Az anyag letöltése Word formátumbanVissza a címoldalra

Ádám Ferencné

Fenntartható fogyasztás családi és iskolai közösségekben

Milyen kérdések fogalmazódnak meg a fenntartható fogyasztásra nevelés kezdetén?

A fenntartható fogyasztásra nevelés alapjai

A szülők és a közösségek bevonásának módszerei

Hasznos vásárlási tanácsok gyerekeknek és szülőknek

Feladatok, tevékenységek

Irodalom

A fenntarthatóság gondolatának előtérbe kerülése egyre sürgetőbb az emberiség jövőjét tekintve. A fenntarthatóságra törekvés egyik fontos területe a fenntartható fogyasztás.

Mindennapi életvitelünkben fogyasztóként is szükséges képviselni a fenntarthatóságot.

„Fenntartható fogyasztásnak nevezzük a szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználását, amely megfelel az alapvető szükségleteknek, jobb életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás illetve termék teljes életciklusa során annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségleteit ne veszélyeztessék."[1]

Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az adekvát magatartás kialakulása hosszú, sokoldalú folyamat, amely során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, képes legyen fogyasztói érdekeinek érvényesítésére és nem utolsó sorban a fenntarthatóság szempontjainak figyelembe vételére, a természeti források védelmére.

A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelés kritikus jelentőségű. Lényeges, hogy a fenntartható fogyasztás jelenjen meg az óvodai nevelésben és az iskolai valamint az iskolán kívüli és a családi nevelésben egyaránt. Mivel ismereteket kell szerezni, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntő hatású. Fontos törekvés, hogy a fenntartható fogyasztás kapjon helyet a tantervekben, az óvodák és az iskolák pedagógiai programjában, helyi tantervében és a napi nevelés gyakorlatában.

A fogyasztás elemi meghatározója a család. Otthon az iskolarendszeren belüli oktatásból éppen kikerült felnőttek (mint szülők) a fő döntéshozók a fogyasztói szokások alakításában. E tekintetben is az otthonról hozott hatás a legélénkebb, legáthatóbb, sokszor tudatalatti, nagyrészt ismeretlen és kiaknázatlan. Ezért is fontos feladat a szülők, családok bevonása.

 

Milyen kérdések fogalmazódnak meg a fenntartható fogyasztásra nevelés kezdetén?

Mennyiben mások a magyarországi helyzet és feltételek, mint a nyugati minták? Kérdések merülnek fel az igazságos elosztás vonatkozásában a szegények és a gazdagok tekintetében. Sok esetben kiszámíthatatlanul és kedvezőtlenül alakulnak a családok megélhetési lehetőségei, együtt kell élni a reálbércsökkenéssel, a létbizonytalansággal és a munkanélküliséggel. Az esetleges napi megélhetési gondok a fenntarthatóság eszméjét könnyen háttérbe szoríthatják illetve nehezebben elfogadhatóvá tehetik. A magyar lakosság magatartásában megjelentek a védekező mechanizmusok, amelyek befolyásolják a vásárlói szokásokat. Az emberek az olcsóbb, akciós termékeket keresik, árleszállításkor vásárolnak, kevesebbet költenek kultúrára, utazásra, nyaralásra, olcsóbb ételeket főznek, nem akarnak (vagy nem tudnak) megtakarítani. Általánosságban az árak fontosabb szerepet játszanak, mint a minőség. Ezek a védekező mechanizmusok az iskolai feldolgozás során a gyakorlatban is megjelenhetnek, ezeket a gyerekek és a családok értékként élhetik meg.

Melyek azok a vásárlói szokásokat irányító erők, amelyek a fogyasztói mintákat a fenntarthatóság irányába fejleszthetik? Ilyenek a gazdasági és piaci életben működő erők, a társadalmi és pszichológiai mozgatók, technológiák, az infrastruktúra, a politikai szerkezet, az információ áramlás, az érték formálás. Ezek közül a tényezők közül az iskolai és családi programokban a pszichológiai mozgatókra, az információ áramlásra (média), és az érték formálásra kell a hangsúlyt helyezni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább értékek választása.

