Aktuális/Környezeti nevelői VÉLEMÉNY a Nat (2018.08.31-i) tervezethez A mai dátum: 2018.10.19.

 

Környezeti nevelői VÉLEMÉNY a Nat (2018.08.31-i) tervezethez

 

  1. Mi, akik hivatásunkként tekintünk a környezeti nevelésre, negyed évszázada értve és művelve ezalatt a fenntarthatóságra nevelést is, majd újabban a globális nevelést is, örömmel üdvözöljük a tervezet fenntarthatósággal kapcsolatos újításait, a kompetenciákra építést, a jelenségalapú és komplex tanulást és tanulásszervezést, a tantárgyköziség erősödését.

            JAVASOLJUK, hogy a Nat, illetve az oktatási kormányzat a természettudományos tanulási területek és kompetenciák mellett az összes többi tanulási területben, kiemelt kompetenciában, és tantárgyi előírásban is érvényesítse a fenntartható fejlődés értékét, elveit, a fenntarthatóságra nevelés gyakorlatát. A fenntarthatóságra nevelés tudományközisége minden évfolyamra és iskolatípusra, így a gimnáziumokra is vonatkozzon! A nevelés-oktatás alapvető értékei és emberképe (1.1.) fejezetben a környezeti fenntarthatóság mellett a globális felelősségvállalást is fel kell sorolni. A nevelési célok közt, az 1.1.6. fejezetben (Nemzeti és európai azonosságtudatra, hazaszeretetre és aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés) a következő európai értékeket is érdemes felsorolni: emberi jogok, nemek közti egyenlőség, béke és erőszakmentesség kultúrája, kölcsönös globális felelősség, kulturális sokféleség. Ugyancsak javasoljuk, hogy az 1.1.6. fejezetbe kerüljön be a diákönkormányzat szerepe és jelentősége mind az iskolai, mind a tanulókra vonatkozó bekezdésben a döntéshozatalra és a vélemény-nyilvánításra utalva, példaként a disputa-módszer megnevezésével.

 

2. A fenntarthatóságra neveléssel kapcsolatban megfogalmazott céltartalom a tervezetben máshol is vagy egyoldalú, vagy túlságosan általános és nem kellően orientáló – ennek szövegezésében felajánljuk segítségünket.

SZÖVEGSZERŰ javaslatunk az 1.2. fejezet (Tanulási, nevelési célok) 7. alfejezetének (A fenntartható jelen és jövő iránti elkötelezettség) első két mondata helyett: „Az iskola a fenntarthatósággal és a környezettudatossággal kapcsolatos feladatait egészintézményes módon szervezi. Kitér a helyi társadalmi, kulturális és a természeti- és épített környezeti felelősség kialakításának sajátosságaira, a globális felelősségvállalásra.” Ugyanezen bekezdés harmadik mondatában a tanórát is fel kell sorolni. A részfejezet harmadik bekezdésének első mondata nagyon leszűkíti a pedagógus mintaadó szerepét (anyagtakarékosságra), kihagyva például a megelőzést vagy a rugalmas alkalmazkodást.

 

3. A fenntartható fejlődés eléréséhez szükségesnek tartott kompetenciák köre (rendszergondolkodás, interdiszciplináris elemzés és megértés, a helyi és globális problémák együttes értelmezése, bizonyítékok igénylése és kritikus gondolkodás, kreativitás és innováció, együttműködés a döntéshozatalban és cselekvésben, problémamegoldás és cselekvés) tartalmazza az innovációs és alkalmazkodó képességet. Jelenleg a Nat a tanulók innovációs kompetenciáit piedesztálra emeli, a pedagógusokat és az iskolákat pedig a központilag (egyébként túlságosan) részletesen előírt tanterv, tantárgyak és óraháló végrehajtóiként kezeli.  Ezzel az előírt implementációval a pedagógusok és az iskolák mint közösségek innovációs motivációit és kompetenciáit degradálja. A pedagógusi innováció elismerését jelezné például, ha a köznevelés lehetőséget adna a nevelés-oktatás rendszerszerű átgondolására, és a helyi tantervezésre.

            Mi, környezeti nevelők KÉRJÜKa kerettantervek, helyi tantervek innovációt ösztönző, de legalábbis innovációt nem akadályozó rendszerének megtartását, a tantárgyi tervezés lehetőségének fenntartását.

 

4. Érzékelve a globális kulturális változások és közbeszéd néhol tudományellenes voltát, a tudománytalan „tudásteremtés” gyarapodó szerepét a mindennapi és a politikai, globális döntésekben, idejét érezzük annak, hogy a tudományos megismerés – értékként - a Nat-ban is megerősítést nyerjen.

Sikeres egyszerűsítésként és aktualizálásként tekintjük a korábbi műveltségi területek, a tervezetben tanulási területek, illetve a kompetenciák finom modernizálását és egyszerűsítését, ugyanakkor KÉRJÜK, hogy a tudományos megismerés és eredményei, illetve a tudományos igazságok felismerése iránti elkötelezettség közös nevelési célként kapjon nagyobb hangsúlyt (az 1.7.5. fejezet mellett az 1.1. fejezetben is).

