

Közlekedés

 

Tanulás

 

Pihenés

 

Játék, hobbi, TV, számí­tó­gép

 

Sport

 

Természetjárás

 

 

Mibe kerül nekünk az autó?

Téma: energia

Kinek szól: bármilyen korosztály

Cél: fejlődjön a tanulók tudatos energiahasználata

Előzetes tudás: az energia fajták csoportosítása, jelentősége

Időkeret: 45 perc

Foglalkozás menete: Beszélgetés a saját energiafogyasztásunkról a 2. sz. melléklet segít­ségével. A családok autózási szokásainak és autóik energiafelhasználásának áttekintése. Azok a gyerekek, ahol a családban van autó, töltsék ki a táblázatot. Ebben segíthetnek a szülők is. Ügyelni kell, hogy a különböző anyagi hátterű tanulók ne érezzék magukat rosszul saját helyzetükben. Ahol két autó van, ott két kérdőívet töltsenek ki. A nyert adatok megbeszélése.

Munkaforma: egyéni feladatmegoldás (szülők bevonásával), megbeszélés

Eszközök, anyagok: feladatlapok másolatai

Mellékletek: 2. és 3. sz. melléklet

 

 

2. számú melléklet

1. Milyen energiákat használsz fel egy átlagos napon? (Gondold végig az időmérlegben megjelölt tevékenységeket!)

 

 

2. Milyen elemeket használsz a walkman-edbe és más eszközökbe? (Eldobható, újratölthető)


3. Van-e elemtöltőd? És a barátaidnak?


4. Szoktad-e bekapcsolva hagyni a TV-t, számítógépet, amikor nem használod?


5. Eszedbe jut-e leoltani a villanyt, ha kijöttél a fürdőszobából?


6. Használtok-e otthon megújuló energiákat?


7. Van-e a kertetekben vagy ismerősödében fekete hordó a nyári vízmelegítéshez? Zuhanyoztál-e már ilyen hordóból?


8. Szerinted mibe kerül a családodnak az általad elhasznált energia?


9. Szerinted melyik tevékenységeidnél tudnál az energiával takarékoskodni?


10. Mennyit tudnál így megtakarítani a családodnak egy évben?


 

 

3. számú melléklet

1. A CSALÁD AUTÓJA

Milyen anyagokból készült?

 

 

 

 


Mekkora a motorja: ............................ cm³


ára:
.......................................................................


fogyasztása
........................................................ l/100km

 

 



 

2. AZ OSZTÁLY „ÁTLAG-AUTÓJA

Egy főre eső autók száma

Átlagos motor térfogat: ( cm³)

Átlagos ár

Átlagos fogyasztás (l/100km)

 

 

 

 

 

(Ebbe a táblázatba a gyerekek adatai alapján kiszámított átlagos adatokat írjuk be. Adjuk össze a megfelelő adatokat, és osszuk el a gyerekek számával. Ennek eredményét írjuk be a táblázatba. Így az osztályra átlagosan jellemző autó adatait kapjuk meg.)



 

 

 

3. A „SZUPERAUTÓ”

Milyen anyagokból készült?

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mekkora a motorja: ............................ cm³



ára:
.......................................................................



fogyasztása
........................................................ l/100km

 

 (Ebbe a táblázatba az osztályba levő összes autó együttes árát, motor térfogatát, fogyasztását írjuk be.)

 

Elektromos áram fogyasztás

Téma: az elektromos áram fogyasztása a háztartásban, az iskolában

Kinek szól: általános és középiskolások

Cél: a tanulók értsék meg a tudatos takarékoskodás, ésszerű vásárlás fontosságát

Előzetes tudás: energiafajták, elektromos energia előállítási módjai, azok hatása a környezetre

Időkeret: 45 perc

Foglalkozás menete: Készítsünk részletes leltárt a lakásban (iskolában) levő elektromos berendezésekről és azt is jelöljük, hogy melyikből hány darab van. Pl. lámpa: 8 db, televízió 2 db, rádió 1 db, sétálómagnó 4 db stb. Milyen és mennyi eszköz válna otthon használhatatlanná, ha áramszünet lenne?