Az érték formálásában fontos szempont lehet:

·         az élet minőségének előtérbe helyezése az élet anyagi tényezőivel szemben,

·         a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése,

·         az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása,

·         a természeti források védelme.

Kérdésként és dilemmaként fogalmazódik meg, hogyan kapcsolható a fenntartható fogyasztásra nevelés az iskolai programokhoz és tantervekhez?

·         A mai, magyar iskolai gyakorlatban, ha találkozunk is a környezetvédelmi és fenntarthatósági kérdésekkel, az legtöbbször az iskolai élet perifériáján marad, tisztelet a kivételnek.

·         Nem valószínű, hogy akkor járunk jobban, ha az amúgy is zsúfolt iskolai tantervbe ugyanabból a hagyományos oktatásból még többet belepréselünk, hanem akkor, ha bizonyos készségek fejlesztésével próbálunk a fenntarthatóság és a fenntartható fogyasztás területén is hatékonyabbak lenni. Ilyen készségek: a kritikus gondolkodás, az önálló gondolkodás, a médiaelemzés, az egyéni és csoportos döntéshozás és a probléma megoldás. A tanítás mai hagyományos gyakorlatának aspektusai inkább a meglévő szabályok keresésére és tiszteletben tartására nevelnek és nem a kritikus, független gondolkodásra.

Nem tételezhetjük fel, hogy a tudatosság növekedése automatikusan a viselkedésminták változását idézi majd elő. Gyakran tapasztalhatjuk, hogy az emberek (gyerekek) tudják, mi lenne jó a környezet számára, azt is tudják, valamit tenniük kellene az ügy érdekében, de általában nem tudják megfelelő módon megváltoztatni életstílusukat.

 

A fenntartható fogyasztásra nevelés alapjai

A téma iskolai feldolgozásánál a reklám®fogyasztás®hulladék alapvető összefüggéseit szem előtt tartva és ezeknek környezeti hatásait is említve kell megtalálnunk a lehetőségeket a fenntarthatóság gondolatának megértetésére.

A kisiskolás korosztály értelmileg elég érett a következő alapvető tények megismeréséhez:

·         mindennapi életvitelünkhöz javakra van szükségünk, melyeket meg kell termelnünk és vásárolnunk,

·         majd minden, amit megveszünk egyszer hulladékká lesz (mert elhasználódik, tönkremegy, ódivatúvá válik, vagy mert egyszer használatosra készítették,

·         és fordítva is: majd minden, amit szemétbe dobunk, azt valaha megvettük vagy megvetettük. [2]

A közoktatás kezdő szakasza,az óvoda sajátos módszereivel megalapozhatja, kialakíthatja az alapvető vásárlói szokásokat[3]. Ezek a vásárlói szokások játékban, önállóan, az életszituációkban szülői mintát átélve, követve, ellenőrizve működnek. Fejlesztésük meghatározó a későbbi életszakaszra.

A kisiskoláskorban számíthatunk az önállósuló fogyasztói megnyilvánulásokra: a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülésére.

Nem igazán találkozhatunk a jogismerettel, a jogérzékkel, és az értékrenddel.

 

A szülők és a közösségek bevonásának módszerei

A fogyasztói szokásalakítás programjának egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek bevonása és együttműködése az óvodai és az iskolai nevelési programmal. A program arra irányul, hogy a családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakuljon.

E kiemelt alapelv számos feladat megvalósítását követeli meg, melynek talán legkevésbé problematikus területe a pedagógusok megnyerése, bevonása. A fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülőknek kell a legfontosabb segítőinkké válni. Amennyiben rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással kapcsolatos házi feladatokat, kérünk a szülőktől segítséget, bizonyos idő után információkhoz juthatunk a családok fogyasztói szokásairól. Ismereteket gyűjthetünk a családok vásárlási szokásairól közvetlen beszélgetések, a gyerekek megfigyelései, kérdőíves felmérések révén is. Információink lehetővé teszik azt is, hogy a pedagógus, mint a család külső tagja, pozitív irányba alakítsa a felnőttek vásárlói magatartását, bízva a nevelés interaktív voltában.

