Mosás 1

Téma: mérés, tervezés, megismerési módszerek alapozása, közvetlen környezet megfigyelése

Kiknek szól: ált. iskola 3. - 4. osztály

Cél: a tanulók

• legyenek kíváncsiak a mindennapi dolgokra, a mosás múltjára és jelenére,

• legyenek képesek a tanult mértékegység (l) használatára,

• tudjanak többféle forrást találni adatok felkutatására

• legyenek képesek a közösség feladatait egyéni képességeknek megfelelően megosztani

• ismerjék fel a jövőbeli tevékenység összetevőit, tegyenek kezdeti lépéseket a tervezés terén

• legyenek képesek egymást meghallgatni, egymásra odafigyelni

Előzetes tudás: liter átváltás; összeadás, szorzás ezresek körében; a mosógép; poszter, képregény ismerete

Időkeret: 45 perc

Foglalkozás menete

1. Egy mosással kapcsolatos élmény elmesélése (pl. amikor úszott a fürdőszoba...)

2. Hogyan tudhatnánk meg többet és többet arról, hogyan mosunk otthon?
   Kérdésgyűjtés- az egész osztály közösen, táblára és füzetbe is írjuk.

3. Hogyan lehetne megmérni, hogy mennyi vizet használ a mosógép egy mosáskor
   Közös gondolkodás, a válaszok megvitatása kivitelezhetőség szempontjából. (Ha automata: vízóra; ruha mérése szárazon, vizesen, a
   kifolyó víz mérése...  ha nem automata...) Mérési terv készítés közösen

4. Hogyan lehetne kiszámolni, hogy az osztályunkba járó gyerekek családjai mennyi vizet, mosóport használnak egy héten, egy évbe
   mosásra? Mennyibe kerül ez a családnak? Közös gondolkodás

5. Hogyan tudhatnánk meg, hogyan mostak régen az emberek? (könyvből, nagymamától, szomszéd nénitől...)

6. A következő foglalkozás előkészítése, feladatok vállalása:

• Az összegyűjtött kérdések (2.) segítségével mindenki tájékozódjon otthon, hogy náluk hogyan mosnak
  A következő feladatokat egyénileg és csoportosan is lehet vállalni. A vállalható feladatok a táblán, értelmezik, majd elosztják.

• Egy mosás vízfelhasználásának mérése, az osztály (családok) - fogyasztás kiszámolása, poszterkészítés

• Hogyan mostak régen? Kutatás és fogalmazásírás, kép-, eszköz-gyűjtés

• Hogyan mosott Jolánka néni? Óriásképregény-készítés csomagolópapírra az 1. számú melléklet segítségével

• Hogyan kell kézzel mosni? Babaruha mosási bemutatóra felkészülés, szükséges anyagok, tárgyak összegyűjtése

• Babaruha sulykoló, mángorló faragás a régi tárgyak alapján

Munkaforma

Beszélgetés, vita, közös-, egyéni- és csoportos tervkészítés, feladatelosztás, csoportalakítás

Eszközök, anyagok

A gyerekek füzetei, tábla, kréta, csomagolópapír, vállalható feladatok kiírása, filctoll, az 1.sz. melléklet másolatai, hulladék faanyag, súlykolófa, mángorló

Mosás 2

Téma

Mérés, a változás megfigyelése, környezetszennyezés, felelős környezeti magatartás

Kiknek szól

Ált. iskola 3. - 4. Osztály

Cél

A tanulók

• Legyenek képesek a változás észlelésére, a múlt és a jelen összehasonlítására

• Ismerjék a kézi és gépi mosás lépéseit

• Tudjanak rendszerben gondolkodni, ok-okozati összefüggéseket felfedezni, ismerjék az egyes lépések környezeti hatását

• Lássák be, hogy a környezet szennyezése rajtuk is múlik

• Legyenek képesek környezetjobbító cselekvéseket megfogalmazni

• Legyenek képesek a csoportmunkát reálisan értékelni

Előzetes tudás

Liter átváltás, összeadás, szorzás ezresek körében, a csoportmunka szabályainak ismerete