A nagyobb gyerekekkel az eszközök fogyasztását, az elfogyasztott elektromos áram árát is ki lehet számolni.

Munkaforma: egyéni és csoportmunka

Eszközök, anyagok: papír, ceruza

Mellékletek: -

 

 

 

Az ivóvíz útja

Téma: ivóvíz, szennyvíz

Kinek szól: általános iskolások

Cél: tudatosodjon a tanulókban a víz jelentősége, takarékos és célszerű használata

Előzetes tudás: a víz sokirányú hasznosítása, a víz szerepe a földi élet szempontjából

Időkeret: 45 perc

Foglalkozás menete: Honnan származik az a víz, amit nap, mint nap használunk? Ritkán szoktuk ezt a kérdést feltenni, általában megelégszünk annyival, hogy a csapból folyik. A víz sok helyről származhat, a föld alatti vízkészletekből, a patakokból, a folyókból vagy a tavakból, a csapadékból. Vannak olyan helyek, ahová csak hosszú csővezetékeken, esetleg tartály­kocsikban szállítják a vizet. Sok helyen az ivóvíz értéke szinte pénzben sem fejezhető ki. Gondolj az olyan magyar falvakra, ahol már nincs egészséges ivóvíz, és sivatagokban élő élőlényekre.

1.                  Járjatok utána, hogy hozzátok honnan kerül a víz. Próbáljátok meg minél pontosabban kideríteni az ivóvizetek útját. Jelöljétek ezt az utat térképen is. Ha lehet más színnel jelöljétek azt az útszakaszt, ahol még természetes úton halad a víz (pl. folyó) és más színnel azt, amikor már mesterséges útvonalon (csővezeték, víztorony stb.)

2.                  Nézzetek utána, hogy lakóhelyeteken mire használják a vizet, és hogy egy-egy területen mennyi vizet fogyasztanak (pl. uszoda, konzervgyár, kertészet stb.)

Azt is derítsétek ki, hogy mi történik az elhasznált vízzel!

Munkaforma: csoportmunka

Eszközök, anyagok: papír, ceruza

Mellékletek: -

 

 

 

Egy „nagyon hosszú” étkezés

Téma: étkezés, közlekedés, árak

Kinek szól: bármilyen korosztály

Cél: étkezési szokásaink többoldalú vizsgálata (egészségesség, környezetre gyakorolt hatás, ár, stb.). A tanulók lássák be, hogy mindennapi szokásaink (pl. étkezés) környezeti hatással járnak.

Előzetes tudás: élelmiszer nyersanyagok származási helyei, termesztési lehetőségek a különböző adottságú helyeken, tájékozódás a térképeken

Időkeret: 45 perc

Foglalkozás menete: Válasszunk ki egy napot, és a gyerekek pontosan írják le, hogy pl. a vacsoránál mi van az asztalon. Ez után írják az élelmiszerek mellé, hogy melyik honnan származik. Ebben a listában a főbb ételeket, vegyük figyelembe: hús, hal, tej, vaj, margarin, rizs, zöldség, tészta, a legfontosabb fűszerek: só, olaj, cukor, bors, élvezeti cikkek: kávé, kakaó, italok stb.

A csomagolt élelmiszerekről könnyű a származási országot, helyet megállapítani, másokról kérdezzék meg szüleiket vagy a boltosokat. Minden gyerek összesítse is a kapott eredményt.

Pl. a narancs - görög = 1800 km; a sárgarépa - helyben termett 4 km; a kávé - brazil 5000 km, és így tovább. Hasonlítsátok össze kinek hány km-t utazott a vacsorája.

Érdekes adatokhoz juthatunk, ha megvizsgáljuk, hogy tudják-e a gyerekek, hogy mennyibe kerülnek az egyes árucikkek? És gondolnak-e arra, hogyan alakul ki az áruk? Mi mindent kell beleszámítani egy termék árába, amit a boltokban olcsón, vagy drágán megveszünk?