 

Hasznos vásárlási tanácsok gyerekeknek és szülőknek

Válassz a tények és a fantázia világa között! Vajon igaz-e minden, amit látsz, hallasz és olvasol? Mi a helyzet, amikor már megvásároltad? Jobb dolog, ha vásárlás előtt mérlegelsz, gondolkodsz azon, hogy mi az, amire szükséged van, és mennyi a pénzed.

Mi van a dobozban? Olvass a sorok között! Sokszor a csomagolás, a dobozon lévő felirat elvonja a figyelmet a benne rejlő termékről. Lehet, hogy más a mérete, színe és nincs meg minden tartozéka, ami a dobozon látszik. A legjobb megkérni az eladót, mutassa be a dobozba rejtett árut.

Próbáld ki, amit megveszel! Gyűjts információt a kívánt termékről! Vásárláskor az összegyűjtött információk alapján tudsz tájékozódni, hogy a pénzedért a megfelelő minőséget kapod-e.

Tájékozódj arról, vásárlóként milyen jogaid vannak (választás, információ, kiszolgálás, garancia...)!

 

Tantervjavaslat a 4. osztályban

Ó

R

A

TÉMA

FOGAL­MAK

TEVÉ­KENY­SÉGEK

ESZ­KÖ­ZÖK

TÁRGYI

KONCENT­RÁCIÓ

MEG­JEGY­ZÉS

1.

Hol vásárolunk?

bolt,

ABC,

mini csemege,

be­vá­sár­ló­köz­pon­tok,

KÖZÉRT,

szuper­market

képek halma­zokba rendezése, külön­böző szem­pontok szerint a csoport­munka során

reklám­újságok, fotók különböző termékekről

Matematika

Környezet­ismeret

 

 

 

2.

Vizsgáljuk meg az árakat!

ár,

áru,

ár­le­szál­lí­tás,

termék

előzetes gyűjtőmunka után árulista készítése, egyes termékek változó áráról grafikon készítése 

reklám­újságok, füzet, írószer, vonalzó

Matematika

 


 



3.

Mit vásárol­ha­tunk a piacon?

alku,

ős­ter­melő,

keres­kedő

 

szituációs játék,

vers- feldolgozás

munkafüzet, néhány eszköz a játékhoz

Magyar

Ágh István:

Alku

Fog. Mf. 4. o. 12/4f

Apáczai TK.

1. sz. mellék-let

4.

Irány a piac!

alku,

ős­ter­me­lő,

keres­kedő,

pénz

vásárlás,

tanulmányi séta

feladat­lapok,

2. sz. melléklet

Környe­zet­ismeret

Környe-zetism. mf.

4. o.

Nemzeti TK.

 

5.

Mi határozza meg az árat?

minőség,

mennyi­ség,

kereslet,

kínálat,

alku,

ős­ter­me­lő,

keres­kedő

élmények, a csoportok be­szá­molója összeg­zés

a vásárolt termékek, feladat­lap,

füzet

Környezet-ismeret

Magyar

 

6.

Őszi turmix

recept,

árulista,

blokk,

szava­tosság

recept leírása, hozzávalók kigyűjtése, elkészítés, becslés, mérés

recept, a receptben leírt hozzávalók, blokk

Magyar, Kör­nyezet­is­meret, Ma­te­matika

 

7.

Mit kezdjünk a reklámmal?

reklám,

kereslet,

kínálat,

fogyasztás

„Activity” játék

 

„Activity” játék, rajzeszközök, termékek

Magyar, Rajz, Technika

 

8.

Mindent csomago­lunk?

csoma­golás,

cso­mago­ló­anya­gok,

újra­hasz­nosítás

beszélgetés, tanul­mányi séta

termékek, csomagoló-anyagok

 

 

9.