Időkeret

2x45 perc

Foglalkozás menete

1. Hogyan mostak régen? Kutatási beszámoló

2. Hogyan mosott Jolánka néni? Óriásképregény bemutató

3. A fafaragások megcsodálása

4. Babaruhamosás bemutató, a mosás lépéseinek rögzítése a füzetben

5. Mosás vízfelhasználásának mérése, osztályfogyasztás - poszterbemutató

6. Beszélgetés a felkészülés folyamatáról, élményekről - a bemutatók születéséről, értékelés, kiegészítés

7. Hogyan mosunk otthon? Beszélgetés a kérdésekre kapott válaszok alapján

8. A régi és a mai mosás összehasonlítása (technológia, idő, anyagok...) Szennyezzük-e a környezetet, amikor mosunk? Hogyan? (szennyvíz,
    energia, mosóporgyártás...) Az egyes szennyezések hatása a jövőnkre? - beszélgetés, rajzkészítés a füzetbe

9. Milyen tanácsokat adjunk anyának, hogy a környezetet jobban kímélve tudjon mosni? - csoportmunka, beszámolók, kiegészítések

Munkaforma

Egyéni és csoportos beszámolók, beszélgetés, rajzkészítés egyénileg, csoportmunka

Eszközök, anyagok

Az elkészült poszterek, képregény, a mosás régi és új kellékei, füzetek, tábla, kréta, rajzeszközök. A babaruha mosás kellékeiről a gyerekek gondoskodnak.

Bioszféra 3

Korosztály: 12 év fölött; Időtartam: 90 perc; Létszám: 15-30; Eszközigény: csomagolópapír, írószer; Szükséges ismeretek: ökológiai alapfogalmak

Bevezetés (Ezt szóban is ismertetheti a játékvezető, de kiosztható írásban is.)

Amerikai kutatók - óriási anyagi támogatással - megpróbálták modellezni a Földet mint rendszert. Azt akarták kipróbálni, hogy egy hermetikusan lezárt, óriási üvegbúra alatt összeállítható-e egy olyan, talajból, vízből, növényekből, állatokból, levegőből álló rendszer, amely egyensúlyban tartja önmagát. Ez az üvegbúra-világ tehát tulajdonképpen a Földi élet kicsinyített mása lett volna - ezért is nevezték el Bioszféra 2-nek. Önként jelentkező kutatók azt vállalták, hogy két évre beköltöznek a búra alá, s onnan csak rádión keresztül tartják a kapcsolatot a külvilággal. Fontos szempont volt, hogy kívülről semmi se jusson be (kivéve persze az üvegen áthatoló napfényt!), és bentről se lehessen kifelé eltávolítani nem-kellő anyagokat.

A kísérlet kudarcot vallott. Már néhány hét múlva be kellett avatkozni kívülről, mert a belső levegő ijesztő tempóban romlani kezdett. Úgy látszik, valamit nem  terveztek bele a rendszerbe, ami pedig a levegő tisztasága szempontjából fontos lett volna. Aztán, később, kénytelen-kelletlen félbeszakították a kísérletet, mert pusztultak a növények, pusztultak a bent lévő állatok. A Föld mint élő rendszer - ezek szerint - még annál is összetettebb, komplexebb, mint ahogyan azt ezek a tudósok gondolták.

Feladat

Tervezzétek meg a Bioszféra 3-at! Rajzoljátok le egy nagy csomagolópapírra az üvegbúrát (vagy mást), rajzoljátok vagy írjátok bele, hogy mit (milyen élettelen és élő anyagot) vinnétek be a búrába, s magyarázzátok is el a rajzon rövid utalásokkal, hogy minek mi lenne a szerepe, működése. Ne feledkezzetek meg a különböző elemek és anyagok körforgásáról, az élőlények egymással való sokféle kapcsolatáról, a víz és a levegő tisztaságáról, a szükséges oxigénről, az energia-áramlásról stb.

Javasoljuk, hogy először készítsetek kis vázlatokat a rendszer egyes kisebb részleteiről, s csak utána rakjátok össze az egészet.

Munkátokhoz egy óra áll rendelkezésetekre. Utána minden csoport kirakja a falra a saját Bioszféra-3 tervét, majd megbeszéljük: melyikben mi jó, s mi az, ami esetleg hiányzik.

Victor András

Miért pusztultak ki a dinoszauruszok?

