KI SZÓL?

Szászné Heszlényi Judit feldolgozása

 

 

HÁTTÉR.

A madarak hangjai környezetünk szerves részét képezik. Általában egyértelműnek tekintjük meglétüket, de ha eltűnnének, hamar érzékelnénk hiányukat. A gyerekek jobban szeretik a madarakat látni és úgy felismerni azokat. Meg kell tanulniuk a hang alapján történő azonosítást is. A gyakorlat célja: néhány gyakori madárfaj hangjának megismertetése.

 

AJÁNLOTT KOROSZTÁLY ÉS CSOPORT NAGYSÁG, KÖRÜLMÉNYEK:

-        8 - 18 éves korosztályok számára, természetesen a nehézségi fokot korosztályok szerint kell megállapítani

-        Teremben játszható.

-        1-2 óra (lehet kevesebb, de több alkalommal, lehet egy foglalkozás anyaga. Versennyel egybekötve 1 tanítási óra alatt lebonyolítható.

 

KAPCSOLHATÓ SZAKTÁRGYI ANYAGOK:

-        Természetismeret

-        Környezetismeret: az erdő élete

-        Rendszertan: a madarak

-        Ökológia - az erdei életközösség

-        Szervezettan: a hangképzés

-        Etológia: az akusztikus kommunikáció, szexuális magatartás, territoriális viselkedés

 

ELŐKÉSZÜLETEK:

-        Madárképek összegyűjtése, a megfelelő hangokból kazetta összeállítása.

-        A madárképeket lássuk el sorszámokkal.

-        Készítsünk egy másik kazettát, ami más sorrendben szólaltatja meg a már bemutatott madarak hangját.

-        Szakanyag gyűjtése a madárhangokról, hangképzésről

-        A madarak hangjának jellemzéséről leírások (esetleg érdemes a gyerekekkel közösen elkészíteni).

 

ANYAGOK:

-        Madárképek, szövegek

-        Hangkazetta, magnó

-        Papír, írószerszám

 

TEVÉKENYSÉG, A JÁTÉK MENETE:

1.      Mutassuk meg a madár képét és játsszuk le a hangját: énekét, hívó hangját és a veszélyre figyelmeztető hangját.      Hallgassuk néhány percig az éneket. Mondjunk néhány fontos dolgot a madárról.

2.      Írjanak a diákok egy-egy szót, apró mondatot, ami kifejezi a madarak énekét.

3.      Mondjuk el a tudósok, ornitológusok által kitalált hangutánzó szavakat és kérdezzük meg a tanulókat, hogy élethűek-e? Ez arra fogja késztetni őket, hogy a második lejátszásnál jobban összpontosítsanak a hallott hangra.

4.      Osszuk a diákokat két csoportra! Mindegyik csapat kap egy-egy papírt és írószerszámot.

5.      Játsszuk le azt a kazettát, ahol új sorrendben szerepelnek a madárhangok! A csapatok írják le a madár nevét, akitől a hang származik.

6.      Ezután adjuk oda a csapatoknak a képeket! Párosítsák a megfelelő hangot a madár képének sorszámával!

A hangok csak akkor rögzülnek, ha ezt a gyakorlatot játékosan többször megismételjük. Például óra elején, bemelegítésként, vagy óra végén pihenésként. Így érhetjük csak el, hogy majd erdei séta közben is megismerjék a hangok tulajdonosait.

 

ÉRTÉKELÉS:

            Értékeljük a csapatok teljesítményét, és hirdessünk eredményt.

 

TOVÁBBLÉPÉS:

-        A legtöbb madárhang többé-kevésbe szabályos. Céljuk egyrészt a társak megkeresése és odahívása, másrészt a territórium kijelölése. Az egyéb madárhangok lehetnek még:

-         veszélyre figyelmeztetőek (rigó, ha macskát lát)

-         a család összetartása (az őszapó a sűrű erdőben)

-         az egyéni jellegzetességek (csérek kolóniájában)

-         Beszéljünk a gyerekekkel a madarak "beszédének" céljáról.

-         Miért énekelnek a madarak?

-         Melyik hang tűnik a legkellemesebbnek számunkra?

-         Mikor hallatják a hangjukat?

-        Hangutánzó szavak gyűjteménye: (ezek alapján felismerhetők a madárhangok)

Szárcsa : "kouk, kjuk,kat,  "

Széncinege:      tavasszal:: "Nyitni kék, nyitni kék…, ticső, ticső"

                        Télen: "Küncsics, küncsics…"

Csuszka: füttyent "Tjúli,.. csú, …pí…tylű, tylű, tylű,…..cir"

Ökörszem: kanárihoz hasonló "tik, tik, tik"

Erdei pinty: "czia, czia…" vagy "szib, szib, stb."