Mi van a dobozban?

Meddig ehető?

egész­séges táp­lál­ko­zás,

szava­tos­ság,

tartó­sítás,

színezék,

félkész-termék,

kész­termék

termékek csoportosítása megadott szempontok szerint

termékek, feladatlap a csoporto­sí­tás­hoz

 

Dr. Kalas György:

Fogyasztó­védelmi füzetkék sorozat: 3. 4.

10.

Vásárolunk!

/Társasjáték/

 

az eddig tanult fogalmak, rendsze-rezése.

Párban tár­sas­játék készítése, játék

rajz­esz­kö­zök, rajz­lapok bábuk, dobókocka, íróeszközök

Magyar, Rajz, Technika

A játék­szabályt fogalmazás órán meg tudjuk írni.

 

Feladatok, tevékenységek

 

A feladatok, játékok, tevékenységek ötletként szolgálhatnak iskolai, családi és közösségi feldolgozáshoz.

 

Áruismeret bővítésére, a piaci, gazdasági, társadalmi életben működő erők vizsgálatára

I.     Vásárlói séták

1.       Piaci séták:

a. feladatlapokkal, csoportokban a gyerekek különböző megfigyeléseket végeznek: mit árulnak mennyiért, hány helyen árulják, lehet-e alkudni, mennyit és milyen minőséget lehet vásárolni adott összegért, melyek a minőség legfőbb mutatói, milyen a csomagolás módja, a „mérés” mértékegysége, stb.

b.  interjú készítés a piac különböző szereplőivel.

2.       Bolti séták, megfigyelések:

·       vásárlási lehetőségek, áruválaszték, árak, a kiszolgálás módjai: egy kis boltban, egy nagyobb ABC-ben, egy bevásárló központban,

·       hol vásároljuk a különböző áruféleségeket - élelmiszerek, ruhafélék, papírfélék stb.

A különböző áruféleségekből mennyit tudunk venni adott összegért, becslés összehasonlítása a valósággal.

 

Irány a piac 
foglalkozásterv

Téma: áruismeret

Kiknek szól: 7-10 éves gyerekek

Cél: bővüljön a gyerekek áruismerete, ismerjék meg az összefüggéseket a mennyiség, a minőség és az ár között. Ismerkedjenek a piaci viszonyokkal és viselkedési formákkal.

Előzetes tudás: alku, termék, termelő, kereskedő fogalmak.

Időkeret: 2x45 perc

Foglalkozás menete:

A gyerekek megfigyeléseit feladatlapok (2. sz. melléklet) irányítják.

Az egyik csapat főleg megfigyelési feladatot kap, különböző csoportokban dolgozhatnak: sárgarépa, alma, paprika csoport és a nevüknek megfelelő terményekről kell információkat gyűjteniük.

A másik csapat főleg riport készítési feladatokat kap.

-          Érdeklődj néhány vevőtől miért jött a piacra, gyakran jár-e ide, szeret-e piacon vásárolni vagy inkább boltba jár?

-          Készíts riportot eladókkal:

Rendszeresen jár-e ide árulni, miért a mai napon jött, elviszi-e máshová is az áruját, mennyi termett idén az adott áruból, őstermelő-e, van-e még otthon eladni való terménye, hogy dönti el, mennyiért adja az áruját, mennyi haszna van egy kiló eladásából?

Munkaforma: páros vagy kiscsoportos

Eszközök, anyagok: feladatlapok, íróeszközök, pénz a vásárláshoz

Mellékletek: 2. sz. melléklet (Feladatlap 2-3. osztályosoknak)

 

II.   Osztálytermi feldolgozások a vásárlás körében:

1.       Az árak folyamatos megfigyelése, az újságban megjelenő piaci árak kigyűjtésével.

2.       Egy adott összeg meghatározása (pl. névnapi ajándékozásra), annak megtervezése, mit tudunk belőle ajándékba venni, majd annak bolti sétán történő kiválasztása. Összehasonlítjuk a tervezettet a valósággal.