Korosztály: 12 év fölött; Időtartam: 60 perc; Létszám: 15-30; Eszközigény: csomagolópapír, írószer; Szükséges ismeretek: biológiai alapfogalmak

Bevezetés

Ma már az állatvilágnak talán leghíresebb csoportját alkotják a "dínók". Mindenki tud róluk, minden gyerek érdeklődik utánuk. Pedig néhány százezer évvel ezelőtt teljesen kipusztultak a Föld színéről; csak a nyomaikat hagyták itt. Tudjuk róluk, hogy (többnyire) nagytermetűek voltak, volt köztük "békés" növényevő is, "félelmetes" ragadozó is, némelyikük repülni is tudott, más a vízben úszott, mint ma a halak. Szóval: nagyon sokfélék voltak. Egy közös vonásuk azonban van, s ez pedig az, hogy a földtörténet egy meghatározott korszakában viszonylag rövid idő alatt maradéktalanul kipusztultak.

Máig is megfejtetlen rejtély, hogy mi okozta ezt a gyors, a földtörténet évmilliókban számoló skáláján szinte pillanatok alatt való eltűnést. Vannak, akik természeti katasztrófával próbálják magyarázni (pl. tűzhányó-kitörés, ismeretlen égitesttel való pusztító erejű ütközés, a Nap átmeneti megváltozása stb.). Mások inkább valami lassú, fokozatos változásnak egy bizonyos határon való túllépésében keresik a megoldást (pl. lassú melegedés vagy éppen lehűlés, a légkör fokozatos megváltozása stb.)

Feladat

Fejtsétek meg (a magatok módján) a rejtélyt! Adjatok egy ezeregyedik magyarázatot a "dínók" kipusztulására. Bármilyen magyarázat elfogadható, ha kellően megindokoljátok.

Nagyon fontos, hogy az indoklás lépésről lépésre haladjon. Pl. (egy egészen másfajta témát választva mintapéldának) így:

Azért késtem el az iskolából, mert

• tegnap este el kellett mennem a rokonaimhoz születésnapi köszöntésre,

• ezért későn mentem haza,

• ezért már nem akartam bemenni a nappaliba, hogy onnan elhozzam a táskámat,

• ezért csak emlékezetemre hagyatkozva állítottam be a vekkert 7 óra 20-ra.

• Ez rendben is lett volna, de sajnos valamiért nem járt a villamos,

• ezért kénytelen voltam ... stb.

A feladat elvégzésére fél óra áll rendelkezésetekre. Válaszotokat írjátok - sőt, ha lehet, még rajzoljátok is - le, majd tegyétek ki a többieké mellé a falra.

Előre beszéljétek meg, hogy milyen módon próbáljátok majd elfogadtatni a többiekkel, hogy a ti magyarázatotok a legjobb.  Ez lehet egy szóvivő "tudományos előadása", lehet "színi előadás", lehet pantomim vagy amit csak akartok, de erre legfeljebb 5 percetek van.

Victor András

Dínó kereszttanterv

Milyen érdekes lenne egy dínó téma hetet rendezni az iskolánkban, az osztályunkban! Egy igazi kereszttantervet kipróbálni, hogy majd máskor is kedvünk legyen hozzá!

1. Úgy kezdeném, hogy összeülnék a kollégáimmal, akik az osztályomban tanítanak és belelkesíteném őket, hogy csináljunk dínó hetet! Megfogalmaznánk a célokat.

2. Megtartanánk az ötletbörzét - ez lesz a kereszttanterv alapja. Végignéznénk az összes tantárgyat, melyik keretében mit lehetne a témához
    rendelni.

3. Az ötleteinket összevetjük a tantervünkkel, kipipáljuk azokat a tantervi követelményeket, amelyeket így sikerül teljesíteni.

4. Elkészítjük a foglalkozásterveinket.

5. Belelkesítjük a gyerekeket! Kezd az osztályunk dínóvilággá alakulni a falakon és a fejekben egyaránt!

6. Előkészítünk, irányítunk, lebonyolítunk, segítünk, nevetünk meg megint nevetünk, okosodunk, dícsérünk,.... értékelünk.

7. A jól sikerült munka elégedettséggel tölt el bennünket és az agyunk már egy új ötleten jár. Pl: Pitypanghét.
   Az ötletek összegyűjtésénél, jó ha azonnal felírjuk őket, ráérünk később eldönteni, hogy használható vagy nem!