Citromsármány: " cze,cze,cze, cze, cze, cze, cziiii"

Tengelic énekel cvitt, vitt, vitt"

Süvöltő: süvölt, kellemes halk, dallamos a hangja: "pjű"

Zöldike: "tyű, tyű, tyű….dzöli, dzöli"

Szarka: cserreg "csúk-csúk"

Szajkó: minden hangot képes utánozni. "skrék, hié"

Csóka: "csó, csau, csiau, csjok, csjék"

Kakukk. "Ha, hú", kacag, fúj, "kuk, kuk, ku"

                        Csilpcsalp füzike: "csil, csal, csip, csup…."

                        Fülemüle: "Fid, fid, fid! Kr, kr, czi, czi, doridó, riridezit

Czi, czi, czi, lo, lo, lo, lyi

Fid a czkvo, czkvo, czkvo tiriririri

Lü, lü, lü, lü, lollolollolyi

Daczi, daczi, daczi, rrrrrrrrrrr czuzzuzzuzuczi, …."

                        Fürj: "palatyty"(hím), vá,vá (nőstény)"

                        Nádirigó: "csak,csak, csak, csik, csik, csik

Cserek, cserek, csik, csik, csik

Ke, ke, ke, kara, kara

Kit, kit, kit

 

MELLÉKLET:

            Néhány fontos információ a madarakról:

 

 

NÉV

ÉLŐHELY

TÁPLÁLKOZÁS

SZAPORODÁS

EGYÉB

Szárcsa

édesvizek, városok,

dús növényzetű

helyek

bukva eszik

nálunk fészkel

homloka és csőre

fehér, egyébként

fekete

Széncinege

erdők, ligetek,

parkok, kertek

rovarok, pókok,

olajos magvak

fészkelő madarunk

tojásai fehér alapon

vörösen pettyezett

Csuszka

erdők, parkok,

kertek

férgek, hernyók,

(ízeltlábúak),

magok

fészkelő madarunk

 

Ökörszem

sűrű erdő, patak-völgy, parkok

rovarok, pókok

rendszeres fészke-

parányi madár

Erdei pinty

erdők, ligetek,

facsoportok, parkok, gyümölcsösök

magevő, fiókákat

rovarokkal etetik

fészkelő madarunk

színpompás

Citromsármány

szántóföld, ártér,

tarlók, rétek, erdő

szél, sövények

rovarok, zöld fűmag, gabona

fészkelő madarunk

főleg talajon

mozog

Tengelic

kertek, parkok,

ritkás erdők

magvak (aszat,

bogáncs, orosz-

lánfog)

elterjedt fészkelő

Magyarországon

élénk színezetű

Süvöltő

erdők, parkok,

kertek

fa-, és gyommagvak

téli vendég,

ritkán fészkel

(lucosokban)

védett madár

Zöldike

ligetek, fasorok,

nyílt erdők, kertek

parkok, városok

magok (bükk,

napraforgó)

fiókáit hernyók-

kal eteti

elterjedt fészkelő

Magyarországon

a legnagyobb

pinty

Szarka

bokros, fás kultúr

táj, mező, park

rovarok, pocok,

dögök, gabona,

hulladék

elterjedt fészkelő

ügyesen repül

ellopja a fényes

tárgyakat

Szajkó

lombos és tűlevelű erdők

mindenevő

(gyíkot, békát,

madarat is eszik)

elterjedt fészkelő

(tölgyesekben)

levest főznek

belőle

a fiókákat agyonveri, majd megeszi

Csóka

parkok, ligetek,

városok, romok,

szakadékok

rovarok, férgek,

hullott gyümölcs

gabona, szemét,

madártojás, fió-

kák

gyakori fészkelő

kis "varjú",

társas természetű

Kakukk

félsivatagtól a zárt

erdőkig, tűlevelűek, dagadólápok

rovarok, férgek

a nádirigó és a

vörösbegy a dajkamadara

fészekparazita

jól alkalmazkodik

Guvat

mocsaras, sűrű

növényzetű he-

lyek

 

mocsarakban

gyakori fészkelő

ritkán áttelel

úszik is

védett

rejtett életű

Csilpcsalp füzike

erdők, ligetek,

kertek, lomberdő

árterek,

rovarok, pókok,

ősszel bogyók

Afrikában telel,

hegyekben gyak-

ran, az alföldön

ritkán fészkel

éneke jellegzetes

Fülemüle

dús aljnövényzetű

erdők, ligetek,

parkok, bokrosok

mozgó rovarok,

pókok, fekete

bodza bogyója

elterjedt fészkelő

zöld tojások

éjjel-nappal énekel

Fürj

nagy rét, gabonatábla, füves puszta

legelő

rovarok, pókok,

férgek, csigák,

hajtások, magok

költöző

elterjedt fészkelő

fehér alapon sötét

foltos

 

Nádirigó

nádszegély, nádas

vízpartok

rovarok, pókok

elterjedt fészkelő

hangos énekű

brekegő hangja

is van

 

Forrás: Environmental Games Guide (The Royal Society for the Protection of Birds, 1995) alapján