3.       Szimulációs játék, esettanulmány.

·         Szerepjáték a vevő, eladó szerepének bemutatására, fogalmának meg­be­szélésére.

·         Az alku eljátszása.

·         Különböző vásárlói attitűdök bemutatása.

·         Illemszabályok bemutatása.

·         Termények játékos felismerése (tapintás, szaglás ízlelés).

·         Áruféleségek kitalálása (szólánc, memória játékok, kirakós játék stb).

·         Egy termény kiválasztása, és annak összegyűjtése, hányféle termék található, amit abból készítettek. Hányfélét lehet kapni abból a termékből, mitől függ az ára, kóstolóval egybekötött íz-ár összehasonlítás.

·         Szerep- és szituációs játék, ahol vásárlást gyakorlunk különböző boltokban: élelmiszer-, ruházati-, papír- és játékboltban. Figyelünk a helyes viselkedési formákra. Megbeszéljük, hogyan kérdezzünk határozott elképzelés esetén, ill. nézelődés esetén. Mit szabad megérinteni, megfogni az üzletben és mit nem.

·         Mit tehetünk, ha a megvásárolt áru hibás, hogyan reklamáljunk?

4. Készítsünk játékot ajándékozási céllal, próbáljuk ki, hogyan könnyebb és gyorsabb az elkészítés, ha munkamegosztásban, vagy ha egyénileg dolgozunk.

 

Ezzel a feladat csokorral a gyerekek áruismeretének bővítését, a jellegzetes vásárlói szokásokat, a vásárlói illemszabályok gyakorlását, a különböző piaci tényezők megismerését, a vásárlás érzelmi oldalának fejlesztését kívánjuk elősegíteni.

Megjegyezzük, hogy a vásárlás lényege maga a vásárlás, tehát csak osztálytermi feldolgozásban nem oldható meg. Ez felveti azt a kérdést, hogy valamilyen módon biztosítani kell a gyerekek vásárlásához az anyagi hátteret. Ezt osztálypénz felhasználásával vagy szülői segítséggel vagy más forrásból (papírgyűjtés, üvegvisszaváltás stb.) szükséges biztosítani.

A következő feladatokat is adhatjuk:

·         Gyűjts olyan dolgokat, amelyeket nem tudunk megvásárolni, bármennyi pénzünk is van!

·         Gyűjts olyan dolgokat, amelyek nem fogynak el azzal, ha én használom és más is fel tudja használni!

Az ilyen jellegű feladatokkal főleg a gyerekek és közösségek társas viszonyait fejleszthetjük.

 

A reklám feldolgozásával kapcsolatos iskolai tevékenységek

 

A reklám feldolgozásánál alapvetően a reklámok céljának tettenérésére törekszünk.

I.                    „Ne higgy a szemednek” játék.

Az optikai csalódások témaköréhez kapcsolódó különböző játékos feladatok (szín, forma, nagyság) eljátszása, ilyen feladatok készítése. (Lásd: Gratzer József: Szórakozás Időtöltés Cseles Csalafintaságok, Széchenyi Nyomda Kft., Győr 1996.)

II.                 Reklámok megfigyelése, gyűjtése

1.       A reklám gazdasági funkciójának megfigyelése: mi mindent akarnak nekünk eladni a reklám segítségével. Gyűjtsünk áruféleségeket a reklámokból!

2.       Hogyan akarják eladni nekünk a különböző áruféleségeket, hogyan hat a reklám?

·         Gyűjtsünk példákat arra, kik a szereplői a reklámfilmeknek!

·         Gyűjtsünk példákat a következő motivációs elemekre: újdonság, társított jellemzők (érzékszervi tulajdonságok, megszemélyesítések, a tárgy külön­legességei stb.), érzelmi hatáskeltés, garanciák, természetesség, gondviselés-gondoskodás, konformizmus stb. Adhatunk egy.egy szempontot a gyerekeknek megfigyelésre vagy bizonyos, adott reklámokat a felsorolt elemek szerinti vizsgálatra.

