Aktuális/29. Zöld Civil OT állásfoglalása és javaslatai az össztársadalmi fenntarthatóságra nevelés érdekében A mai dátum: 2019.08.25.

A 29. Zöld Civil OT állásfoglalása és javaslatai az össztársadalmi fenntarthatóságra nevelés érdekében

1.     Üdvözöljük, hogy sokféle ágazat és részágazat, illetve több gazdasági és civil szereplő jelentős környezeti, klímavédelmi és fenntarthatósági kommunikációba és szemléletformálásba kezdett. Javasoljuk, hogy építsenek egymás, és a többiek erőforrásaira, a pazarlás elkerülése és az egymás iránti bizalom erősítése és a hatékonyság érdekében – mindhárom szükséges a fenntarthatósági fordulathoz. A fenntarthatósági szemléletformálás hiteles személyiségek, hiteles intézmények részéről kell érkezzen – ezért kérjük, hogy a stratégia- és programalkotó szervek a stratégiájuk és programjuk üzenetének megfelelően működjenek. Kormányzati feladatként tekintjük az intézmények épületállományának, üzemeltetésének és szervezeti kultúrájának felülvizsgálatát és átalakítását a környezeti változások, elsősorban az éghajlatváltozás, és annak a tanulók, emberek magatartására gyakorolt negatív hatásai elkerülése érdekében.

2.     A tudományos megismerés és eredményei, illetve a tudományos igazságok jelenjenek meg minél gyorsabban a környezeti nevelésben, és az oktatásban általában. Ennek megfelelően támogatjuk például a klímavészhelyzet kihirdetését, a termőföld- és erdőpusztulással való szembesülést. Javasoljuk a pontosabb (fokozottabb és érthetőbb) fogalomhasználatot: például a szélsőséges időjárás, a fennmaradás, a létfeltételek fogalmak gyakoribb használatát a környezeti nevelők napi gyakorlatában és a közpolitikában is.

3.     A legfontosabb fenntarthatósági kompetenciák közül kettőre hívjuk fel az Országos Találkozó, és a környezeti nevelők és szemléletformálók figyelmét. Az egyik az innovativitás, melyet az alkalmazkodóképesség és a kritikus gondolkodás alapoz meg. A másik a cselekvőképesség, a cselekvés a környezetért, és cselekvés a saját helyi környezetünkben. Nekünk, környezeti nevelőknek, szemléletformálóknak a legnagyobb innovativitásra a laikusok, a felelősség hárítók, a klímatagadók, a nemtörődömök, a tehetetlenek, az élvetegek, a pazarlók bevonása és cselekvésre késztetése terén van szükségünk. Ez a civilek legnagyobb szemléletformálási feladata ma, miközben tovább kell folytatni a sérülékeny csoportok környezeti és egészségnevelését is. Minderre adottságaink – más szereplőknél kevesebb kötöttség, a természettudományos és az emberi felkészültség, a helybeli jelenlét, a szociális érzékenység, a kapcsolatok, az újítások – révén képesek kell legyünk.

4.     A fenntarthatóságra nevelés és a környezeti nevelés minőségét és hatékonyságát nagymértékben javítja a civil szervezetekkel való közös munka. Kérjük az intézményi szereplőket, hogy tudatosan tervezzék és teljesítsék a civil szervezetekkel való közös munkavégzést, közös tanulást, közös akciót vagy közös kutatást. Kérjük a civileket, hogy a lehető legtöbb esetben ne valamelyik másik szerepükbe bújva, hanem civilségüket felvállalva lássanak el környezeti nevelési, fenntarthatóságra nevelési feladatokat. A civil szervezetek, és a társadalmi cselekvőképesség léte nélkül a fenntarthatósági célkitűzéseink nem teljesülhetnek. Ezt a tényt a globális neveléssel foglalkozó csoportok régóta egyik legfontosabb céljukként tartják számon, és minden dokumentumukban érvényesítik.

5.     A sokféleség erősít. Erre is hivatkozva sokféle szervezet sokféle szemléletformáló, vagy cselekvő akciója, kisprojektje nyerhessen támogatást, forrást. Az intézményesült környezeti nevelésben és szemléletformálásban legyen lehetőség válogatni és választani a civil szférában létrejött gyakorlatokból. Jó példa erre az iskolakert mozgalom feléledése, és a fenntarthatóságra nevelés szolgálatába állítása.

6.     Alakuljon eredményorientált Fenntarthatóságra Nevelési (vagy Környezeti Nevelési vagy Globális Nevelési) Kerekasztal, fórum vagy munkacsoport a kormányzati, az egyetemi-akadémiai és a civil oldal képviseletével, mely évente többször megbeszéli, s összehangolja a belügyi, innovációs és gazdaságfejlesztési, nevelési és oktatási, szakképzési, környezetvédelmi, agrárágazati, külügyi és honvédelmi szereplők köréből induló FFC és fenntarthatóságra nevelési kezdeményezéseket.