 

5. Mivel a Nat Tervezet 1.5. értékelési fejezete gyakorlatilag csak a tantárgyi értékelésre koncentrál, lehetetlennek látszik, hogy akár a közös értékeknél, akár a műveltségterületeknél (tanulási területeknél) vagy a kiemelt kompetenciáknál (2.1. fejezet) kitűzött célok is értékelésre kerülhessenek.

            SZÜKSÉGES, hogy a pedagógiai értékelés a tanulási területekre és a kiemelt kompetenciákra is kiterjedjen, a tantárgyaktól akár független módon is. Ennek lehetőségét kifejezetten meg kell nevezni a Nat-ban.

 

6. 1-2. osztályban nem szerepel a környezetismeret/természetismeret, mint önálló tanulási terület (és egyben a természettudományos tanulási terület alapozója), először a közoktatás, köznevelés hazai történelmében. Bár a Nat tervezet állítja (1.7.5. fejezet), a természettudományos gondolkodás ebben az életkorban sem alapozható meg az anyanyelvi tanulási területbe integráltan, annak ugyanis egészen más célja és feladata, valamint pedagógiai eszközkészlete van.

ÖNÁLLÓ tantárgyként továbbra is teret és időt kell rendelni 1-2. osztályban a környezetismeretnek vagy természetrajznak vagy „élővilág” tantárgynak(tantárgyként szabályozódjon akár a Nat-ban, akár a kerettantervekben és a Nat egyéb implementációs jogszabályában). Az önállóság mutatja meg ezen tanulási terület jelentőségét, valamint teszi folyamatossá a világnak az óvodában már megkezdett tevékeny, természettudományt is megalapozó megismerését.

 

7. Az egyik tanulási alapelv, az aktív tanulás elve (1.3.1. fejezet) kifejezetten előremutató az iskola falain kívül történő tanulásszervezés szempontjából. Az élő világról a természetben való közvetlen jelenléttel történő tanulást semmilyen más módszerrel nem lehet helyettesíteni, ugyanakkor a tervezet nem elég határozott ebben. A természetben való tanulás bevett, működő módszere (az erdei iskola mint komplex tanulási lehetőség,) egyetlen helyen, az új természettudomány tantárgy kreatív kompetencia-hatásában szerepel.

A SZABAD ÉG típusú, a természetben történő tanulásszervezést legalább az 1-7. osztályok számára szükségessé kell tenni, melyről az 1.3.2. fejezetnek is rendelkeznie kell. A tanulók természetes kíváncsiságán alapuló, ajánlott és ajánlandó módon a természetben, szabad ég alatt megvalósuló tanulás a cselekvéses, a tapasztalati, a megfigyeléses, de az absztrakt tanulási utakat is bejárhatóvá teszi számukra.  Az erdei iskolának a 2.2.3 fejezetben szerepelnie kell.

 

8. Az egészintézményes fenntarthatóságra nevelés a fenntarthatóság felé való átmenet – formális oktatásra nézve – legjobb gyakorlata.

            FELAJÁNLJUK segítségünket a fenntarthatóság egészintézményes tanulási helyzeteinek megteremtéséről szóló szakaszok szövegezésében, és várjuk a Tervezők, előkészítők ezirányú megkeresését. Az egészintézményes fenntarthatósági értékrendet a tanulási környezet fizikai feltételei, a tanulási környezet társas feltételei, a tanulási környezet megteremtésének pedagógiai irányelvei, és a tanulásszervezés tárgyalásánál is terveznie kell a Nat-nak.

 

+1 Hivatkozva a környezet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. 54. § (4) bekezdésére, valamint a társadalom és az oktatási szereplők rezilienciájának növelésében és a fenntarthatóság tanításában-tanulásában a széleskörű együttműködés szükségességére, , JAVASOLJUK, hogy a köznevelésért felelős tárca hívjon össze és működtessen egy, a környezeti nevelés, globális nevelés, fenntarthatóságra nevelés témáival foglalkozó kerekasztalt (Ökopedagógiai Kerekasztalt). A Kerekasztal tagjai ne csak a Kormány érintett államtitkárai, de a környezeti nevelők és fenntarthatóságra szocializálók szakmai (tudományos és társadalmi) szervezetei is legyenek.

 

Magyarország, 2018. szeptember 29.

 

Magyar Környezeti Nevelési Egyesület,

 

és a csatlakozó további szervezetek:

Védegylet

Csemete Természet-és Környezetvédelmi Egyesület

Magosfa Környezeti Nevelési és Ökoturisztikai Alapítvány

Zöld Akció Egyesület

Magyar Természetvédők Szövetsége

Gyermekláncfű Kézműves, Oktatási és Környezetnevelési Egyesület
 
Tanácsadók a Fenntartható Fejlődésért
 
Beretzk Péter Természetvédelmi Klub
 
Fenntarthatóság Felé Egyesület
 
Közép-magyarországi Zöld Kör
 
Közösség az Önellátásért Civil Társaság