3.       Készítsünk reklámot.

·         Utánozzuk a különböző szlogeneket, mozdulatokat!

·         Találjunk ki magunknak egy teljesen haszontalan terméket, nevezzük el valaminek. Versenyezzünk, melyik csoport tudja legjobban „eladni” a reklámozott terméket!

·         Csoportmunka reklámok kitalálására, amelyeket eljátszunk, elmutogatunk.

·         Készítsünk reklámot, plakátot valamilyen számunkra fontos dolog rek­lámozására.

·         Fogalmazzunk meg fogyasztói tanácsokat a reklámokkal kapcsolatban! 

 

Reklám Activity    
foglalkozásterv

Téma: a reklámok szerepe

Kiknek szól: 7-10 éves gyerekek

Cél: a gyerekek fedezzék fel a reklám-fogyasztás-hulladék fogalmak összefüggését, a reklám szerepét a termékek minden áron való eladásában

Előzetes tudás: -

Időkeret: 45 perc

Foglalkozás menete:

Megfigyelések, gyűjtések a reklámszövegek és a termékek tulajdonságainak összehasonlítására.

A játékot az Activity játékhoz hasonlóan játszhatjuk.

A kártyákon különböző termékek neve szerepel.

Rajzzal vagy szóbeli körülírással ( itt lehetett használni a áru ismert szlogenjét, a termék neve nélkül vagy dúdolni a reklámzenét) vagy mutogatással kell bemutatni a terméket.

Kártyákat készíthetünk teljesen haszontalan vagy számunkra fontos dolgok reklámozásához.

A kártyákat a gyerekek készíthetik az általuk behozott üres csomagolóanyagokból.

A mókás feladatok után meg lehet beszélni, hogy  mi a reklám célja, milyen módszerekkel dolgozik, és hogy mi a gyerekek tapasztalata a reklámok igazmondásaival kapcsolatban.

Munkaforma: páros, kiscsoportos vagy osztályszintű

Eszközök, anyagok: a játékhoz egy nagy karton dobozból TV készüléket készíthetünk, kartonlap, íróeszközök

Mellékletek:

 

A hulladék témakörének feldolgozásához használható tevékenységek

 

I.                    A csomagolóanyagok problémájához kapcsolódó feladatok:

1.       Figyeljük meg, hogyan csomagolnak a piacon és a boltban! Van-e különbség az árban?

2.       Figyeljük meg, valamely termék (radír, toll, játék stb.) hányféle csomagolásban kapható! Hasonlítsuk össze az árukat és minőségüket!

3.       Mi célt szolgál a csomagolás?

4.       Hasonlítsuk össze a termék és a csomagolóanyag mennyiségét (térfogat, súly stb.)!

 

II.                 A hulladékok sorsa, fajtái

1.       Válogassunk szét különböző hulladékokat anyaguk fajtái szerint.

2.       Készítsünk komposzt ládát az iskolaudvaron.

3.       Szeméttelep látogatás.

4.       Hogyan tudnánk bizonyos hulladékokat hasznosítani – ötletbörze.

 

A takarékossággal kapcsolatos feladatok, tevékenységek

 

1.       Ötletbörze: hogyan tudunk anyaggal és energiával takarékoskodni otthon és az iskolában.

2.       Táskavizit: vizsgáljunk meg egy iskolatáskát, milyen fölösleges tárgyaink vannak.

3.       Energia-leső otthon és az iskolában. Terepszemle, hol vész el energia, hol használunk fölöslegesen energiát, hogyan lehetünk takarékosabbak.

4.       Hogyan közlekedünk, energiatakarékos-e?

5.       Hogyan vesszük meg az üdítőitalunkat? Számoljuk ki mennyibe kerül egy liter azonos fajtájú üdítő különböző csomagolásban!

6.       Üdítő üdítő-e a víz? Miért jó? Miért hasznos? Hogyan lehetne a vízivást divatba hozni?