Például így:

Tantárgy

Dínó téma ötletek

Tantervi megfelelés

matematika

Egyes dínófajták, nyakuk hossza (lábban, átszámolása) méterben, összehasonlítása az osztályunk méreteivel pl.: 20-30 láb hosszú nyak.
pl.: 30 tonna testsúly átváltása. Mennyi az osztályunk összsúlya, méretkezés, összeadás? Hány osztály kellene, hogy egy dínót kiegyensúlyozzon egy libikókán?

szabvány mértékegységek és átváltásuk (4. o.)

technika

Dínó építészet. Milyen a dínó tartószerkezete?
Mitől állnak házaink, hídjaink? Boltív építés kockacukorból, fakockából.

építés, modellépítés, építmények konstruálása (4. o.)

Bia

Erdei iskola télen

1. Figyeld meg a téli erdőt! Milyen különbségeket láthatunk, illetve miben különbözik a téli erdő a többi évszaktól? (lombhullatók - kopaszok ;
    fenyők - zöldek)

2. Keressünk különböző fenyőfajtákat! (luc, erdei, fekete, vörösfenyő) A különbségek a tűk állása, hosszúsága alapján láthatóak és a
    termésükről
   ● lucfenyő: "karácsonyfa" - rövid tűk, egymással szemben állnak, merevek, sötét zöldek. Toboz virágzatuk 18 cm-re is megnő
   ● erdeifenyő: 35-40 m magasra is megnő, tűlevelei 3,7 cm hosszúak, párosával állnak. A termés virágzatok az első évben zöldek, csak a
     második évben érnek be és sárgásbarnás lesz a színük.
   ● vörösfenyő: lombhullató, lombvesztetten is gyönyörű az ágazata. (tavasztól őszig csomókban állnak a tűlevelek a lecsüngő hajtásokon)
   ● feketefenyő: tűi párosával állnak, kérge sötét, a tobozok hosszúkásak.

3. Kik laknak az erdőben? Ilyenkor a hótakarón rengeteg lábnyom található. Lerajzolhatjuk és a határozókönyvek segítségével azonosíthatjuk
    őket. (Nyomozás játék.)

4. A lombhullató erdőben messzire el lehet látni. Keressünk fészkeket, odúkat, élőlények maradandó nyomait, pl.: mókus rágta tobozt,
    bagolyköpetet.

5. Határozzuk meg az uralkodó fafajokat. (Törzsük színezete alapján)

6. Miért jó a sűrű erdő? (Egyenes a fák törzse, kevés az oldalhajtás - jó faanyag - bútorgyártás.)

7. Milyen az erdő erdész szemmel? (elegyes erdő - aljnövényzet kevés, jól belátható, beteg fák kiválogatása, jelölése, fakitermelés -
    erdőgazdálkodás)

8. Miről beszélgetnek a madarak? (Fajta meghatározás; Madárvendégek télen, honnan jöttek, hova mennek; Mese írása (vers, próza), el is
    lehet játszani)

9. Zúzmarás téli táj szépségei - rajz, vers, próza írása

10. A hóbanjárásra szinonim szavak gyűjtése. Pl.: Talpunk alatt recseg, szusszan, süpped, csúszik, törik, puhán betakar a hó. Télen nagyon jó kirándulni az erdőben, mert a levegő pollenmentes, így a légzőrendszerünket nem érheti semmilyen károsodás. Allergiás eredetű asztmásoknak is ajánlott a téli kirándulás, gyaloglás, túrázás.

Vollárné Marika Pécsről

Variációk hódra

A karácsonyi postával jött egy prospektus a WWF-től a hódok visszatelepítéséről. Erről jutott eszembe az alábbi feladat.

A WWF 1996-ban kezdte meg a hódok visszatelepítését a magyarországi ártéri erdőkbe.

Feladat: Magyarországon a XIX.sz. közepén figyelték meg az utolsó példányokat. A korabeli feljegyzéseken kívül milyen kultúrtörténeti bizonyítékai vannak a hód Kárpát-medencei jelenlétének? (Keress földrajzi neveket - atlasz alapján ; gyűjts vezetékneveket - pl.: telefonkönyvből)

Megoldás: Földrajzi nevek - Hódmezővásárhely, Hód-tavi csatorna, Hodász (Szabolcs), Hódoscsépány, Hódos (Románia)

Vezetéknevek - Hódas, Hodász, Hódos, Hódosi, Hodossy, Hódosy, Hódsági, Hodészi

Technikatörténet - hódfarkú cserép (miért hívják így?)

Étkezési kultúra - a hódfarok a középkorban ínyencségnek számított. Hogyan készítették el?"