Munkaforma: egyéni és csoportmunka

Eszközök, anyagok: különböző élelmiszerek, bolti számlák, papír, ceruza

Mellékletek: -

 

Nélkülözhetetlen, felesleges, kell is meg nem is

Téma: A természeti erőforrások felosztása

Kinek szól: bármely korosztály

Cél: a tanulók legyenek képesek megítélni és rangsorolni a forrásokat különböző élet­helyzetekben

Előzetes tudás: természeti erőforrások csoportjai (megújuló, részben megújuló, nem megújuló), a források jelentősége, a velük való ésszerű gazdálkodás

Időkeret: 45 perc

A foglalkozás menete: Minden gyerek készítsen leltárt arról, hogy milyen forrásokat tart fontosnak az életében.

A gyerekek töltsék ki a táblázatot. Minden élethelyzethez 2 olyan forrást írjanak, amit a legfontosabbnak tartanak.

A gyerekektől kapott információkat ezután rangsoroljuk. Melyik 10 forrás kapta a legtöbb „szavazatot”. Érdekes lehet az is, ha a gyerekek szüleivel is megcsináltatjuk ugyanezt a feladatot és megbeszéljük, hogy a szülők miért rangsorolnak másképpen jelen életkorukban.

Munkaforma: egyéni feladatmegoldás

Eszközök, anyagok: feladatlap, íróeszköz

Mellékletek: 3. számú melléklet: LELTÁR feladatlap

 

3. számú melléklet: LELTÁR feladatlap

LELTÁR
Válaszd ki a számodra legfontosabb forrásokat!

Melyik két forrást tartod alapvetően fontosnak (nélkülözhetetlennek) az itt felsorolt célok meg­valósításához?

Célok

1. forrás

2. forrás

Az életben maradáshoz

 

 

Ahhoz hogy jól éljek

 

 

Ahhoz, hogy legyenek barátaim

 

 

A környezetem szépségéhez

 

 

A szabadidőm eltöltéséhez

 

 

Ahhoz, hogy tájékozott legyek

 

 

Ahhoz, hogy jól szórakozzak

 

 

 

 

 

Irodalom:

A világ helyzete 2001. A washingtoni Worldwatch Institute jelentése a fenntartható társadalomhoz vezető folyamatról. Föld Napja Alapítvány, Budapest, 2001.

Andorka Eszter: A fenntartható fejlődés „mérése”. http://sun30.efe.hu/~muhely/15_szam/andorka/fejlodes.htm

Kerekes Sándor: A környezet-gazdaságtan alapjai. A természeti erőforrások gazdaságtana. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest

Ökológiai lábnyom számítás.http://www.kovet.hu/tavoktatas/ [2001.12.20.]

Radó Dezső: Az ökológiai lábnyomunk rejtélye. The Living Planet Report 2000. WWF International, http://www.lelegzet.hu [2001.04.12.]

Trombitás Gábor: Ökológiai lábnyom. Mennyi Földet fogyasztunk? Élet és Tudomány, 2001. 01.14.

Vida Gábor: Merre tovább? Magyar tudomány, 2001. 6. sz.

Wackernagel, M. - William, E. R.: Ökológiai lábnyomunk - Az emberi hatás mérséklése a Földön. Föld Napja Alapítvány, Budapest, 2001.



[1] The Ecological Footprint http://www.ecovayageurs.com/ecofoot/footprint.htm [2001.04.04.]

[2] Dr. Gyulai Iván: A fenntartható fejlődés. Ökológiai Intézet a Fenntartható Feljődésért Alapítvány, Miskolc, 2000.

[3] Trombitás Gábor: Mennyi Földet fogyasztunk? Élet és Tudomány. 2001. 1. sz.

[4] Dr. Vida Gábor: Merre tovább? Magyar Tudomány, 2001. 6. sz.

[5] Living Planet Report 2000

[6] Education for a Sustainable Future http://csf.concord.org/software_efc.cfm [2001.05.04.]

[7] Sawchuk, J. Cameron, T.: Measuring Your School’s Ecological Footprint. In: Green Teacher. 61 Spring 2000. 14-19.p.

[8] http://www.ecovoyageurs.com [2001.03.25.]


Az anyag letöltése Word formátumbanVissza a címoldalra