7.       Játsszuk el az energiaelosztás igazságtalanságát! (Öt liter üdítőt úgy osszunk ki a gyerekek között, hogy minden negyedik gyerek pohárral kap a többiek kávéskanállal).

8.       Készítsünk vízórát a csöpögő csaphoz, számoljuk ki mennyi víz vész el egy óra, egy nap, egy hónap alatt.

 

A fogyasztás és egészség témakörének tevékenységei

1.       Különböző ételek közül válogassuk ki az egészségeseket, amelyiket szeretünk és amelyiket nem - hólabda játék (akinek a labdát dobjuk, mond egy olyan ételt, ami még nem hangzott el), vagy memória játék.

2.       A piacon vásárolt gyümölcsökből, zöldségekből készítsünk salátát, uzsonna kiegészítőt.

3.       Iskolában már foglalkozhatunk a különböző élelmiszerekben található színezékekkel, állagjavítókkal. Az E-számok rejtélye.

4.       Táskavizit, van-e táskánkban egészségre káros anyag, vagy káros anyagot tartalmazó tárgy.

 

Vásárlói szokások  
foglalkozásterv

Téma: vásárlói szokások.

Kiknek szól: 8-10 éves gyerekek

Cél: fejlődjön a tanulók fenntartható fogyasztói magatartása

Előzetes tudás: a program során megismert valamennyi fogalom, viselkedési forma

Időkeret: 2x45 perc

Foglalkozás menete:

 A gyerekek  ismereteiket társasjáték készítésével zárhatják, csoportonként készítenek egy társas­játékot, akol ők fogalmazzák meg a kártyákat az akadálymezők teljesítéséhez. Ezeken a kártyákon megfogalmazódnak a programban szerzett ismereteik, ill. a magatartási formákat és szokásokat a büntetés és a jutalmazás mértékével értékelhetik is.

Rajzolják meg a társasjáték alapját és 16 db kártyára írjanak akadályokat.

Munkaforma: páros vagy kiscsoportos

Eszközök, anyagok: kartonlapok, rajzeszközök, olló, bábuk és dobó kocka a játékhoz

Mellékletek: -

 

A fenti tevékenységek ötletként szolgálhatnak a fenntartható fogyasztás iskolai, családi, közösségi feldolgozását elkezdők vagy tudatosan tevők számára. A feldolgozás természetesen mindig helyi jellegű és az adott körülmények és feltételek sokban befolyásolják.

A feladatokkal a gyermekek és családok fogalmi ismeretein túl, fogyasztói attitűdjei és nem utolsó sorban társas kapcsolatai is fejleszthetők.

 

1. számú melléklet

Ágh István: Alku

 

-       Mennyiért adja rossz lovát?

-       Ötezerért legalább.

-       Mutassa lova rossz fogát!
Nem ér ez ötezret, hallja-e!

-       Nem adom alább!

-       A szája vén sütőlapát.

Vékony a lába, mint a nád.

-       A csudát! Hajlik a lába, mint a nád.

-   Négyezer-ötszáz , hallja-e?

-       Négyezer-nyolcszáz legalább!

-       Ilyen soványt? Kiböki a csont az oldalát!

-   Négyezer-hatszáz, hallja-e?

-       Négyezer-hétszáz, nem adom alább!

-       Itt a kezem, nem disznóláb,
négyezer-hatszázötvenöttel jól járt,
s fizeti az áldomást!

-       A csudát! Fizesse kend legalább!

 

2. számú melléklet

FELADATLAP 2-3. osztályosoknak

ALMA CSOPORT

 

1.       Séta közben számold meg, hány helyen árulnak almát! Írd is le!

......................................................................................................................................

2.       Kérdezd meg 6 helyen, mennyiért árulják az almát! Írd le az árakat!

1………………….        2…………………..        3…………………….

4………………….        5………………….         6…………………….

3.       Figyeld meg, és írd le,                            
milyen a legolcsóbb alma:                       a legdrágább alma:

Színe:..................................................           Színe:......................................

Formája:..............................................           Formája:..................................

Külseje:...............................................           Külseje:...................................