Horváth Kinga Érdről

Erdőgazdálkodás

Adorján Rita erdei tanösvény-kalauzából:

Az erdészek a turistatérképtől jelentősen különböző, a gazdálkodás szempontjai szerint kialakított térképet használnak. Ezt üzemi térképnek nevezik

Az erdőrészlet néhány hektárnyi terület, amely termőhelyi adottságai és faállománya alapján egységes, ezért benne általában azonos erdészeti beavatkozást végeznek. Az erdőrészlet határa lehet út, völgy, vagy gerincvonal, nyiladék, de nyilvánvaló határvonal hiánya esetén a különböző erdőállományok határa is. A térképen az erdőrészlet határokat a jelmagyarázatban megadott vonalakkal jelölik. Az erdőben a határon álló fán mellmagasságban fehér színnel felfestett jellel jelölik ezt a területet.

A térképen számmal jelölt nagyobb egység az erdőtag, melynek kiterjedése 20-70 hektár. Az erdő területi rendjét, áttekinthetőségét szolgálja. Térképi jele: pontozott fekete vonal, a határfákon így jelölik:

Helység: a fán látható betű azt a helységet jelöli, amely határában az erdő található. Kirándulásod során nyiladékokon, nagyobb utak mentén határoszlopokat láthatsz. Számuk alapján azonosíthatod helyzetedet a térképen.

Nyiladéknak, vagy léniának nevezzük azt az egyenes térképi vonalat, mely ezeket az erdőrészleteket elválasztják egymástól. Az erdészeti térképen párhuzamos egyenesekkel és NY betűvel jelölik, a színes turistatérképen a nyiladékot, - léniát - fehér sávok jelölik. A valóságban a nyiladékban a fákat 6-9 m szélességben kivágják. Általában a magasvezetékek is nyiladékban haladnak.

Az erdőgazdálkodás során az erdő szerkezetét érintő különböző beavatkozásokat végeznek az erdészek. Ennek jelöléseit gyakran láthatjátok az erdőrészletek sarkán fatörzsekre felfestett "címkén".

Fejtsük meg a 2-es számmal jelölt fán lévő feliratot! A számok és betűk a következőket jelentik:

1996           fakitermelés éve;

NFGY        a betűk a fakitermelés módját mutatják;

K                a helység kezdőbetűje, amelyhez a terület tartozik;

73/C           az erdőtag, és az abba tartozó erdőrészlet jelölése.

Tehát: 1996-ban növedékfokozó gyérítést végeztek a Komlóhoz tartozó 73-as erdőtagon belül a "c" erdőrészletben!

     A Mecsekben tett kirándulásaid során többször találkozhatsz fára festett feliratokkal. Ezek a rövidítések a következő erdőgazdálkodási munkákat, fakitermeléseket jelölik:

• TI - tisztítást végeznek a fiatalosokban, hogy a megfelelő állományszerkezet kialakuljon, a lassan növő fafajokat a gyorsan növő cserjék és
  lágyszárúak ne nyomják el (tölgyes, bükkös állományban 15-30 éves kor között).

• TKGY - törzskiválasztó gyérítésnek nevezik azt a munkát, mellyel a gyenge, hibás törzseket eltávolítják, és tovább alakítják az
  állományszerkezetet (tölgyes, bükkös állományban 30-60 éves kor között).

• NFGY - a növedékfokozó gyérítés során az értékes fák gyarapodása érdekében kitermelik a gyengébb egyedeket (tölgyes, bükkös
  állományban 60-90 éves kor között).

• FVB - felújító vágás - bontás: idős erdők természetes felújításában az újulat (kis facsemeték) megjelenésének feltétele a megfelelő
  fényviszonyok kialakulása, ennek érdekében a zárt erdőt szellősebbé teszik, a talajt több fényhez juttatják a gyengébb koronájú és
  értéktelenebb fák kivágásával.

• FVV - felújító vágás, végvágás: a természetes felújítás utolsó fakitermelési művelete, amit akkor hajtanak végre az erdészek, amikor az erdő
  felújult (a területet csemeték sokasága borítja)

• TRV - tarvágás: az erdőrészlet összes fáját kivágják, majd azt követően csemetével, vagy makkvetéssel új erdőt ültetnek, azaz
       mesterségesen  felújítják.

Az utóbbi három fakitermelési mód a véghasználat, ami az érett faállomány rövidebb-hosszabb idő alatt történő fakitermelését jelenti, 90-120 éves korban.