4.       „Miben” mérik az almát (kg, db)? Kérdezd meg 3-4 helyen és írd le!

......................................................................................................................................

5.       Miben tárolják az almát? Figyeld meg, és írd le!

......................................................................................................................................

6.       Kérdezd meg 4-5 helyen, mibe csomagolják az almát!

......................................................................................................................................

7.       Sorolj fel még 5-6 gyümölcsöt, amit a piacon árulnak!

......................................................................................................................................

8.       Ha 300 Ft-od van, mennyi almát tudsz vásárolni?

......................................................................................................................................

9.       Anya az ebédhez almás lepényt szeretne sütni. A piacra megy vásárolni. A következő listán karikázd be, amit a piacon meg tud hozzá vásárolni!

alma      cukor      fahéj      mazsola      citrom      liszt      vaj      porcukor      tojás

10.   Számold ki, mennyi a különbség a legolcsóbb és a legdrágább alma között!

.......................................................................................................................................

 

Irodalom

Ariés, Paul: A Mc Donald’s gyermekei. L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2000.

Elkington, John - Hailes, Julia - Hill, Douglas: Fiatal Környezetbarát vásárlók útmutatója. fordítás, http://www.kia.hu/konyvtar [2001.05.04.]

Gentischer Péter - Hartman Mátyás - Kalas György - Tarnik Csilla: A lakossági fogyasztási szokások változásának összefüggése a hulladékgazdálkodással. Zöld belépő, 20.sz., MTA, Budapest. 1997.

Hammer Ferenc - Dessewffy Tibor: A fogyasztás kísérlete,
http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/szocio/fogyaszt/fogyaszt.htm [2001.03.14.]

Jogszabályismeret. A környezettudatos fogyasztói magatartás kialakítását segítő kiadványhoz. 1999.

Kalas György: Asszonyom! Adja kölcsön a fejét egy hétre! Környezet és fejlődés sorozat. Ökológiai Stúdió Alapítvány, Győr, 1996.

Kalas György: Az élelmiszerek adalékanyagai. Az E-számok rejtélye. Fogyasztóvédelmi füzetek, Ökológiai Stúdió, Győr 1999.

Kalas György (szerk.): Kalas, kontra Coca–Cola. Ökológiai Stúdió Alapítvány, Győr, 1995.

Kalas György: Reklám-fogyasztás-hulladék környezeti hatásai. In: Alternatív környezetismeret. Kecskemét, 1994.

A fogyasztói szokásalakítások 6-10 éveseknél, Kecskeméti T.F. - Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület, Kecskemét, 1996.

Müller, Melissa: Az áruvilág kicsi királyai. Gyerekek a reklámok világában. Geomédia Szakkönyvek, Budapest, 2001.

Oktatással és tanulással a fenntartható fogyasztásért. Zárójelentés. CERI, Párizs, 1998.

Robinson, Jeffrey: Manipulátorok. Vásárló leszel, ha tetszik, ha nem. Athenaeum 2000 Kiadó, Budapest, 2001.

Segédanyag a HULLADÉK téma oktatásához. http://www.kukabuvar.hu [2001.05.30.]

Szonda Ipsos: Vásárlási szokások. http://www.szondaipsos.hu/kutatas/vasarlo [2001.06.01.]

 



[1] Report of the Symposium on Sustainable Consumption, Norvegian Ministry of the Enviroment, Oslo, 1994

[2] Kalas György: Reklám-fogyasztás-hulladék környezeti hatásai, Alternatív környezetismeret jegyzet Kecskemét, 1994.

[3] A tudatos vásárlói magatartás tartalmi jegyei: jogismeret, jogérzék, felelősségvállalás, kockázatvállalás, döntéskészség, áruismeret, szolgáltatásismeret, értékrend, vállalkozásismeret. A kialakuló tartalmi jegyek színvonalát jelentősen befolyásolják a környezeti tényezők, a szociális minták, és a tanult ismeretek.

 


Az anyag letöltése Word formátumbanVissza a címoldalra